|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. december 21., péntek - Két meghívott vendége volt
pénteken László Balázs kormányszóvivő szokásos hétvégi
sajtókonferenciájának. Sámsondi Kis György, a bős-nagymarosi
vízlépcső ügyével foglalkozó kormánybiztos a nagyberuházás sorsával
kapcsolatos döntésekről, a nemzetközi tárgyalásokról adott
áttekintést; Fluckné dr. Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium
helyettes államtitkára a sajtótörvény-javaslat főbb elemeit
ismertette.
Sámsondi Kis György elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén részletesen áttekintette a vízlépcső helyzetét, s megállapította: a vízlépcsőrendszer megépítésére vonatkozó elhatározás és az erre épülő 1977-es magyar-csehszlovák államközi szerződés környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt elhibázott döntés volt. A kormány ezért megerősíti az építés felfüggesztésére vonatkozó korábbi kormányhatározatokat. Egyben felhatalmazta az illetékes tárcák vezetőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a csehszlovák kormánnyal az államszerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, illetve a megszüntetés következményeit rendező szerződés megkötéséről. Ezzel együtt a kormány utasította Sámsondi Kis Györgyöt, hogy készíttessen vizsgálatot a vízlépcsőrendszer teljes elhagyásának, illetve a csehszlovák fél által javasolt alternatív műszaki megoldásoknak gazdasági, ökológiai hatásrendszeréről. Az átfogó vizsgálat eredményeiről a kormánybiztos július végéig köteles beszámolni a kormánynak. A vízlépcsővel kapcsolatos problémákról, tervekről jelentés készül az Országgyűlés számára is.
Összegezve az elmondottakat, Sámsondi Kis György hangsúlyozta: a kormány mostani határozata nem jelenti a stratégiai irányvonal módosulását; azt jelenti, hogy a kormány kölcsönösen elfogadható, közös megoldást keres a csehszlovák féllel. Magyarország rugalmas tárgyalókészséget kíván tanúsítani, s arra törekszik, hogy egy alapvetően környezetvédelmi, gazdasági probléma ne kapjon politikai, nemzetiségi színezetet.
A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Sámsondi Kis György részletesebben is szólt a magyar elképzelésekről. Leszögezte: a kormány programjának megfelelően a nagymarosi építkezést Magyarország elhagyja, s az osztrák féllel megegyezés született a végkielégítésről. Ami a bősi létesítményt illeti, ennek ügye már nehezebb probléma, hiszen nagyobbik része csehszlovák oldalon található. (folyt. köv.)
1990. december 21., péntek 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Emellett Csehszlovákiában még mindig erőteljesebben érvényesülnek a rövid távú - az energiatermeléssel kapcsolatos - érdekek. Magyarország ezzel szemben nem engedheti meg, hogy rövid távú érdekek miatt hosszú ideig ható ökológiai károsodásokat kockáztasson. Ugyanakkor Magyarország nem kívánja kész tények elé állítani a csehszlovák felet; nyitott minden javaslat iránt, amely a környezetvédelem szempontjából jó, biztos megoldást nyújt.
A kormánybiztos közölte azt is, hogy becslések szerint 3 és 6 milliárd forint közötti összegre lesz szükség a nagymarosi beruházás rehabilitációjához. A tág határok között meghatározott költségek nagysága attól függ, hogy a körgát lebontásától egy nemzeti emlékpark létesítéséig terjedő variánsok közül végül is melyik mellett döntenek. Az államkasszát tehermentesítheti a nemzetközi tőke, illetve különféle nemzetközi alapítványok bevonása. A lehetséges tőkeforrások között említette a kormánybiztos a Világbankot is, amely az úgynevezett ,,kölcsön-elengedés a természetért,, rendszer keretében nyújthatna segítséget. Ehhez azonban az szükséges, hogy Magyarország megegyezzen a csehszlovák partnerrel.
A sajtóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban Fluckné dr. Papácsy Edit kiemelte, hogy a most elfogadott jogszabály-csomag az írott sajtó tevékenységével kapcsolatos kérdéseket foglalja törvénybe. A műsorszóró médiumokról, a televízióról és a rádióról tavaszra készül el az átfogó törvényi szabályozás.
