|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (1.rész)
|
1990. december 17., hétfő - Hétfőn délután az Országgyűlés
plenáris ülése ismét napirend előtti felszólalásokkal vette
kezdetét. Elsőként Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke ismertette
a bizottság állásfoglalását a hazánk és szomszédai közötti,
mindenekelőtt a magyar-román viszonyról. Ebben - a tavaly
decemberben lezajlott romániai forradalom évfordulójára is emlékezve
- sajnálatosnak minősítette, hogy az egy éve történtek nem hoztak
igazi változást, javulást a két ország kapcsolatában. A magyar és a
román kormány képviselői között a múlt év végén született
megállapodások a román kormányszervek elutasító magatartása miatt
mindeddig nem teljesülhettek, sőt: Romániában újra felerősödtek a
nacionalista hangok, ismételten előfordul a történelem
meghamisítása, és aggasztó méretűvé vált a szélsőséges elemek
uszítása a nemzeti kisebbségek ellen. A külügyi bizottság nevében
mélységes aggodalmát fejezte ki a Tőkés László püspök és Sütő András
író ellen indított alaptalan támadások miatt is. Emlékeztetett arra,
hogy Tőkés László - a tavalyi decemberi fordulatban betöltött
szerepéhez hasonlóan - következetesen erőfeszítéseket tett és tesz
Románia nemzetiségeinek megbékélése, harmonikus együttélése,
valamint az ország demokratikus rendjének kialakítása érdekében.
Ezért az ellene irányuló támadások Románia népeinek is károkat
okoznak.
Horn Gyula hangsúlyozta: a bizottság elodázhatatlannak, a
kapcsolatok rendezéséhez nélkülözhetetlennek tartja a romániai
magyarság, mint nemzeti kisebbség egyéni és kollektív jogai
érvényesítésének intézményes biztosítását, az ehhez szükséges
feltételek megteremtését. Ugyancsak szükségesnek ítéli a
főkonzulátusok működésének lehetővé tételét, valamint a Romániából
Magyarországra menekültek ügyének rendezését. Hozzátette: ezt
rögzítik azon emberi jogi vonatkozású nemzetközi egyezmények
előírásai is, amelyeknek Románia szintén részese, illetőleg az kíván
lenni.
Végezetül a két ország közti feszültségek megszüntetése
érdekében Horn Gyula kifejezte a bizottság azon készségét, hogy
tárgyszerű és konstruktív megbeszéléseket folytasson a román
törvényhozás képviselőivel. Javasolták a román parlament külügyi
bizottsága elnökének, hogy a két parlament külügyi kérdésekkel
foglalkozó képviselői 1991. január második felében Budapesten
üljenek tárgyalóasztalhoz. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 16:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (2. rész)
|
Horn Gyula szavait követően Mizsei Béla, a Független
Kisgazdapárt képviselője a saját, valamint pártja és Kádár János
börtöneit megjárt sorstársai nevében a Parlamentből üzent azoknak,
akik a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában vandál
pusztítást végeztek. Mondván: azért, hogy a helyzet Magyarországon
ilyen súlyossá vált, nem azok felelősek, akik e parcellában
nyugszanak, hanem azok, akik oda juttatták őket. Követelte a
tettesek kézrekerítését és szigorú megbüntetését, valamint a temető
gondosabb őrzését.
Ugyancsak napirend előtt kért szót Hagelmayer István, az Állami
Számvevőszék elnöke, aki nyilvánosan elnézést kért Soós Károly
Attilától, a költségvetési bizottság elnökétől. Hangoztatta: valóban
félreérthető szavaival nem kívánta őt az előző plenáris ülésen
megsérteni.
A napirend előtti felszólalásokat követően a plénum döntött
arról, hogy sürgősséggel megvitatja a kormány két újonnan benyújtott
előterjesztését: a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról
szóló törvényjavaslatot, valamint a Magyar Köztársaság és a
Luxemburgi Nagyhercegség között a jövedelem- és a vagyonadók
területén aláírt, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmény
megerősítéséről szóló javaslatokat. Gyorsított menetben tárgyalják a
társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló előterjesztést is,
amelyet a kormány új változatban nyújtott be.
Miután elfogadták az ülés tárgysorozatát- az elkövetkezendő
napokban szinte kizárólag adó- és költségvetési kérdésekkel
foglalkoznak a törvényhozók - az elnöklő Szabad György bejelentette:
a rendkívüli ülésszak napirendje tovább bővül a Bős-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos országgyűlési határozati
javaslatokkal. A környezetvédelmi bizottság az ehhez szükséges
támogató aláírásokat benyújtotta. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (3. rész)
|
A tárgysorozat elfogadását követően a képviselők megkezdték a
jövő évi költségvetés tervezetének, valamint az államháztartási
törvényjavaslatnak az általános vitáját. Valamennyi felszólaló
egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, hevenyészett,
tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetlenül attól, hogy a
képviselők a kormánypárthoz, vagy az ellenzékhez tartoztak,
alapvetően bírálták a benyújtott törvényjavaslatokat.
