 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MDF IV. országos gyűlése (7. rész)
|
A vezető tisztségviselőkre leadott szavazatok összeszámlálása a
délutáni órákra fejeződött be. Antall József nagy tetszéssel
fogadott beszédét követően a szavazatszámláló bizottság elnöke
bejelentette: az országos gyűlés a párt elnökévé ismét Anta ll
Józsefet választotta meg. A 948 érvényes szavazatból 908-an
voksoltak Antall József mellett. A további húsz elnökségi tagra 880
érvényes szavazatot adott le a 951 küldött. Az MDF országos
elnökségének tagjai: Bethlen István, Csengey Dénes, Csoóri Sándor,
Csurka István, Farkas Gabriella, Furmann Imre, Für Lajos,, Grezsa
István, Horváth Balázs, Jeszenszky Géza, Kónya Imre, Lezsák Sándor,
Medgyasszay László, Nahimi Péter, Roszik Gábor, Szabad György, Szabó
Iván , Szabó Tamás, Széles Gábor és Zacsek Gyula. Az országos gyűlés
megválasztotta a 12 tagú etikai-fegyelmi bizottság tagjait is. Az
ügyvezető alelnököt a pártelnök javaslatára az országos elnökség
választja meg a következő napokban.
A tisztújítást követő nemzetközi sajtótájékoztatón Antall József
annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az országos gyűlésen
sikerült bizonyítani: az MDF a különböző áramlatok szintéziseként
egységes párt, s elég szilárd ahhoz, hogy kibírja a belső vitákat.
Az MDF az országos gyűlés után ,,ismét a vágyálmok világába
utalhatja azt a reményt, hogy szét fog hasadni,,. Megtiszteltetésnek
nevezte, hogy ilyen nagy többséggel választották elnökké. Véleménye
szerint egyedüli jelölése azt jelenti: az MDF-tagsága egy évvel
ezelőtti választását akarta megerősíteni. A földtörvénnyel
kapcsolatos kérdésre reagálva kijelentette: csak a beterjesztett
kárpótlási törvényjavaslatból szabad kiindulni. Ez lehet a megoldás
kulcsa, amely alapján a megegyezésre sor kerülhet. Kifejezte
reményét, hogy a koalíciós pártok ezt az utat elfogadják, s az
ellenzék is úgy látja majd: e kérdésben csak kompromisszumot lehet
kötni. A tulajdonviszonyok rendezését gazdasági alapkérdésnek
nevezte. Mint mondta: a régi tulajdon után mindenkiben él a jogos
igény, ezt a kérdést azonban csak rehabilitációs jelleggel lehet
megoldani. A földnél a természetbeni visszaadás lehetőségét is
biztosítani kell, a vagyonjegy bevezetésével.
A plenáris ülésen felvetődött kiadóvállalat - alapítási
elképzelés , illetve az ahhoz kért 400 millió forintos költségvetési
támogatás kapcsán Antall József leszögezte: nagy példányszámú
pártlapra a XX. század végén nincs szükség. A párthoz közelálló, a
tagságot tájékoztató, orientáló lapot viszont el tud képzelni. Ez
azonban csak akkor lehet tömeglap, ha sikerül kilépnie a
pártkeretekből. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 20:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|