A sajtóval kapcsolatos szabályozás jelentőségére utal, hogy a kormány alkotmánymódosító javaslatot is csatol a tervezethez. Ennek megfelelően az alaptörvényben is rögzítenék a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát. Az alkotmánymódosításra vonatkozó tervezet kimondja: ,,Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban vagy a közlés bármely más módján - így különösen a sajtó útján - szabadon kinyilvánítsa, valamint arra, hogy az általánosan hozzáférhető adatokról akadálytalanul tájékozódjék. A sajtó szabad, azt cenzúrának alávetni tilos.,, Ugyanakkor ,,a sajtószabadsághoz való jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekményre való felhívást, továbbá nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével,,.
A sajtótörvény 17 oldalas tervezete szabályozza a lapalapítást is, kimondva annak szabadságát. Eszerint ,,időszaki lapot,, - olyan sajtótermék, amely évente legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel - szabadon alapíthat és terjeszthet bármely természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága. (folyt. köv.)
1990. december 21., péntek 12:53
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib.1012.sz. hírre
|
Mai mtib.1012. számú Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész) című hírünk 1. bekezdésének 3. sorában, 2. bekezdésének 1. sorában és 12. sorában, 3. bekezdésének 1. sorában, 4. bekezdsésének 1. sorában a név helyesen:
Sámsondi-Kiss György, -------
(MTI)
1990. december 21., péntek 13:47
|
Vissza »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A lapalapítást - a nyilvántartásba vétel végett - a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak be kell jelenteni.
A törvényjavaslat számos monopolellenes elemet is tartalmaz. Ugyanakkor ezekkel kapcsolatban a kormány nem foglalt egyértelműen állást, hanem többféle megoldást tartalmazó alternatív variánsokat terjeszt a Parlament elé. Ennek megfelelően a tulajdonos egy országos terjesztésű napilap többségi tulajdonával rendelkezhet, s ezzel egyidőben az A-változat szerint egy, a B-változat szerint kettő, a C-változat szerint pedig három regionális terjesztésű napilap többségi tulajdonosa is lehet. Emellett három országos terjesztésű - a napilap körébe nem tartozó - egyéb időszaki lap, valamint három regionális terjesztésű időszaki lap többségi birtokosa is lehet. Ezen felül az időszaki lap tulajdonosa 30 százalékot meg nem haladó tulajdoni hányadot is szerezhet országos, illetve regionális terjesztésű napilapoknál - attól függően, hogy az itt felsorolt három alternatív megoldás közül melyiket választja az Országgyűlés. A monopolellenes garanciáknak visszamenőleges hatálya is lesz, hiszen a törvényjavaslat egyik zárórendelkezése szerint egy éven belül kötelesek lennének megszüntetni ,,monopóliumukat,, azok, akik a törvény hatályba lépésének idejében a korlátokat meghaladó számú időszaki lap birtokában vannak.
A törvényjavaslat garanciákat tartalmaz az újságírói hivatás gyakorlásának biztosítására is. Az egyik ilyen rendelkezés szerint az állami szervek kötelesek az újságíró rendelkezésére bocsátani a kért közérdekű adatokat. (Egy külön megalkotandó adatvédelmi törvény részletezi majd, hogy mely információk minősülnek közérdekűnek.) Az újságíró jogosult lesz arra is, hogy megtagadja a közreműködést olyan közlemény, műsor kialakításában, amely ellentétes az újságírói hivatás etikai szabályaival.
A törvényjavaslat számos rendelkezést tartalmaz a sajtó felelősségéről is. Részletesen szabályozza a helyreigazítással kapcsolatos eljárási szabályokat, s intézkedik a kártérítés lehetőségéről is. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén ugyanis a sajtó-helyreigazítási, illetve a sajtóval szemben indított más polgári perben a bíróság - a sértett kérelmére - 1 millió forintig terjedő kárpótlás megfizetésére kötelezheti a sajtószervet.
László Balázs közölte, hogy a kormány csütörtöki ülésén január 1-jei hatállyal módosította a devizaszabályozás egyes előírásait. A magánszemélyek ezentúl az eredet igazolása nélkül helyezhetnek el valutát devizaszámlájukon. A devizatörvény átfogó felülvizsgálata a jövő év elején várható. (folyt. köv.)
