Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (9. rész)
Az interpellációk és a kérdések után a képviselők a személyi jövedelemadó-törvénytervezet részletes vitájával folytatták a munkát. Számos javaslat hangzott el; legtöbben azzal foglalkoztak, miként lehetne a legszegényebb, illetve a középrétegek adóterheit csökkenteni. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ugyanis főleg a lakosságnak ezt a rétegét érinti kedvezőtlenül. Többek szorgalmazták a személyi jövedelemadótábla valorizálását, vagyis azt, hogy az adómértékeket hozzáigazítsák a jövő évben várható inflációhoz. A részletes vitában természetesen felmerültek olyan javaslatok is, hogy az orvosok ügyeleti díjának adózását kedvezményesebbé kellene tenni, szükség lenne az egyházak fokozottabb támogatására, az egyházaknak juttatott állampolgári hozzájárulás, adomány adómentességének biztosítására. Mielőtt a vita parttalanná vált volna, Soós Károly Attila (SZDSZ) figyelmeztette az ellenzéki képviselőket, hogy a frakció csak olyan javaslatok elfogadását támogatja, amelyek a költségvetési kiadások növelésével párhuzamosan az ellentételezésre is megoldást találnak. A figyelmeztetés végül is hatott: mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők lényegesen rövidebbre fogták hozzászólásukat, többen visszavonták javaslatukat, és sokan elálltak attól, hogy bekapcsolódjanak a vitába. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár szükségét érezte annak, hogy a költségvetési és az adóvitában elhangzott javaslatokra reagáljon. Elsősorban két kormánypárti képviselő felvetése érintette érzékenyen. G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) a hétfői ülésen úgy vélekedett, hogy az új kormánynak nem szabad vállalni a korábbi rendszer által összegyűjtött adósság törlesztését. Botos Katalin hangsúlyozta: a kormány minden körülmények között fizetni fogja az adósságokat, a vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Az adósságok valóban nyomasztóak, ám ha sikerül az ország, a gazdaság jövedelemtermelő képességét növelni, lényegesen könnyebbé válik a terhek elviselése. Az államtitkár válaszolt Palotás Jánosnak (MDF) a kormány szakértelmét kétségbe vonó megállapításaira is. A képviselő azt sérelmezte, hogy az államadósság finanszírozása miatt kevés hitel marad a gazdálkodóknak. A költségvetésnek pénzpiaci kamatot kellene fizetni az államadóssághoz igénybe vett hitelek után. Botos Katalin szerint itt is arról van szó, hogy az örökséget vállalni kell. Amennyiben megnövelnék az adósság finanszírozását szolgáló MNB-hitelek kamatait, a költségvetés hiánya elérhetné a 150 milliárd forintot. Lehet, hogy ebben az esetben több hitel maradna a vállalkozóknak, ám a pénzügyi kormányzat arra kényszerülne, hogy a kamatok kifizetésére megnövelje a vállalati nyereségadót.(f.k) 1990. december 18., kedd 18:14
Vissza » Folytatásokkal »