|
|
|
|
A KB üléséről
|
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - Véget ért az MSZMP Központi Bizottságának mai tanácskozása. Az ülést holnap folytatják. Ma Grósz károly pártvezető időszerű belpolitikai kérdésekről tartott beszámolót. Az MTI-nek nyilatkozva Kimmel Emil, a központi bizottsági iroda helyettes vezetője azt mondotta: a pártvezetőség tisztában van azzal, hogy a magyar társadalom feszültségekkel terhes időszakot él meg, és ennek megfelelően a Központi Bizottság történelmi felelősségének teljes tudatában kezdte meg tanácskozását. Grósz Károly beszédét 16 hozzászólás követte, amelyeknek tárgya a politikai intézményrendszer fejlesztése volt - ezen belül a szocialista pluralizmus megteremtése, és az egypártrendszerről többpártrendszerre, való áttérés kérdése. Kimmel szerint kifejezésre jutott az az igény, hogy meg kell szilárdítani a párt politikai és szervezeti egységét, és a párttagság önbizalmát. Szóba kerültek a történelmi múlt megítélésének vitatott problémái, különös tekintettel azokra, amelyek az elmúlt napok politikai vitáit kiváltották - mondotta Kimmel Emil. Ez utóbbi megjegyzése nyilván arra vonatkozott, hogy a Központi Bizottság foglalkozott Pozsgay Imre politikai bizottsági tag és államminiszter nemrég elhangzott kijelentésével, miszerint az 1956. októberi események népfelkelésnek tekintendők. A vitában további 19 hozzászólás várható, és a plénum előreláthatólag később nyilvánosságra hozandó dokumentumokat fogad el - mondotta a központi bizottsági iroda helyettes vezetője. A budapesti központi bizottsági plénum nem maradt visszhang nélkül a nyugati sajtóban sem. Nyitrai János foglalja össze a Le Monde című tekintélyes párizsi lap véleményét. - A ma délutáni Le Monde első oldalon, négyhasábnyi széles, vastagbetűs főcímben jelenti: Súlyos ellentétek a magyar párt Központi Bizottságán belül. Majd a vezető francia politikai napilap helyszíni tudósítása többek között a következőket állapítja meg: 1956 átértékelése mögött - amely a Magyar Szocialista Munkáspártnak egyenesen legitimitását érinti - valójában egy párton belüli, még súlyosabb bizalmi válság rajzolódik ki. Mindinkább az a benyomás, hogy - szemben a magyar politikai képlet szétrobbanásával, a párt kezéből kicsúszik a helyzet ellenőrzése. Egy régi kommunista így beszél: senki nem látta előre, hogy az 1988. májusi pártértekezlet egy ilyen politikai "bummot" von maga után. Itt az ideje, hogy kissé megálljunk, és felmérjük a helyzetet. És ez - teszi hozzá a Le Monde tudósítója - a magyar kommunista párt számára nyilvánvalólag túlélés kérdése. Egyes magyar elemzők szerint Pozsgay Imre alkalmatlan időpontban - mármint alkalmatlannak tűnő időpontban - tett nyilatkozatai, (amelyeket az alternatív csoportok megtapsolnak), főként a változás kicsikarását, és - a kezdeményezést visszaadva neki - a párt megmentését célozták. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|