Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (1. rész)
1990. december 18., kedd - Kedden reggel csaknem negyedórás késéssel kezdhette meg munkáját Szabad György elnökletével az Országgyűlés, mert az első jelenlétellenőrzéskor csupán 165-en voltak a teremben, s hosszú percek teltek el, amíg határozatképessé vált a testület. Mint kiderült: a képviselők az újságokért, illetve az Állami Biztosító ajándékcsomagjáért álltak sorba. Az alig több mint kétszáz törvényhozó elsőként a jövő évi privatizációt meghatározó vagyonpolitikai irányelvekről tárgyalt. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter elöljáróban leszögezte: a tulajdonváltásnak a privatizáció és nem a reprivatizáció, az állami vagyon újraelosztása révén kell megvalósulnia. A kormány az úgynevezett aktív programok keretében 1991-ben mintegy 100 állami nagyvállalat privatizációját indítja meg. A vállalatok által kezdeményezett, úgynevezett spontán privatizációról csupán becslések vannak. A kormány bízik abban, hogy a privatizáció iránti nemzetközi pénzügyi érdeklődés fennmarad, a világgazdaságot a közel-keleti események nem billentik ki egyensúlyából, s a belföldi nehézségeken is sikerül úrrá lenni. Ez esetben - az ideihez hasonlóan - legalább 200 önprivatizációs tranzakció jöhet létre, mindenekelőtt a feldolgozóipari szektorban. Mádl Ferenc ezután arról szólt, hogy a közeljövőben meghirdetendő vevői kezdeményezésű privatizáció, illetve a munkavállalói részvényvásárlási program hatása és köre ma még nehezen számszerűsíthető, s kérdés a föld tulajdonának, sorsának végleges rendezése is. A tárca nélküli miniszter mindezeket figyelembe véve valószínűsítette, hogy jövőre a privatizációs folyamat összességében 300-400 vállalatot érinthet - 400-500 milliárd forint értékben, ami az állami termelői vagyon 20 százaléka. Ez a mérték a gazdaság egészére kiható átalakulás kiindulópontjává válhat a szállodaipari vállalatoktól az építőiparon keresztül a gépgyártó nagyvállalatokig. A miniszter hangsúlyozta: a kormány alapvetőnek tartja a privatizációs folyamat gyorsítását, s azt, hogy valós piaci körülmények között, autokratikus beavatkozások nélkül menjen végbe, mert csak így lehet eredményes. Az állami beavatkozásnak csupán a monopóliumok felszámolásánál lehet helye. A tervezet a gazdaság modernizációja szempontjából alapvető feltételnek tekinti a külföldi tőke bevonását, ezért érdemben szűkíti a korábbi korlátozásokat. (folyt. köv.) 1990. december 18., kedd 11:46
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »