Rendszerváltás és az MTI

	Márton Áron-ünnepségek
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Az ENSZ emberi jogi bizottságának ülésén Genfben George Dolgu román küldött - csodálkozását kifejezve a Magyarországról érkező bíráló megjegyzések fölött, közölte: Romániában a kisebbségek jogait teljes mértékben védik és tiszteletben tartják. Ehhez az igazán nem először hallott kijelentéshez kapcsoljuk - minden kommentár nélkül - Ara Kovács Attila jelentését Budapestről: - Az erdélyi magyarság felekezetre való tekintet nélkül már hetek óta megünnepelni készült a néhai Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulóját. Az ünnepségsorozatot a kolozsvári Szent Mihály templomba múlt hétfő délelőtt 10 órára tervezett mise zárta volna le. Január elején a bukaresti egyházügyi államtitkárság helyettes vezetője a helyi egyházügyi megbízottal és több titkosrendőrrel látogatást tett a kolozsvári templom parókiáján, ahol komoly szankciókkal fenyegették meg a papokat, ha az ünnepségre sor kerülne. Hasonló fenyegető hangnemben lépett fel a delegáció Gyulafehérváron Jakab Antalnál, a jelenlegi római katolikus püspöknél, kilátásba helyezve azt is, hogy adott esetben az emlékmisét tartó papokéit letartóztatják. Az egyházügyi hivatal helyettes vezetője kijelentette: "Márton Áron semmivel sem járult hozzá a román-magyar barátsághoz. Nevének kiejtését a templomokban egyszer s mindenkorra megtiltom." A kolozsvári templom ajtaján a hívek vasárnap és hétfőn egy feliratból értesültek, hogy az istentisztelet elmarad. A megváltozott körülményeikre figyelmeztette őket a bejárati kapu előtt álló négy rendőrkocsi, valamint az ott ólálkodó nagyszámú titkos ügynök is. Mindennek ellenére Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó és Marosvásárhely, valamint számos székelyföldi település templomában Márton Áronra emlékező zártkörű miséket tartottak február 13-án és 14-én. Nem vallási keretek között a kolozsvári és nagyváradi izraelita közösség számos tagja is megemlékezett Márton Áronról, mint olyan egyházférfiról, aki a vészkorszakban a legnyíltabban és leghatározottabban szólított fel mindenkit a zsidóság megsegítésére, az őket sújtó rendelkezések szabotálására. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor, hogy mai román hatóságok joggal rettegnek Márton Áron emlékétől és szellemétől. Ő volt az, aki a háború után szintén jellemző határozottsággal ítélte el a román kommunista vezetést - elsősorban a magyarság ellen irányuló politikáját. Több mint 10 éves börtön és házi őrizet volt erre a rendszer szintén jellemzőnek mondható válasza. +++ 1989. február 15., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »