Rendszerváltás és az MTI

	Vita a Rushdie-film betiltása körül (1.rész)
London, 1990. július 24. kedd (MTI-Panoráma) - Heves vitát váltott ki Nagy-Britanniában a ,,Sátáni versek,, szerzőjét, Salman Rushdie-t megszemélyesítő pakisztáni film video-változatának betiltása. A brit filmminősítő testület a Scotland Yard kérésének eleget téve tiltotta be a videofilm nagy-britanniai terjesztését azon a címen, hogy az súlyosan rágalmazza az indiai származású írót és alkalmas gyűlöletkeltésre a brit állampolgárságú szerző ellen. Salman Rushdie másfél éve rejtekhelyen él rendőri védelem alatt, miután Irán néhai vallási vezetője, Khomeini ajtollah ,,halálra ítélte,, az iszlám meggyalázásának minősített könyve miatt. Irán tavaly áprilisban szakította meg diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával, mivel a brit kormány nem volt hajlandó elítélni a szerző művét és betiltatni terjesztését. A szigetországban élő másfélmilliós muszlim közösség vallási vezetői tiltakoztak a videofilm betiltása ellen, egyoldalúsággal és részrehajlással vádolva a brit hatóságokat. Szóvivője útján Salman Rushdie is tiltakozott az előzetes cenzúra ellen. Érthetőnek nevezte a muszlim közösség felháborodását, mivel szerinte is úgy érezhetik, hogy a brit hatóságok, amelyek nem tettek eleget az általuk szentséggyalázónak tekintett ,,Sátáni versek,, betiltására irányuló követelésüknek, most kettős mércét alkalmaznak az őt megbélyegző pakisztáni film elbírálásánál. A brit filmminősítő testület indoklása szerint figyelembe kellett vennie a Scotland Yardnak azt a véleményét, hogy a pakisztáni film kimeríti a vonatkozó törvényben bűncselekménynek minősülő súlyos rágalmazás fogalmát. A testület hangsúlyozza, hogy nem tekinti feladatának ez egyes muszlimok által érzett felháborodás ,,jogos kifejezésének,, elfojtását. ,,Mindazonáltal - hangzik az indoklás - a törvény megkívánja, hogy a felháborodás kifejezése mérsékelt módon, minden érintett állampolgári jogaira tekintettel történjen. Bármely mű, amely a muszlim közösség valamely tagját rágalmazná, a brit törvény hasonló feltételeinek lenne alávetve.,, (folyt.) 1990. július 24., kedd 11:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Vita a Rushdie-film betiltása körül (2.rész)
A ,,Nemzetközi gerillák,, című pakisztáni film a muszlimok elvetemült ellenségeként ábrázolja Salman Rushdie-t, aki a forgatókönyv szerint torkuk elmetszésével gyilkolja az igazhívőket és a legborzalmasabb kínzásnak veti alá áldozatait: a ,,Sátáni versek,, magnófelvételre rögzített szentséggyalázó szövegének hallgatására kényszerítve őket. Végül elnyeri méltó büntetését: a film negatív hősét a Koránnal szembesítve sújtja halálra Allah villáma. Vezércikket is szentelt a témának a The Times. ,,A cenzúra cselekménye,, című írás a brit állampolgárok többsége szempontjából is ,,meglepőnek,, találja, hogy a főügyészség nem emelt óvást bizonyíték hiánya címén a videofilm terjesztésének betiltása ellen. Felveti a kérdést, hogy a filmminősítő testület - mint írja: valójában filmcenzúra hivatal - miként tekintheti feladatának, hogy a rágalmazás bűncselekményének pusztán lehetséges elkövetése címén folyamodjék betiltáshoz. Rámutat, hogy maga az érintett szerző sem kér ilyen védelmet, hiszen a világszerte viharos tiltakozást kiváltó saját könyvének védelmét mindvégig a véleménynyilvánítási szabadság elvére alapozta. A lap megállapítja: miután a brit televízióállomások részleteket mutattak be a pakisztáni mozikban játszott filmből, bizonyosra vehető, hogy most már milliók akarják látni betiltott videováltozatát, amelynek szabad terjesztése esetén legfeljebb néhány ezer nézője lett volna Nagy-Britanniában. ,,Lehet, hogy Voltaire híres mondása - ,,nem helyeslem, amit mondasz, de életre-halálra megvédem jogodat, hogy mondjad,, - gyakran rossz jogi irányelv, de ebben az esetben sokkal jobb lett volna, ha a cenzor inkább a szólásszabadság javára téved és rábízza Rushdie-ra önnön védelmét,, - irja a The Times.+++ Köves Tibor (London) MTI-Panoráma 1990. július 24., kedd 11:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »