Rendszerváltás és az MTI

	Megdőlnek a kommunista tabuk Magyarországon
München, 1989. április 17. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A francia Le Monde is hosszú cikket szentel a magyar politikai élet legújabb fejleményeinek. A cikket párizsi munkatársunk, Albert Pál ismerteti: - Függönyfelvonás Magyarországon - így a címe a legrangosabb párizsi napilap, a Le Monde szombati első oldalas vezércikkének, amely a magyar Politikai Bizottságban történt változásokról adott, korábbi, kurtább jelentések után általánosabb fejtegetéseket is tartalmaz. A címben szereplő függöny persze képes beszéd, jelképként is értendő, ha tényszerűen bár arra a vasfüggönyre vonatkozik, melynek fölszámolását az osztrák határon május elején kezdi meg a magyar kormányzat. Mindenesetre ez a vasfüggöny-téma a Monde franciákat igen jól tájékoztató vezércikkének első pontja - osztályozva: első jó pontja. A második a magyar igazságügy-miniszter utasítása: az illetékes jogi szakértők, amilyen gyorsan és lelkiismeretesen csak lehet, vizsgálják felül Nagy Imre és társainak 1958-as perét. Jelent ez egyszersmind rehabilitációt is? - kérdezi a Monde. A szó kényes hiszen a vezető apparátusnak a legitimitása máig az úgynevezett ellenforradalom leverésén alapszik. De lépés mindenesetre az 1958- as kivégzés évfordulójára, június 16-ikára engedélyezett nyilvános temetés. Mert a tabuk, a szocialista tabuk egy esztendeje, Kádár János félreállítása óta egymás után dőlnek meg Magyarországon egészen a többpártrendszer elfogadhatóságáig. És mára olyan a helyzet, hogy visszarendezés nélkül a kívánatosan járható úton újabb qyökeres és a hatalom számára netán fájdalmas döntéseket kell hozni. Úgy, miként a Politikai Bizottságban végrehajtott múlt szerdai változásokkal, melyeknek okai nem kizárólag személyek: mögöttük a súlyos gazdasági válság, a független mozgalmak dinamikája, a párttagság szembeötlő dezertálása, sőt az MSZMP-n belülről is fenyegető szakadás. Erre a virtuális pártszakadásra - reformisták és konzervatívok elválásra - céloz Tavaszi takarítás című mai cikkében a Le Point című hetilap is. Úgy véli tudni: a szerdai gyors döntést Grósz Károly szorgalmazta. Megszabadulni egy vetélytárstól, az itt-ott is kompromittált Berecz Jánostól, de megelőzni a reformisták kiválását is. Ki akkor a nyertes? - kérdezi a Le Point és persze a Le Monde is. Papíron mintha csak döntetlenre állna a játszma, noha a dinamizmus inkább a Pozsgay és Nyers Rezső szárnyé. Mindent megoldva ezzel - józan kétkedés a Monde vezércikkének zárószava: harmadik vetélytársuktól megszabadulván Grósz Károly és Pozsgay Imre még egyetlen lényegi problémát sem oldott meg. +++ 1989. április 17., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »