Rendszerváltás és az MTI

	Öböl - gazdasági mérleg
Marton János, az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1990. december 26. szerda (MTI-tud) - A katonai stratégia ügyeiben meglehetősen jártas Szaddám Huszein nem árul el nagy szakértelmet a gazdasági kalkulációk terén - írja a Mainicsi Simbun című lap japán kutatóintézeti számítások alapján. Kuvait lerohanása mögött az egyik ok az volt japán szakértők megítélése szerint, hogy Bagdad rossz néven vette Kuvaittól és Szaúd-Arábiától, hogy azok elárasztják nyersolajjal a világpiacot és ezzel lenyomták az árakat. Az öbölbeli válság ugyan Irak szándékainak megfelelően hajtotta föl az olaj árát, de Bagdad az egyetlen olajtermelő, amely semmilyen előnyt nem szerzett ebből, sőt, tetemesek a gazdasági szankciók miatti veszteségei. - Irak totális gazdasági vesztes lesz a válság megoldódása és az után, hogy az olajárak biztosan esni fognak - közölte a Fudzsi gazdaságkutató intézet vezetője. A japán külkereskedelmi és ipari minisztérium kutatói listát állítottak össze azokról az eladósodott országokról, amelyek pozícióit javította, illetve rontotta az öbölbeli válság. A Szovjetunió, Nigéria, Mexikó, Algéria, Indonézia - ez a ,,nyertesek,, élmezőnyének a sorrendje. A Szovjetunió, amely 9 dolláros hordónkénti áron szállította a kelet-európai országoknak a nyersolajat, több mint 20 dolláros haszonhoz jutott hordónként az áremelések révén. Az olajimportőr India és Brazília szenvedte el eddig a legnagyobb veszteségeket. Egyiptom a harmadik legtöbbet vesztő ország, amely ugyan többletbevételekhez jutott olajexportja révén, de ennél nagyobb összegektől esett el amiatt, hogy elmaradnak a vendégmunkások kuvaiti és iraki dollárátutalásai. A szaúdiak ugyan több mint 5 milliárd dolláros többletbevételhez jutottak az olajkitermelés bővítése révén, ám a katonai kiadások is lépést tartottak ezzel, így a sivatagi királyság nem szerepel a gazdasági előnyhöz jutott országok sorában. +++ 1990. december 26., szerda 09:53
Vissza »