Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 20.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Egy év után

"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és lövetett rájuk. Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott ,,bányász,, kommandók verték szét őket. "
SZER, A mai nap:

Vészjelzés II:

Sevardnadze lemondott

" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán, Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes módon a kelet-európai változásokban is. A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."

Vészjelzés II: Sevardnadze lemondott


------------------------------------


München, 1990. december 20. (SZER, A mai nap) - A szovjet
külügyminiszter lemondásáról hallgassák meg Kovácsy Tibor
hírmagyarázatát:

    - Sevardnadze lemondása külföldön csak azoknak okozott örömet,
akiknek jól jön, ha emelkedik a dollár árfolyama. A hír hatására
ugyanis a dollár a német márkához képest egycsapásra drágább lett. A
Szovjetunión belül pedig a konzervatívok lehetnek elégedettek, mert
ha Gorbacsov a külügyminiszter lemondását tudomásul veszi, ezzel
közvetve a reformok ellenzőinek táborát erősíti.

    A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.

    A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait. "Mint az elnök barátja és
mint kommunista, nem nézhetem szó nélkül, hogy a megválasztott
törvényhozó testületek átadják hatalmukat az államfőnek" - mondta a
döbbent csendben ülő képviselők előtt. Figyelmeztette őket, hogy
amikor Gorbacsov hatalombővítő javaslatáról döntenek és megnyomják a
szavazógép gombját, tudniuk kell: nemcsak Gorbacsov, de a
peresztrojka és a demokrácia sorsa is tőlük függ, hiszen ha
diktatúrát teremtenek, nem tudhatják, ki lesz végül a diktátor.
(folyt.)



1990. december 20., csütörtök


Vissza »


- Sevardnadze lemondásáról - 1. folyt.


Sevardnadze meg-megremegő hangon beszélt konzervatív politikai
ellenfeleiről, akik - mint mondta - egyre nyíltabban követelték
távozását. Külön is utalt azokra a személyekre, akik - úgymond -
ezredesi váll-lapot viselnek. Kitétele a Szojuz (Szövetség) nevű
kemény vonalat képviselő parlamenti csoport két vezetőjére
vonatkozott. A két tiszt egyike azután sietett kijelenteni, hogy a
frakció nem sürgette Sevardnadze lemondását, mint ahogy a nemrégiben
leváltott és reformistaként ismert Bakatyin belügyminiszter
távozását sem.

    Ez az elhatárolódó nyilatkozat természetesen nem elég ahhoz,
hogy megszűnjenek a külvilág növekvő aggodalmai. Egy ismert német
Kelet-Európa-kutató, Heinrich Vogel úgy vélte, hogy amennyiben
Gorbacsov elfogadja Sevardnadze lemondását, ezzel a katonai-ipari
érdekszövetség és a KGB foglyává válik és aligha lesz a továbbiakban
lehetősége szabad döntésekre. Vogel szerint a konzervatív katonai
vezetés szemében Gorbacsov környezetéből Sevardnadze volt a
leggyűlöltebb politikus és a szovjet birodalom kiárusításának
legfőbb mozgatóját látták benne.

    A NATO brüsszeli központjában sokaknak úgy tűnik, hogy a szovjet
külügyminiszter lemondása a legsötétebb félelmeket is igazolhatja.
Egy NATO-diplomata hangsúlyozta, hogy nem egyszrűen egy politikus
távozásáról van szó, hanem a szovjet reformfolyamat jövőjéről, amely
most igen aggasztóvá válhat. A diplomata valóban alapvető problémát
vetett föl, Gorbacsov ugyanis már hosszú ideje újabb és újabb
átmeneti megoldásokkal próbál egyensúlyozni a radikális reformerek
és a konzervatívok egymást gerjesztő módon, mind élesebb formában
megfogalmazódó követelései között. Középutas szándékaiban Jakovlev
politikai bizottsági tag volt az egyik támasza, de ő újabban
kiszorult az irányításból. (folyt.)



1990. december 20., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Sevardnadze lemondásáról - 2. folyt.


Gorbacsov másik fő szövetségese éppen Sevardnadze volt, aki a
Szovjetunióról külföldön alkotott kép indokoltan sikeres
befolyásolásával erősítette az elnök-főtitkár vonalát.

    A szovjet államfőnek ilyen körülmények között mindenképpen
súlyos kockázatot kell vállalnia, ha egyértelműen elhatárolja magát
a konzervatívoktól. Ha azonban a reformellenesek szájaíze szerint
dönt, olyan sodrásba kerül, ahol már nincs kapaszkodó, és a
reformista Gorbacsovról csupán mint egy lezárult, rövid és
sikertelen korszak főszereplőjéről lehet majd beszélni. +++



1990. december 20., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD