|
|
|
|
Tézisek a szövetkezetek új tagsági és vagyoni viszonyairól (1.
rész)
|
1990. december 26., szerda - A szövetkezetek alapvető jogi
kérdéseiről, különösen a tagsági, tulajdoni és vagyoni
viszonyaikról, csak törvény rendelkezhet. Mindazokat a
szövetkezeteket érintő problémákat viszont, amelyekről a törvény
kötelező erővel nem rendelkezik, önkormányzati hatáskörükben
maguknak a szövetkezeteknek kell, természetesen a jogszabályok
keretei között, megoldaniuk. Többek között ezeket a javaslatokat
tartalmazza az új egységes szövetkezeti törvény téziseiről szóló - a
kormány számára készített - igazságügyi minisztériumi előterjesztés.
A dokumentum a szövetkezeti tagsággal kapcsolatos egyik legvitatottabb kérdésben azt az álláspont képviseli, hogy nem a törvény rendelkezéseitől, hanem a szövetkezet alapszabályától függjön, hogy valamely jogi személy - például más szövetkezet, gazdasági társaság, helyi önkormányzat - is tagja lehessen olyan szövetkezetnek, amely tipikusan magánszemélyek közössége. Azt ellenben az új törvénynek ki kell mondania, hogy a jogi személy tagsági jogai és kötelezettségei - a munkavégzést kivéve - azonosak azokéval, akik természetes személyként tagjai a közösségnek, s hogy nem lehet eltérni az egy tag, egy szavazat klasszikus szövetkezeti elv érvényesítésétől aszerint, hogy jogi, vagy természetes személyről van-e szó.
Az előterjesztésben foglaltak szerint a szövetkezet alapításához öt alapító tag és olyan mértékű induló vagyon szükséges, amely elegendő a tervezett gazdasági tevékenység megkezdéséhez. A szövetkezet a cégbírósági bejegyzéssel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenőleg - jön létre. Fontos kitétel: a szövetkezetre vonatkozó tények és adatok - az üzleti titkok sérelme nélkül - nyilvánosak.
A szövetkezet és a tagjai közötti vagyoni viszonyok vonatkozásában az előterjesztés azt javasolja, hogy a vagyoni kapcsolatnak egyetlen formája legyen: a szövetkezeti üzletrész. Ez felel meg az európai országokban alkalmazott megoldásnak, s az 1947-es első magyar egységes szövetkezeti törvény álláspontjának is. Az üzletrész osztalékra jogosít, és forgalomképes értékpapír. Ez utóbbit akkor is célszerű kimondani, ha valószínű, hogy a szövetkezeten kívüli forgalmazása csak kivétel lesz. A szövetkezeti tagnak belépéskor az alapszabályban meghatározott számú üzletrészt lehet jegyezni - egyet kötelező -, kiváláskor pedig a tag megkapja az üzletrész névértékét vagy forgalmi értékét, amennyiben veszteség fedezésére nem használták fel. (folyt.köv.)
1990. december 26., szerda 10:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|