|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
A magyarországi németek rendkívüli kongresszusa (1. rész)
|
1990. december 16., vasárnap - A magyarországi németeknek
van esélyük arra, hogy fennmaradjanak ebben a hazában - hangsúlyozta
Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára a
magyarországi németek rendkívüli kongresszusának megnyitásakor
vasárnap a Kertészeti Egyetemen.
Bíznak abban - mondta -, hogy az országban végbemenő gazdasági, társadalmi változások, a demokrácia erősödése során új kisebbségi politikát valósítanak meg, rendre megteremtik a kisebbségek - köztük a németek - identitása megőrzésének, anyanyelvi oktatásának, kultúrájuk ápolásának feltételeit. A küldöttválasztó gyűléseken kinyilvánították: a hazai németeknek az eddigieknél többet kell tenniük, hogy megállítsák nagyfokú asszimilációjukat, kilábaljanak abból a krízisből, amelybe az utóbbi negyven évben juttatták őket és helyreállítsák egységüket. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy igényelhessék a többségi nemzet és anyaországaik támogatását - hangoztatta a főtitkár. Szükséges, hogy megalakítsák helyi szervezeteiket és országos érdekképviseleti szervüket.
A vitában felszólalók egyetértettek ezzel a véleménnyel. Egy küldött kifogásolta, hogy a szövetség, bár megújulásra készül, nem számolt be tevékenységéről. Felhívták a hazai németeket: vegyenek részt a demokrácia erősítésében, segítsék elő az ország gazdasági problémáinak megoldását, hiszen sorsuk azonos a nemzetével. Javasolták: a kongresszus kérje a magyar Parlamentet és a kormányt, hogy mielőbb alkossák meg a kisebbségi törvényt - amely szavatolja a fennmaradásuk feltételeinek megteremtését, kulturális autonómiájukat -, tegyék lehetővé a kisebbségek, így a németek parlamenti képviseletét. A Parlament mondja ki, hogy jogtalan eljárás volt a hazai németek elhurcolása, kitelepítése, kisemmizése 1945 után. Többen elmondták: igényt tartanak arra, hogy az elhurcolt, kitelepített hazai németeket azonos mértékben kárpótolják és rehabilitálják, mint a hasonló jogfosztottságot szenvedett magyarokat. A tervezett földtörvény az 1945. január 1-jei, és ne az 1947. december 31-ei állapotokat vegye figyelembe. Ezzel kapcsolatban Kecskés László igazságügyi minisztériumi helyettes államtitkár tájékoztatta a résztvevőket: hogy a kárpótlási törvénytervezet 19. paragrafusának 3. bekezdése ígéri, hogy az 1949. június 8-át megelőző időszakban károsultak, tehát a német nemzetiségűek is, kárpótlásban részesülnek. (folyt.köv.)
1990. december 16., vasárnap 16:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|