|
|
|
|
Küldöttkongresszus (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. december 25. kedd (MTI-tud) - Mihail
Gorbacsovnak nincs szándékában lemondani az SZKP KB főtitkári
posztjáról. Ezt maga a szovjet államfő jelentette ki a szovjet népi
küldöttek kongresszusának keddi munkanapján, megerősítve korábbi
álláspontját és elutasítva azokat a nézeteket, hogy pártfunkciója
akadályozza az elnöki teendők ellátásában.
- Határozottan elutasítom azokat a borúlátó állításokat, hogy e két poszt együttes betöltése akadályozza az elnököt abban, hogy a nép érdekeit fejezze ki - jelentette ki Gorbacsov, az Oroszországi Szociáldemokratta Párt egyik képviselőjének válaszolva. Alekszandr Obolenszki ugyanis követelte az elnöktől, hogy végre válasszon a két tisztség között. Gorbacsov szerint a fejlődés jelenlegi szakaszában elengedhetetlenül szükséges, hogy egy ember töltse be mindkét tisztséget, s a nyugati demokráciák példáira is hivatkozott.
A szovjet szuperparlament kedden folytatta az új szövetségi szerződés elveiről kezdett vitát, amelynek keretében hétfőn több határozatot is hozott, s ezen túlmenően - az ország helyzetéről előterjesztett elnöki beszámoló kapcsán - nagy többséggel elfogadott külön határozatban haladéktalan intézkedéseket sürgetett az ország megújhodása, a válság leküzdése érdekében. A szovjet államfő egyébként hétfőn este is szót kért a vitában, hogy az általa javasolt - a szövetség, illetve a földtulajdon - kérdésekben népszavazás kiírására ösztökölje a küldöttkongresszust. A küldöttek nagy többséggel el is fogadták az indítványokat, igaz, a balti köztársaságok, Moldva és Örményország képviselői már nem vesznek részt a szovjet szuperparlament munkájában.
A keddi Komszomolszkaja Pravda kommentárjában meg is állapítja, hogy a köztársaságokban tartott népszavazásokon valószínűleg a balti államok, Moldva és Grúzia lakossága nemet mond a szövetségre. A szovjet elnök radikális lépésével - a népszavazás kiírásával - azt a célt követte, hogy ,,megakadályozza, megelőzze a centripetális erők és szeparatista tendenciák további erősödését más köztársaságokban. Vagyis, kisebb áldozatok árán megőrizze a nagyobb részt a szövetségben,,. Az ifjúsági lap szerint a földtulajdon kérdésében kiírt népszavazás adott estében nehéz helyzetbe hozhatja az oroszországi vezetést - hiszen Jelcinek már elfogadták a föld magántulajdonát - s lefullaszthatja a már megindult földreformot. Ha a lakosság elfogadja a föld magántulajdonát, a kezdeményezés akkor is az elnökhöz kerül át, tehát a népszavazás, bármily eredményt hozzon is, mindenképpen Gorbacsovnak kedvez. (folyt.)
1990. december 25., kedd 11:31
|
Vissza »
|
|
Küldöttkongresszus (2. rész)
|
Borisz Jelcin az oroszországi parlament elnöke kedden a Kremlben újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tervezett alkotmánymódosítások ellen kíván szavazni. Szavai szerint ezek túlzott hatalmat biztosítanak Mihail Gorbacsovnak, s indokolatlan mértékben megváltoztatják a végrehajtói hatalom szerkezetét. Jelcin ezzel helyreigazította a TASZSZ által korábban félreértelmezett interjúját, miszerint támogatná az erős elnöki hatalom megteremtését.
- Mihail Gorbacsov (a népszavazas kiírásával) szembeszállt az oroszországi küldöttkongresszus döntésével (amely elfogadta a föld magántulajdonát). Ezt nem tűrhetjük el, hiszen nem lehet nyomást gyakorolni a népekre, legyen szó kisebb vagy nagyobb népekről, mint például az orosz nép - mondta Jelcin, s utalt arra, hogy az oroszorszagi küldöttek saját belátásuk szerint szavaznak majd erről a kongresszuson. (Az oroszországi parlament hétfőn egyébként megszavazta az új köztársasági tulajdontörvényt is, amely szavatolja az egyének és a vállalkozók tulajdonjogát, s föld magántulajdonát is).
Jelcin hétfő este külön találkozott az Oroszországot képviselő küldöttekkel, s e megbeszélésen újólag elutasította a ,,hatalom abszolútizálását,, , mivel így a köztársaságok ki lesznek szolgáltatva az erős központnak. A politikus szerint az új szövetségnek horizontális, a köztársaságok közötti szerződésekre kell épülnie. Hangoztatta, hogy Oroszországnak nincs szándékában felbomlasztani a szövetséget, mi több, a megújhodó unió következetes híve, s ezért szeretné megakadályozni a központ és a köztársaságok nyílt konfrontációját. Jelcin bejelentette, hogy nem kívánja jelöltetni magát a Szovjetunió elnökévé, habár - mint elismerte - Mihail Gorbacsovval folytatott egyik megbeszélésén szóba került esetleges részvétele a többjelöltes elnökválasztáson. Jelcin kategorikusan elutasította ezt a lehetőséget.+++
1990. december 25., kedd 11:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|