Rendszerváltás és az MTI

	A magyar ólomkohó- és veszélyei
(Gordon Tamás) München, 1989. január 2. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Rádió "Első kézből" című műsorában kérdést intéztek Maróthy László környezetvédelmi miniszterhez a Gyöngyösorosziban épülő ólomkohó ügyében. A miniszter kétségkívül védte a környezetet - mármint a kormány környezetét. A válasza meglehetősen visszautasító volt, és egyébként is tartok tőle, hogy a hallgatók számára nemigen derült ki, voltaképpen miről is van szó. Érdemes összefoglalni az előzményeket: Múlt év februárjában az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat vezérigazgatója falugyűlésen jelentette be Gyöngyösorosziban, hogy hat hazai vállalat előtt sikerült elnyerniük a megbízást az ólomkohó megépítésére. A jövőben itt lehet hasznosítani a használt akkumulátorok ólomhulladékát, amelyet jelenleg Kelet-Németországban dolgoznak fel. A több mint egymilliárd forintos beruházáshoz a technológiát és a berendezéseket egy nyugat-német, nordenhami GmbH. szállítja. A falugyűlés előtt az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat szakértője elmondta, hogy hála a fejlett technológiának, az évi 20 ezer tonna akkumulátor és egyéb ugyanennyi hulladék feldolgozása a lakosság számára mindössze annyi többlet-megterhelést jelent, mintha három gépkocsival több menne át naponta a községen. Ez a kijelentés különösen annak a ténynek az ismeretében érdekes, hogy Nordenhamban, ahol a technológiát adó cég székel, a helyi környezetvédők, a zöldek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak a nagyfokú ólomszennyezést kibocsátó gyár ellen. És érdemes a nyugatnémet, fejlett technológiával takaródzó hazai érclobbi figyelmébe ajánlani a Magyar Nemzet augusztus 19-i számában megjelent rövid hírt. Idézzük: "A magas nehézfém-kibocsátásáról hírhedt Nordenham városban végzett vizsgálat kimutatta, hogy az anyák vérében az átlagos ólomtartalom a szülés idején 9,3 mikrogramm volt deciliterenként." Ez történik Nordenhamban, persze tőkés viszonyok között. És még egy különbség: Nordenham síkságon fekszik, a szabad légmozgást semmi sem akadályozza. Szemben Gyöngyösorosziban, amely a Mátra 900 méteres gerince által lezárt, átszellőzetlen völgyben fekszik. A környezetvédelmi miniszter magabiztosan jelentette ki: a kohó megépül, 1990-ben üzemelni fog. +++ 1989. január 2., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »