|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés emberi jogi bozottságának ülése (2.rész)
|
Emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés már a taxisblokád idején is felvetődött, s akkor is sokan félremagyarázták. A lényeget a miniszter abban látja, hogy válság esetén nem a véderőt magát, hanem annak műszaki eszközeit, szállító járműveit vennék igénybe. További lehetséges eszköz a vízumkényszer bevezetése, de ez csak vészhelyzetben alkalmazandó; semmi esetre sem lenne kívánatos, hogy újabb vasfüggöny ereszkedjen le Európában, ezúttal a kontinens keleti felén. Az illetékes szervek - több közép-európai országhoz hasonlóan - fontolgatják azt is, hogy a határátlépéskor megvizsgálják, a beutazó rendelkezik-e elegendő pénzzel az itt-tartózkodáshoz. (A miniszter példaként megemlítette, hogy Csehszlovákia 2 ezer dolláros fejenkénti kvóta bevezetését fontolgatja.) A jövőben szigorúan fel kívánnak lépni azokkal szemben is, akik feketén dolgoztatják az illegálisan Magyarországon tartózkodókat. Emellett meg kívánják erősíteni a Szovjetunióval szomszédos megyék ,,menekültügyi infrastruktúráját,,.
Míg a menekültügyekkel kapcsolatos beszámolót minden különösebb vita nélkül tudomásul vették a honatyák, Horváth Balázs tárca nélküli miniszter-jelölti meghallgatása megosztotta a bizottságot. A kormánykoalíció pártjainak képviselői egyöntetűen támogatták a jelöltet, az ellenzéki honatyák ellenben megkérdőjelezték kompetenciáját. A sértődésektől sem mentes vita komoly ügyrendi kérdést is felvetett: joga van-e egy bizottságnak ,,vizsgáztatnia,, a miniszter-jelöltet. A Fideszt képviselő Tirts Tamás ugyanis olyan, nehezen megválaszolható kérdéseket tett fel a határokontúli magyarság ügyeiért felelős miniszter-jelöltnek, mint például véleménye szerint mekkora magyar népesség él Romániában - Horváth Balázs szerint egyébként 700 ezer és 1 millió 200 ezer közé tehető a romániai magyarság száma -, kit ismer az RMDSZ vezetői közül, milyen eredményeket ért el az Antall-kormány a romániai magyarság helyzetének javításában, a leendő miniszter milyen nemzetközi dokumentumokra támaszkodik munkájában. Varga János (MDF) tiltakozott a Fidesz vizsgáztatási kísérletei ellen, s hangoztatta: nem szabad a kormány tagjait kínpadra vonniuk a bizottságoknak. Baka András (MDF) bizottsági titkár szerint sem engedhető meg, hogy olyan kérdéseknek vessék alá a jelöltet, amelyekkel nevetségessé akarják tenni. Erősen csodálkozott a kérdéseken maga a jelölt is, mivel véleménye szerint ,,a miniszter politikus, nem pedig szakember,,. (folyt. köv.)
1990. december 19., szerda 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|