Rendszerváltás és az MTI

	Egyezkedés a kommunisták és az ellenzék között
München, 1989. március 10. (SZER, Világhíradó) - Miben egyezett meg a lengyel kormány és az ellenzék? Erre ad feleletet Hegedűs Zoltán: A lengyel parlament a jövőben két kamarából áll: a 98 tagú - feltehetőleg csak tanácsadói szerepet betöltő - felsőházból, amely a Szenátus nevet viseli; és a 460 képviselőt befogadó alsóházból, amelyet továbbra is Szejm-nek hívnak. Bizonyosnak ígérkezik továbbá, hogy a szenátus tagjait szabadon, demokratikus módon választják, a képviselői mandátumokat viszont - legalábbis a két hónap múlva esedékes választásokon - előzetes megállapodás alapján osztják el. Elvi síkon már megegyeztek abban, hogy a kommunista és a kommunista befolyás alatt álló demokrata, valamint parasztpártok együttesen a mandátumok 60 százalékát kapják meg. A szintén a kormánnyal együttműködő katolikus csoportoknak 5 százalék jut, az ellenzéknek pedig meg kell elégednie a fennmaradó 35 százalékkal. Az egyes, előre odaítélt mandátumokért csak az említett tömörüléseken belül lehet versengeni. Hegedűs Zoltán lengyelországi összefoglalója sejteti, hogy milyenek lesznek a következő magyar választások. A kommunista többséget feltehetőleg odahaza is előre automatikusan biztosítani fogják - vagy legalábbis kísérletet tesznek erre. A nap legfurcsább híre megkíván némi háttérmagyarázatot: A Csehszlovákiában tartózkodó Ligacsov, a mezőgazdaság irányításával megbízott szovjet központi bizottsági titkár kijelentette: azért van ott, hogy tanulmányozza a csehszlovák agrártermelést, mert a Szovjetunióban tudják, hogy Csehszlovákiának értékes tapasztalatai vannak a mezőgazdaság megszervezésében és az élelmi cikkek feldolgozásában. Ugye Önök is hallottak már a csehszlovák mezőgazdaság nagyszerű termékeiről? Hivatalos adatok szerint a csehszlovák mezőgazdaság a tervben előírt - vagyis a szükségletnek megfelelő mennyiségben - nem tudott termeszteni gyümölcsöt, zöldséget, burgonyát, cukorrépát és az állattenyésztés számára takarmányt. A vak vezet világtalant tipikus esete ez. Annál inkább, mert Ligacsov azelőtt soha nem foglalkozott mezőgazdasággal. Végzettsége szerint repülőgépipari mérnök, és a marxizmus-leninizmus tudora. Vagy talán onnan ered Ligacsov lelkesedése a csehszlovák agrárágazat iránt, hogy Csehszlovákiában a háztájinak kisebb a jelentősége, mint például Magyarországon? A szövetkezetek fenntartására keres érveket? A prágai rádió közlése szerint utazása kapcsolódik az SZKP március 15-én kezdődő tanácskozásához, amelyen dönteni kell a szovjet mezőgazdaság jövőjéről, a szovjetunióbeli élelmiszerhiány megszüntetésének módjáról. +++ 1989. március 10., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »