|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (3. rész)
|
A tárgysorozat elfogadását követően a képviselők megkezdték a
jövő évi költségvetés tervezetének, valamint az államháztartási
törvényjavaslatnak az általános vitáját. Valamennyi felszólaló
egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, hevenyészett,
tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetlenül attól, hogy a
képviselők a kormánypárthoz, vagy az ellenzékhez tartoztak,
alapvetően bírálták a benyújtott törvényjavaslatokat.
Prepeliczay István kisgazdapárti képviselő szerint túlzottan
lassú a privatizáció, s így nem lát biztosítékot arra, hogy ez az
ország egyhamar, szorult helyzetéből ki tud lábalni. Azt javasolta:
a privatizáció koordinálására a Pénzügyminisztérium keretében új
csúcsszervezetet hozzanak létre. Véleménye szerint arra is szükség
lenne, hogy a nehéz helyzetbe került lakossági rétegek további
támogatására 5 milliárd forintot csoportosítsanak át a
költségvetésben.
Nyers Rezső, a szocialista párt képviselőjeként elsősorban azt
kifogásolta, hogy a kormány inflációellenes politikája
kidolgozatlan. Mindenképpen mérsékelni kellene a költséginflációt,
hogy az áremelkedés ütemét legalább 1992-től csökkenteni lehessen.
Javasolta továbbá a betéti kamatok után fizetendő 20 százalékos
forrásadó eltörlését. Szerinte ez az adó csupán arra szolgál, hogy
hozzájáruljon az infláció növekedéséhez.
Takács Péter (MDF) képviselő úgy vélekedett: nem érzékeli a
kormányzati munkában a rendszerváltást, ugyanis továbbra is
érvényesül a pazarló költségvetési szemlélet. Hiányolta azt is, hogy
a kormányzat nem kívánja alapvetően módosítani az adórendszert,
amelynek hiányosságai szembetűnőek. A jelenlegi adók túl sok
privilégiumot biztosítanak, s ugyanakkor nem terjednek ki a
feketegazdaságra.
Gaál Gyula, az SZDSZ képviseletében úgy vélekedett, hogy a
benyújtott költségvetési tervezet meglehetősen sok megindokolatlan
és megalapozatlan tételt tartalmaz. Számításai szerint mintegy 44
milliárd forintot lehet megtakarítani és átcsoportosítani úgy, hogy
csökkenjenek a közigazgatási kiadások, s figyelembe vegyenek olyan
bevételeket is, amelyek a költségvetés készítése során valahogy
elsikkadtak. Megemlítette azt is, hogy az ez évi költségvetési
hiányt finanszírozó hitel kamataként 10 milliárd forintot vettek
figyelembe, ami elképzelhetetlenül nagy szám. Véleménye szerint a
megtakarítható 44 milliárd forintot az önkormányzatok támogatására
kell felhasználni, s ez a pénz lehetőséget nyújt arra, hogy a jövő
évre tervezett személyi jövedelemadó-mértéket az inflációnak
megfelelően csökkentsék. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 17:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|