|
|
 |
|
 |
A fegyveres szolgálatot megtagadók
|
London, 1989. március 25. (BBC, Késő esti panoráma) - A fegyveres
szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók soha sem voltak
népszerűek semmilyen politikai rendszerben. Háború idején
rendszerint bezárták és elítélték őket, mint hazaárulókat.
Helyzetük azonban békeidőben sem könnyű. Kelet-Európáról van szó.
1988 előtt egyetlen Varsói Szerződéshez tartozó ország sem ismerte
el törvényesen a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadás
jogát, így Kelet-Németország kivételével a katonai szolgálat
semmilyen formájával kapcsolatban nem tettek engedményeket. A
sorkatonai szolgálat a Varsói Szerződés minden országában kötelező
jellegű. Ennek következtében a pacifisták, akik közül sokan
háborúellenes szektáknak - mint például a Jehova tanúi nevű
egyháznak - tagjai, gyakran súlyos börtönbüntetéseket szenvedtek
el, mert megtagadták a katonai szolgálatban való részvételt.
Az ellenzéki csoportok azonban az elmúlt néhány év során
foglalkozni kezdtek a katonai szolgálat és a tudatos szolgálat
megtagadásának kérdésével. Az ügyet legtöbb esetben fiatalok
csoportjai vetették fel, akiket közvetlenül érintettek az érvényben
lévő szabályok. Azonban más csoportok is egyre szélesebb körben
támogatták a lelkiismeretből szolgálatot megtagadók követeléseit.
Az ügyet alapvető emberi jogi kérdésnek tekintették, és különösen
Lengyelországban szorgalmazták nagy lelkesedéssel.
Lengyelországban négy évvel ezelőtt - Szabadság és béke néven -
fiatalokból álló csoport alakult, melyet kifejezetten a
szolgálatmegtagadás jogának elismertetéséért vívott harc céljából
hoztak létre. Kelet-Európa politikai antimilitarizmusa mutatkozott
meg a csoport által közzétett felhívásban, melyben változtatásokat
követeltek a katonai eskütétel szövegében, amit a lengyel hadsereg
sorkatonájának le kellett tennie. Az esküben egészen mostanáig azt
fogadták meg a katonák, hogy amint a szöveg mondja: a Szovjetunió
és a többi Varsói Szerződéshez tartozó szövetséges ország
hadseregeivel testvéri szövetségben biztosítják a béke
fenntartását.
A lengyel hatóságok aggódtak a Szabadság és béke mozgalom
antimilitarista tevékenységének egyre növekvő népszerűsége miatt,
és kemény fellépést tanúsítottak velük szemben. Azokat az
aktivistákat, akik nem voltak hajlandók a katonai esküt letenni, és
akiket pacifistáknak neveztek, valamint azokat, akik teljes
mértékben megtagadták a katonai szolgálattételt, súlyos
börtönbüntetésre ítélték, figyelmeztetésül mások számára. A
csoportot pedig elítélték Lengyelország védelmének gyengítéséért és
a keleti egyoldalú leszerelés támogatásáért.
Tavaly januárban azonban a lengyel kormány megváltoztatta
magatartását, és bejelentette, hivatalosan felülvizsgálják a
katonai eskütétel szövegét és az alternatív katonai szolgálat jogi
lehetőségeit azok számára, akiket lelkiismereti meggyőződésük
megakadályoz a fegyverviselésben.
Júniusban hivatalosan is megerősítették a mindkét területen
bevezetésre kerülő változtatásokat. A katonai fogadalomtétel
szövegéből kihagyták a szövetséges hadseregekre való utalást,
szabadon bocsátották azokat, akik lelkiismereti okokból tagadták
meg a katonai szolgálatot, és bevezették az alternatív katonai
szolgálat új formáját. Annak ellenére, hogy hivatalosan ennek
ellenkezőjét állítják, semmi kétség nem fér hozzá, hogy a
változtatások bevezetéséhez nagyban hozzájárult a lengyel fiatalság
körében egyre növekvő antimilitarista érzület.
Magyarországon is hasonló a helyzet, bár a mozgalom nem olyan erős,
mint Lengyelországban, de az elmúlt néhány évben kétségkívül
megnőtt a lelkiismeretiszolgálat-megtagadók száma, és az ügyet itt
is a fő ellenzéki csoportok szorgalmazták. A magyar hatóságok,
szemben a korábbi bebörtönzési gyakorlattal, nemrégiben szabadon
engedtek minden lelkiismeretiszolgálat-megtagadót, és bejelentették
azon szándékukat, hogy új törvényt vezetnek be 1989 végére a
katonai szolgálatra vonatkozóan.
Csehszlovákiában ezzel szemben kevéssé biztató a helyzet. Egy
újonnan alakult antimilitarista csoport - "Független Béke
Szövetség" - és a Charta-77 emberi jogi csoport számos alkalommal
emelte fel szavát a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból
megatagadók védelmében. Más területeken azonban a hatóságok a régi
szokásoknak megfelelően semmi jelét nem mutatják annak, hogy
követik a lengyelek és magyarok példáját, és megváltoztatnák a
katonai szolgálatra vonatkozó törvényeket. +++
1989. március 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|