Prepeliczay István kisgazdapárti képviselő szerint túlzottan
lassú a privatizáció, s így nem lát biztosítékot arra, hogy ez az
ország egyhamar, szorult helyzetéből ki tud lábalni. Azt javasolta:
a privatizáció koordinálására a Pénzügyminisztérium keretében új
csúcsszervezetet hozzanak létre. Véleménye szerint arra is szükség
lenne, hogy a nehéz helyzetbe került lakossági rétegek további
támogatására 5 milliárd forintot csoportosítsanak át a
költségvetésben.
Nyers Rezső, a szocialista párt képviselőjeként elsősorban azt
kifogásolta, hogy a kormány inflációellenes politikája
kidolgozatlan. Mindenképpen mérsékelni kellene a költséginflációt,
hogy az áremelkedés ütemét legalább 1992-től csökkenteni lehessen.
Javasolta továbbá a betéti kamatok után fizetendő 20 százalékos
forrásadó eltörlését. Szerinte ez az adó csupán arra szolgál, hogy
hozzájáruljon az infláció növekedéséhez.
Takács Péter (MDF) képviselő úgy vélekedett: nem érzékeli a
kormányzati munkában a rendszerváltást, ugyanis továbbra is
érvényesül a pazarló költségvetési szemlélet. Hiányolta azt is, hogy
a kormányzat nem kívánja alapvetően módosítani az adórendszert,
amelynek hiányosságai szembetűnőek. A jelenlegi adók túl sok
privilégiumot biztosítanak, s ugyanakkor nem terjednek ki a
feketegazdaságra.
Gaál Gyula, az SZDSZ képviseletében úgy vélekedett, hogy a
benyújtott költségvetési tervezet meglehetősen sok megindokolatlan
és megalapozatlan tételt tartalmaz. Számításai szerint mintegy 44
milliárd forintot lehet megtakarítani és átcsoportosítani úgy, hogy
csökkenjenek a közigazgatási kiadások, s figyelembe vegyenek olyan
bevételeket is, amelyek a költségvetés készítése során valahogy
elsikkadtak. Megemlítette azt is, hogy az ez évi költségvetési
hiányt finanszírozó hitel kamataként 10 milliárd forintot vettek
figyelembe, ami elképzelhetetlenül nagy szám. Véleménye szerint a
megtakarítható 44 milliárd forintot az önkormányzatok támogatására
kell felhasználni, s ez a pénz lehetőséget nyújt arra, hogy a jövő
évre tervezett személyi jövedelemadó-mértéket az inflációnak
megfelelően csökkentsék. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 17:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (4. rész)
|
A Kereszténydemokrata Néppárt nevében Rott Nándor is módosító
javaslatokat nyújtott be. Ezek szerint korlátozni kellene a
költségvetésben a kormány átcsoportosítási lehetőségeit, a túlzott
szabadság ugyanis visszaélésre adhat lehetőséget. Indítványozta azt
is, hogy az Állami Számvevőszék véleményét - amelyet a költségvetési
tervezetről alakított ki - ne fogadják el. Szerinte ez a vélemény
megalapozatlan, a Parlament nem veheti figyelembe. A számvevőszék
csak akkor lesz képes feladatának eleget tenni, ha létrehozza,
kiépíti a számvevőségek rendszerét. Javasolta, hogy a Parlament
kötelezze erre a számvevőszék elnökét. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (5. rész)
|
A további hozzászólók a költségvetésnek a társadalomra, az egyes
társadalmi rétegekre, csoportokra gyakorolt hatásával foglalkoztak,
illetve konkrét javaslatokat tettek a költségvetési kiadások
lefaragására, átcsoportosítására.
Az általános és eddig ismert kritikai megjegyzések újabbakkal
gyarapodtak. Kóródi Mária (SZDSZ) például leszögezte: olyan
költségvetési javaslat született, amely több rendelkezésében
törvénysértő, összességében az önkormányzati rendszer kibontakozása
ellen hat. Ezt számos példával is alátámasztotta. Főként azt
fejtegette részletesen, hogy a költségvetés megerősíti a központi
hatalom intézményeit, fenntartja az állami bürokrácia megemelt
működési kiadásait, s olyan további hivatalok felállítására
tartalékol tetemes összeget, amelyek létrehozását csupán szűk
tárcaérdekek kényszerítik ki. Felsorolásából kitűnt, hogy az eddigi
megyei tanácsi apparátusok munkáját a legkülönbözőbb hivatalok
sokasága fogja végezni - szükségtelenül.
Ezzel a gondolattal - ha más megközelítésből is - egyetértett
Palotás János (MDF), aki azt elemezte, hogy a beterjesztett
költségvetés sem szemléletében, sem szerkezetében, sem megoldási
módjaiban nem különbözik elődeitől. Viszont ha a Parlament elfogadja
- hangoztatta -, aranybányát nyújt át tálcán annak az új
gazdaságpolitikusnak, aki ténylegesen változtatni akar. Konkrét
javaslatai között felhívta a figyelmet arra: a dekoncentrált
tartalékrendszer senkinek sem jó. Arra kényszeríti a költségvetési
intézményeket - például a minisztériumokat -, hogy tartalékaikat
használják fel, ha szükségük van rá, ha nincs. Ezért célszerű lenne
a miniszterelnöki tartalékot a jelenleg ajánlott hét milliárd
forintról 15 milliárdra emelni.
