Rendszerváltás és az MTI

	Atlanti Tanács (1.)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 1990. december 18. kedd (MTI-tud) - Kedden délben véget ér a tizenhat NATO-ország külügyminisztereinek év végi számvetése, amelyen a szövetség belső problémáin és a NATO számára az új helyzetben is meghatározó fontosságú Közép-Kelet-Európával való kapcsolatokon túlmenően az Öböl-válság volt a legidőszerűbb kérdés. A szövetségesek hétfőn kemény hangú nyilatkozatban adták Szaddám Huszein tudomására, hogy a békés megoldás elengedhetetlen feltétele - ami más szavakkal annyit jelent, hogy a háború elkerülésének egyetlen módja - Irak teljes kivonulása Kuvaitból és az ország törvényes kormányának visszaállítása. A NATO-országok nem mennek bele semmiféle részmegoldásba - hangoztatták. A nyilatkozatnak külön hangsúlyt ad az, hogy kitudódott: azután került rá sor, hogy James Baker amerikai külügyminiszter megosztotta a szövetségesekkel abbéli aggodalmát, miszerint Irak az ellentábor egységének megbontása végett esetleg a január 15-i határidő táján részleges visszavonulást hajt végre. A részmegoldás elutasítása ezért különösen jelentős. Az Öböl-válsággal függött össze a francia és a belga küldöttség, illetve a másik oldalon az amerikaiak és angolok vitája a NATO illetékességi területének kérdéséről. Az alapító szerződés értelmében a szövetség illetékessége a tagállamok területére és a (köztük levő) atlanti térségre vonatkozik, viszont éppen az Öböl-válsággal kapcsolatban az angolok és az amerikaiak felvetették a NATO illetékességi övezet kiterjesztésének gondolatát. Brit részről még Margaret Thatcher kormánya a NATO szerződés felülvizsgálatának gondolatát is megszellőztette. Manfred Wörner főtitkár is utalt erre a lehetőségre. Mint a különböző küldöttségek tájékoztatásaiból kitűnt, a hétfői ülésen eltérő módon foglalt állást ebben a kérdésben James Baker amerikai és Roland Dumas francia külügyminiszter. Míg az előbbi az ,,övezeten kívüli,, szerepvállalásra vonatkozó nyilatkozat hívének mondta magát, az utóbbi ellenezte, hogy bármiféle NATO-dokumentum szerepet igényeljen a szövetségnek saját illetékességi körén kívüli akciók koordinálásában. (folyt.) 1990. december 18., kedd 07:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Atlanti Tanács (2.)
Mark Eyskens belga külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén nyíltan állást foglalt a NATO-térség kiterjesztése ellen. - Az Öböl-válság éppen azt mutatja, hogy lehetséges az összehangolás a NATO-struktúrákon kívül is - mondta. A NATO saját övezetén kívüli szerepvállalása szerinte csak a Kreml-beli héjákat erősítené Mihail Gorbacsovval szemben azt követően, hogy a szovjet elnök hozzájárult az egyesült Németország NATO-tagságához. +++ 1990. december 18., kedd 07:45
Vissza »