|
|
 |
|
 |
Szovjet alkotmánymódosítások (1.rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. december 25. kedd (MTI-tud) - Heves vitákat
hozott a szovjet küldöttkongresszus keddi munkanapján az elnöki
hatalmat kiszélesítő alkotmánymódosítások vitája, olyannyira, hogy a
tervezet 36 fejezetéből csak 19-et tudtak megvitatni, elfogadni,
illetve egyes esetekben elutasítani a küldöttek.
Az eddigi határozatok lényegében az ,,amerikai típusú elnöki
rendszerhez,, hasonló, a Gorbacsov által javasolt elképzeléseket
támogatták, az elnöknek rendelve alá a végrehajtói hatalmat. A
kongresszus létrehozta az alelnök intézményét is. Ugyanakkor a
küldöttek elutasították egy új szerv, a legfelső állami felügyelet
létrehozására irányuló javaslatot (az elképzelések szerint e
szervnek kellett volna ellenőriznie a szovjet törvények és más
határozatok, rendeletek végrehajtását). Több fejezetet - minősített
többség hiányában - az illetékes bizottságokhoz utaltak vissza
átdolgozásra. A kongresszus szerdán folytatja az alkotmánymódosítás
vitáját, s - mint Anatolij Lukjanov parlamenti elnök megjegyezte -
várhatóan 27-én este, vagy 28-án délelőtt fejezi be munkáját.
Mihail Gorbacsov a tanácskozás szünetében újságíróknak
nyilatkozva a stabilizáció szükségességére hívta fel a figyelmet,
mivel csakis így lehet megvalósítani a piacgazdálkodásra való
áttérést. Úgy vélekedett, hogy a szövetségi szerződés
elengedhetetlenül szükséges minden köztársaság számára, csak egyesek
előbb, mások később ismerik fel a szövetség jelentőségét,
szükségességét. ,,A szeparatizmuson mindenféle destruktív elemek
élősködnek, hiszen az éltető közegük. Ha szétvállunk, egyszerűen
elsüllyedünk,, - fogalmazott a szovjet elnök, s bírálta a balti
vezetőket, akik ,,politikai ambícióikat,, tartják csak szem előtt.
A szovjet elnök megállapítása szerint ,,már a jövő évben,,
stabilizálni lehetne a helyzetet az országban ehhez azonban nagyon
pontosan körvonalazott és kemény intézkedéseket kell hozni,
politikai és pénzügyi kérdésekben egyaránt - mondta. A kongresszusi
bírálatözönre kitérve Gorbacsov megjegyezte, hogy az üléssszak azzal
a javaslattal kezdődött, hogy ,,kergessék el az elnököt,,. Ennek
kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy számára sem
kellemesek ezek a megnyilatkozások, de igyekszik ,,politikai és
filozófiai magasságból,, szemlélni azokat. - Ugyanakkor látom azt
is, hogy e nézetek mögött a rendkívül kiélezett helyzet rejlik. E
feszültséget fel kell oldani, s akkor nyugodtabbak, építőbbek
lesznek ezek a folyamatok - fejtegette. (folyt.)
1990. december 25., kedd 19:37
|
Vissza »
|
|
Szovjet alkotmánymódosítások (2. rész)
|
E bírálatokkal, a kialakult helyzettel hozta összefüggésbe a
szovjet elnök Eduard Sevardnadze lemondását. - Valószínűleg,
bizonyos mértékig joga is volt ilyen akcióra. Ma már mindenkinek van
ilyen joga. Korábban is meg volt ez a jog, csak nem lehetett
érvényesíteni. Most, amikor már hallgatni is lehetne, van aki ennek
ellenére mondja a magáét. De Sevardnadze véleményem szerint olyan
ember, aki már rengeteget tett az átalakításért. Meg vagyok győződve
arról, hogy a jövőben is sokat tesz érte. Csak az a kérdés, hol és
miképp fogja folytatni tevékenységét. Egyelőre azt mondtam neki:
teljesítse kötelezettségeit - jelentette ki a szovjet államfő
újságíróknak nyilatkozva.+++
1990. december 25., kedd 19:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|