Pintér József, a Független Kisgazdapárt képviselője arról
tájékoztatta a plénumot: olyan módosító javaslatot nyújtott be,
amelynek alapján több mint 80 milliárd forinttal csökkenthető a
költségvetés kiadási oldala. Takarékossági ,,intézkedései,, nyomán
14 milliárdot a központi beruházásoktól, 10 milliárdot a BM-től, 600
milliót a külügytől, 50 milliárdot az elkülönített, jogcím nélküli
pénzalapból vonna el. Emellett csökkentené a parlamenti, a
Parlamenten kívüli pártok és a társadalmi szervezetek állami
támogatását, valamint a HM dologi kiadásaira szánt összeget.
Szerinte a megtakarítással 3-4 millió magyar állampolgár anyagi
támogatását lehetne biztosítani. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (6. rész)
|
Katona Béla (MSZP) egy átlagos család költségvetésén mutatta be:
milyen lehetetlen helyzetbe kerülne egymillió család a beterjesztett
állami költségvetés elfogadásával. Számításai szerint a bevételek és
kiadások mérlege is családi költségvetési hiányt eredményez, s nem
tudható: ki fogja ezt megfizetni, finanszírozni? Deutsch Tamás
(Fidesz) a gyermekek és általában az ifjúság érdekében szólt, e
téren is hiányolva a kormány koncepcióját a válság kezelésére.
G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) egyenesen úgy vélekedett: a kormány
ezzel a költségvetéssel két dolgot ért el. Egyrészt naggyá tette és
teszi az ellenzéket, másrészt apátiába sodorhatja a nemzetet. A
kormánypárti képviselőnő mondandójának lényege az volt: nincs más
megoldás, mint arról tárgyalni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel,
hogy engedjék el azt az államadósságot, amelyet egy illegitim rezsim
szűk körű, soha meg nem választott vezetése zúdított annak a népnek
a nyakába, amely soha nem írt alá semmiféle adóslevelet. Ha a magyar
vezetés nem ennek elérése érdekében dolgozik, akkor bekövetkezik egy
új gyarmatosítás, az ország leigázása másfajta hitelekkel. (folyt.
köv.)
1990. december 17., hétfő 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (7. rész)
|
A költségvetés általános vitájában nagyon sok képviselő kért
szót, elsősorban ágazati, területi érdekeket képviselve. Elmondották
többek között, hogy bár a pedagógusok bére az idén és jövőre
várhatóan összesen 60 százalékkal nő, mégsem fog lépést tartani az
együttvéve 80 százalékosra kalkulált inflációval. A költségvetés
pedig nem győzi az oktatás finanszírozását továbbra sem, így ezt a
feladatot meg kell osztani, nagyobb szerepet szánva az egyházi és
magániskoláknak. De kevesellték a pénzt a honvédelmi tárca nevében
felszólalók, a filmművészet, az irodalom állami finanszírozásával
foglalkozók is. Volt olyan vélemény is, hogy a kormányon belül a
kultúra finanszírozásával kapcsolatban bizalmi válság tapasztalható.
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a kulturális
minisztériumnak alig lesz pénze, hogy támogassa a művészeket, míg a
Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, sőt a Miniszterelnöki
Hivatal jelentős összegekkel fog rendelkezni a kultúra
finanszírozására.
Több képviselő foglalkozott az egyházak helyzetével,
pénzellátásuk alakulásával. Kifejtették, hogy a költségvetés számos
olyan tevékenységet is finanszíroz, amely tipikusan egyházi feladat.
Erre azért van szükség, mert az egyházak saját vagyon híján még nem
működőképesek. Fontos lenne a privatizáció gyorsítása, az egyházi
ingatlanok kérdésének a rendezése. Ez a későbbiekben elősegítheti a
költségvetés mentesítését az egyházi tevékenységek
finanszírozásától.
Az Országgyűlés Házbizottságának állásfoglalása szerint hétfőn
le kellett volna zárni a jövő évi költségvetés tervezete feletti
általános vitát. Ám az esti órákban még 13-an kívántak felszólalni.
Így a képviselők úgy döntöttek, hogy a vitát kedden, az
interpellációk elhangzása után folytatják és fejezik be. Ez azt is
jelenti, hogy addig az időpontig lehet módosító indítványokat
benyújtani. Hétfő estig egyébként 50 képviselő nyújtott be módosító
javaslatot.
Az Országgyűlés - a módosító javaslatok benyújtására adott 1 hét
haladék után - hétfőn este lezárta a helyi adókról szóló
törvényjavaslat általános vitáját. A részletes vitát a következő
ülésen tartják meg. (MTI)
1990. december 17., hétfő 20:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|