|
|
 |
|
 |
Alkotmánybíráskodás Magyarországon - Előadás a magyar-francia
alkotmányjogi munkaértekezleten (1. rész)
|
1990. november 27., kedd - A magyar politikai rendszer
közjogi alapjainak minőségi átalakításában kiemelkedő helyet foglal
el az Alkotmánybíróságról szóló törvény és az ennek alapján működő
testület munkája - állapította meg dr. Holló András főtitkár a
kétnapos magyar-francia alkotmányjogi munkaértekezleten kedden az
,,Alkotmánybíráskodás Magyarországon - az első 9 hónap gyakorlatának
tükrében,, című előadásában.
Dr. Holló András utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság
tevékenységét működésének megkezdését követően - január 1-je után -
a szervezeti és funkcionális önmeghatározás problémái jellemezték. A
10 tagú testület szervezeti struktúrája - a bírói stábok, a
főtitkárság, a bizottságok - lényegében kialakult már napjainkra,
azonban a működési rend még ideiglenes szabályokon nyugszik. El kell
még dönteni, hogy az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartás
mintájára un. kontradiktórius, vagy sajátos alkotmánybírósági, azaz
sajátképű, közjogi jellegű eljárási rend szerint tevékenykedjen.
Ennek során figyelembe kell venni, hogy az Alkotmánybíróság önálló
hatalmi tényező a többi hatalmi ág mellett, ugyanakkor jelentős
része a ,,fékek és egyensúlyok,, rendszerének. Tevékenysége átfogja
a Parlament és a kormány alkotmányjogilag értékelhető működését, az
önkormányzatok védelmét.
A főtitkár előadásában kiemelte, hogy a politikai átmenet, a
parlamenti kormányzatra való áttérés korszakában a közjog és a
politika határát nehéz megvonni, s a közjogi változások politikai
hatása is erőteljesebb. Az ilyen körülmények között tevékenykedő
Alkotmánybíróságnak ezért nemcsak az állam alkotmányos működésére,
hanem a politikai rendszer stabilizálására is hangsúlyosabban ható
szerepet kell felvállalnia, természetesen saját alkotmányos
hatáskörében eljárva. Az Alkotmánybíróság az eltelt időszakban több
- erőteljesen politikai hatású - közjogi alapproblémában is állást
foglalt. Ilyen ügyek voltak többek között a népszavazás, az
ideiglenes köztársasági elnöki intézmény, a kopogtatócédulák és a
földprivatizáció. Mindezekben a kérdésekben az Alkotmánybíróság
politikai hatású döntéseivel nem lépte át azt a határt, amellyel már
a kormányzati döntéshozás stratégiai szférájába csúszott volna. A
jövő megválaszolandó kérdése, hogy a pozitív alkotmányos tételekhez
fokozott mértékben ragaszkodó alkotmánybíráskodásban vagy valami
másban lehet megjelölni az Alkotmánybíróság szerepét egy formálódó
politikai demokráciában. (folyt. köv.)
1990. november 27., kedd 16:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|