Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (6. rész)
Az adótörvények sorában ezután a magánszemélyek jövedelemadójával foglalkozott a plénum. A vitában hozzászólók - saját módosító indítványuk mellett érvelve - főként a lakosság túlnyomó többségét érdeklő és érintő adótáblázat megváltoztatására, nevezetesen az adóterhek csökkentésére tettek javaslatot. Török Sándor (MDF) például úgy vélte, hogy a megállapított minimumbért, az 5800 forintot nem szabad megadóztatni, így az adózó jövedelmek alsó határát 77 ezer forintban kellene megállapítani. Ez mindössze 8,6 milliárd forintos adóbevétel-csökkenést eredményezne. Mindemellett a képviselő szeretné elérni azt is, hogy a nyugdíjasok javadalmazásának adózásánál ne 108 ezer, hanem 130 ezer forint legyen az alsó határ. Békesi László (MSZP) adótáblázatmódosító javaslata ennél is drasztikusabb, nettó 25 milliárd forintos adóbevételkiesést jelentene. Ennek pótlására a költségvetésben indítványoz majd más megoldást. Elképzelése szerint a 90 ezer forintos éves jövedelem esetében 1750, a 300 ezer forintos jövedelem esetében 14 ezer forinttal csökkenne az éves adóteher, 450 ezer forint felett viszont megszüntetne minden eddig élvezett kedvezményt. Az adótáblázat módosításának szükségességében konszenzus látszott kialakulni a plénumon. Ezt igazolta Csépe Béla (KDNP) általános megjegyzése és Kuncze Gábor (SZDSZ) meglehetősen részletes fejtegetése is. Az SZDSZ egyébként az adótáblázat módosítására többféle változatot is kidolgozott. Néhány hozzászóló további adótehercsökkentő javaslattal állt elő. Rab Károly (SZDSZ) szerint többféle szempontból is a jövőt szolgálná, ha azok, akik saját képzésük, átképzésük érdekében anyagi áldozatot vállalnak, ezt a költséget levonhatnák adóalapjukból, illetve, ha a létesítendő óvodai, közoktatási alapítványokba befizetett összegek felével csökkenne az adójuk. Szili Sándor (MSZP) a munkavállalói érdekképviseleti szervek ellehetetlenítésére való törekvésnek minősítette, hogy ezek tagdíjai, a támogatásukra befizetett összegek nem adómentesek, míg a munkáltatók és a vállalkozók költségként számolhatják el, tehát levonhatják adóalapjukból az ugyanilyen címen kifizetett összegeket. A vita - amelyben az elnöklő Szűrös Mátyás megjegyzése szerint még képviselők sokasága vár felszólalási lehetőségre - az ebédszünettel szakadt félbe. (folyt. köv.) 1990. december 18., kedd 14:21
Vissza » Folytatásokkal »