|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy év után
"Ceausescu egy utolsó nyilvános beszédében huligánoknak és
fasisztáknak bélyegezte a fegyvertelen temesvári tüntetőket, és
lövetett rájuk.
Idén nyáron hasonlóképpen ,,csavargóknak,, (golán), felelőtlen
elemeknek minősültek a bukaresti tüntetők, és erre a célra behívott
,,bányász,, kommandók verték szét őket.
"
SZER, A mai nap:
Vészjelzés II:
Sevardnadze lemondott
" A 62 éves Sevardnadze 1985-ben grúziai pártkarrierje csúcsán,
Gorbacsov szövetségeseként lett külügyminiszter. Kinevezését annak
idején nyugaton kétkedő várakozással fogadták, hiszen semmiféle
külügyi tapasztalata nem volt. Az eltelt évek során azonban
bebizonyította, hogy a Gromiko alatt megmerevedett szovjet
diplomácia képes a megújulásra. Tisztségéből következően pedig
fontos szerepe volt az amerikai-szovjet közeledésben és áttételes
módon a kelet-európai változásokban is.
A Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott rövid lemondó
beszédében Sevardnadze kertelés nélkül jelezte, hogy ellenzi
Gorbacsov központosító hatalmi szándékait."
|
|
|
|
|
|
|
Felcím: Torgyán megfurta a kárpótlási törvényt? Főcím: Két
vélemény egy különös felszólalásról
|
Budapest, 1990. december 12. Kedd (MTI-Press)
A kárpótlás körüli vita lassan egy éve folyik, hiszen ez a téma már az országgyűlési választások idején is a kampányháború középpontjában állt. Többször úgy tünt: a probléma szétfeszíti a koalíciót, máskor pedig közelinek látszott a megegyezés. Ez utóbbira engedett következtetni az a tény, hogy a kormány a parlament hétfői ülésén beterjesztette a régen várt dokumentumot, melynek címe: "Törvényjavaslat a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról". Az ülésen bombaként robbant Torgyán József - a Kisgazdapárt frakcióvezetője - napirend előtti felszólalása, melyben közölte, pártja még tárgyalási alapnak sem hajlandó elfogadni a szóban forgó dokumentumot. Soltész Istvántól, az országgyűlés főtitkárától azt kérdeztük, befolyásolja-e mindez a törvényjavaslat parlamenti sorsát? - Ha a kormány egy törvényjavaslatot benyújt, azt a parlamentnek meg kell tárgyalnia, ebben nem mérlegelhet, csak arról dönthet, hogy mikor vitatja meg. Ennek a törvénynek a tárgyalásában a kormány sürgősséget kért. Ez a házszabályok értelmében azt jelenti, hogy a sürgősségről való döntést követő ülésnapon kell napirendre tűzni a javaslatot, ha a bizottságok eleget tettek az előkészítés megkívánt feltételeinek. Tekintettel arra, hgoy a kormány az elmúlt időszakban szinte csak sürgős törvényeket terjesztett a parlament elé, ez az idő természetesen kitolódik. Úgy tűnik, hogy ebben az évben már nem tárgyalják meg a képviselők ezt a törvénytervezetet. Az első időpont, ahol a parlament egy törvényjavaslat sorsáról dönthet, az az általános vita vége. Ennek lezárása után vagy részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot, vagy pedig átdolgozásra visszaadja az előterjesztőnek, többségi szavazattal. Ilyenre az új parlament időszakában nem került még sor. A részletes vita során módosító javaslatok merülhetnek fel, így ezekkel korrigálható egy törvény. Természetesen még az is előfordulhat, hogy részletes vita után vetik el a törvényjavaslatot. (folyt.)
1990. december 12., szerda 13:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|