 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A mai nap:
A szlovén helyzet
"A szlovén függetlenségi törekvések érthetők. Ha meggondoljuk,
hogy a köztársaság történelme, szokásai, hagyományai alapján
lényegesen jobban kötődik például Ausztriához, mint Jugoszlávia déli
részeihez. A lakosság létszáma 1,9 millió, ami kevesebb, mint az
összlakosság 10 százaléka. Mégis Szlovénia adja az ország
össznemzeti termelésének egyötödét, az exportból pedig még
jelentősebb arányban, egynegyed részben veszi ki részét.
Szlovéniában kezdődtek meg elsőként a piacgazdaság bevezetését célzó
reformok és itt - a többi köztársaságnál - jóval hamarabb léptek a
privatizálás útjára. Itt zajlottak le az első szabad választások is,
45 évi kommunista uralom után áprilisban.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Csehszlovák privatizálás bónnal
|
Prága, 1990. december 27. csütörtök (Reuter) - Csehszlovákia
ellentmondásos tervezettel próbálja privatizálni az állami tulajdont:
a kormány részvények helyett minden állampolgárnak bóncsomagot ad
2000 korona névértékben, amelyért később majd vállalati részvények is
szerezhetők - írta a Reuter brit hírügynökség elemzésében.
Dusan Triska pénzügyminiszter-helyettes, a tervezet szülőatyja
szerint azért nincs szükség a részvények közvetlen kiárusítására,
mert a költségvetés viszonylag jól áll.
Csehszlovákiában a privatizáció a kisebb üzletekkel és
vendéglőkkel indul 1991 elején. Az első aukciók februárra várhatók, s
a 100 ezer kisvállalkozás az elképzelések szerint az év végére kerül
magántulajdonba. Kezdetben csakis csehszlovák állampolgárok vehetnek
részt az árveréseken, de a vevőre nem lelő kisvállalkozásokat a
második értékesítési ,,menetben,, külföldiek is megvásárolhatják.
Ami a nagyvállalatokat illeti, Triska és szakértői most
fáradoznak az idevágó privatizációs törvény kidolgozásán, hogy
januárban a parlament elfogadhassa azt. A bónszisztéma még
módosulhat, de Triska szerint az elképzelés már eddig is széleskörű
támogatásra talált. A nagyvállalati aukciókon fentről lefelé
haladnának, azaz meglehetősen magas részvényárfolyamon kezdenék a
kínálatot. Ha egy cég összes értékpapírja nem kel el, akkor további
kiárusításokat tartanának. Az a csehszlovák állampolgár, aki
mindenképpen részvénytulajdonosává akar válni egy cégnek, várhatóan
már az elején felhasználja bónpontjainak jórészét - egy bón ezer
beruházási pontot ér -, s drágábban jut az értékpapírhoz, mint a
második aukciót kiváró. Igy előfordulhat az is, hogy ugyanolyan
részvényért ugyanaz a vevő különböző bónpont mennyiséggel fizet -
magyarázza Triska. Az adott cégek alkalmazottai nem kapnak semmiféle
részvényszerzési kedvezményt.
Ha a parlament jóváhagyja a törvényt, akkor az első nagyvállalati
aukciók szeptemberre várhatók. Triska szerint a mintegy 4 ezer
csehszlovák nagyvállalat közül ezer már az első menetben vevőre
találhat. Külföldiek nem kaphatnak bónt, s nem vehetnek részt az
aukciókon, ám ha egy cég egyszer már részvénytársasági tulajdonúvá
vált, akkor csak részvényeseinek akaratán múlik, hogy eladják-e
külföldieknek - mondotta Triska. +++
1990. december 24., hétfő 12:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|