1990. december 21., péntek 13:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A kormányülésen döntés született arról is, hogy hatályon kívül helyezik a Mecseki Ércbányászati Vállalat uránbányászatának ez év végéig történő megszüntetéséről szóló korábbi határozatot. A kormány egyúttal megbízta az ipari és kereskedelmi minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy közösen vizsgálják meg, milyen gazdaságos lehetőségei vannak a hazai uránbányászat vegyesvállalati formában történő folytatásának. A javasolt intézkedésekről március végéig számolnak be az érintett tárcák. Az előző döntés megváltoztatását indokolta a többi között, hogy a bányavállalat 7100-ról 2500-ra csökkentette dolgozóinak létszámát, s az idén augusztusban szindikátusi szerződést kötött az ír Glencar céggel uránbányászati vegyesvállalat létrehozásáról. (Az uránbánya gazdaságosságát korábban az kérdőjelezte meg, hogy az uránfémet kilónként 80-85 dollárért állította elő, miközben a tőzsdei árfolyam csak 62-65 dollár körül alakult. Ám az ír szakemberek gondos elemzőmunkával meggyőződtek arról, hogy a gazdálkodás szerkezeti átalakításával és létszámleépítéssel jövedelmezővé tehető a termelés. Az ír cég egyébként mintegy 80 százalékos érdekeltséget kíván szerezni a több évtizedes termeléshez elegendő uránkinccsel rendelkező bányában - amire a magyar törvények lehetőséget adnak. A vegyesvállalat megalakulásával a magyar állam mintegy 15 milliárd forintos tehertételtől szabadul meg; ugyanis ennyi lett volna a bányaleállítás költsége.)
Döntést hozott a kormány a Magyar Aluminiumipari Tröszt átszervezéséről. 1991. június 30-ig társaságokká alakulnak át a tröszti vállalatok. Ugyanakkor a vállalatok privatizációja során a kormány az aluminiumipar nemzeti jellegének megtartására törekszik, ami azt jelenti: nem tartja kívánatosnak, hogy túlnyomóan külföldi tulajdonban legyenek a vállalatok.
A szóvivő közölte azt is, hogy a svéd Erricsson cég nyerte a Magyar Távközlési Vállalat és a Transelektro távközlési kapcsolástechnikai rendszerválasztó pályázatát. (Mint ismeretes, a digitális rendszerű magyar telefonhálózat telepítési jogának megszerzéséért éles nemzetközi verseny bontakozott ki. E pályázat győztese ugyanis jogot kap arra, hogy 5 év alatt 500-600 ezer fővonal-kapacitású rendszert építsen ki. Ugyanakkor a pályázat második helyezettje - a Siemens - is fontos telepítési jogokat kap.)
A kormány január 1-jei hatállyal hozzájárult három, részben illetőleg teljes egészében külföldi tulajdonban lévő bank alapításához. Engedélyezte továbbá négy, részben vagy egészében külföldi tőkével működő biztosítóintézet létrehozását is. (folyt. köv.)
1990. december 21., péntek 13:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Egymilliárd forint alaptőkével vegyes tulajdonú kereskedelmi bankot alapít a Banque Nationale de Paris (37 százalék), a Dresdner Bank AG (37 százalék) és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (26 százalék). Egymilliárd forintos alaptőkével Magyar Befektetési és Merkant Bank Rt. Budapest néven 100 százalékos külföldi tulajdonú bankot létesít az Österreichische Volksbanken AG (50 százalék) és az amerikai Heller Overseas Corporation (50 százalék). Ugyancsak 1 milliárd forintos alaptőkével vegyestulajdonú bankot alapít a Nomura Securities Co. Ltd. (51 százalék), az Állami Biztosító Rt. (24 százalék), a Postabank Rt. (10 százalék), valamint a Központi Váltó és Hitelbank Rt. (5 százalék).
A most elsőízben kezdeményezett 100 százalékos külföldi tulajdonlású biztosítók sorába tartozik a Nationale Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt., a Colonia Biztosító Rt. és az Európa-Gan Biztosító Rt. A negyedikként létrehozott Glória Biztosító Rt. 51 százalékos külföldi tőkerészesedéssel kezdi meg működését. (MTI)
1990. december 21., péntek 14:01
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1022.sz. hírre
|
Mai, mtib1022. számú, Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész) című hírünk 3. bekezdésének 1. sorában a név helyesen:
...a svéd Ericsson cég... --------
X X X
Illetékes helyen kérik, hogy a pályázat eredményéről az e témában tartott önálló sajtótájékoztatóra támaszkodva adjanak hírt a szerkesztőségek. (MTI)
1990. december 21., péntek 15:29
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1023.sz. hírre
|
Mai, mtib1023. számú, Kormányszóvivői tájékoztató (5. rész) című hírünk 1. bekezdésének utolsó sorában a szöveg helyesen:
...a Központi Váltó és Hitelbank Rt. (5 százalék) és az International Finance Corporation (10 százalék). ---------------------------------
(MTI)
1990. december 21., péntek 15:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|