Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 18.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A XI. kerületi Önkormányzat állásfoglalása a világkiállításról

"... igényt tartunk a világkiállítási területen lévő állami tulajdonú területek felett az önkormányzat rendelkezési jogára. Ezzel együtt vállaljuk az érintett beruházások külföldi tőkével közösen történő finanszírozását. Amennyiben nem lesz világkiállítás, úgy saját erőből vállalkozunk kiegészítő rendezvények lebonyolítására. "
BBC, Panoráma:

Andrew Sarlós Magyarországról

"Új miniszterek kinevezése politikai változásokat mindig jelent és én nem akarom lecsökkenteni az ország gazdasági helyzetének a változását és az egész világgazdasági válságnak a rosszabbodását. Ennek még mindig nincs vége és amely továbbra is sajnos rosszabbodik az egész világon. "

Antall József beszéde - teljes (1.rész)

Párizs, 1990. november 20. (MTI) - Felemelő érzés részt venni a csúcstalálkozón, amely megszűntnek nyilvánítja a megosztottságot és szembenállást, és új korszak kezdetét hírdeti meg Európa háború utáni fejlődésében.


Számunkra rendkívül fontos az a tudat, hogy e történelmi
korszakváltásban a magyarországi változásoknak is részük volt. A
konfrontáció évtizedetei után új távlatok nyílnak a közös elveken és
értékeken alapuló együttműködésben a helsinki folyamatban résztvevő
államok számára.

    Bizonyos, hogy a helsinki Záróokmány és az általa elindított
folyamat igen fontos szerepet játszott e történelmi fordulat
elérésében. E fordulatban elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a
szabad nemzetek, melyek következetesen kiálltak az emberi jogok
védelme mellett.

    Kétségtelen, hogy az emberi jogok, az eszmék és információk
szabad áramlása, az egyén szellemi és fizikai mozgásszabadsága
hosszú időn át teljesítetlen ígéret maradt térségünkben. Az EBEÉ
folyamat fórumai azonban folyamatosan szembesítették az európai
értékrenddel a közép- és kelet-európai rendszereket, és
hozzájárultak a rendszerváltozás előkészítéséhez.

    Nagyra kell értékelnünk azt a hatalmas erőfeszítést, amivel
Gorbacsov úr és a szovjet reformerek a válságba került politikai és
gazdasági rendszerből progresszív irányban keresték a kibontakozást,
és ezzel elősegítették a szabad intézményrendszer helyreállítását,
illetve létrehozását Európa keleti felében.

    A berlini fal leomlásával, amely évtizedeken át az európai
konfrontáció jelképe volt, megszünt a két német állam
megosztottsága. Európa egysége elképzelhetetlen a német egység
nélkül, s ennek létrejötte négy évtizedes tehertételtől szabadította
meg kontinensünket. A folyamat elindításában Magyarország tevékeny
szerepet vállalat.

    A csúcstalálkozó dokumentumai nemcsak hitelesen fejezik ki az
egységes és szabad Európa megteremtésére irányuló közös akaratunkat,
de a kelet-közép-európai stabilitásnak is fontos tényezőjét teremtik
meg. (folyt.)



1990. november 20., kedd 15:03


Vissza »


Antall József beszéde -teljes (2.rész)


Elégedetten állapítom meg, hogy a rendszerváltozás súlyos
nehézségével küzdő új demokráciák nem vallottak szégyent a közös
európai erőfeszítésben. A tárgyalások folyamán megnyilvánult
kompromisszumkészségük, józan helyzet- és érdekfelismerésük, európai
felelősségérzetük. Ez lehetővé tette, hogy felülemelkedjenek azokon
az ellentéteken, amelyek történelmükben gyökereznek és az előző
rendszer évtizedei során még súlyosabbá váltak. A jövőre nézve
bíztató ez a józanság és együttműködési készség. Ezek meggyőző
érvként szólnak amellett, hogy a demokrácia megteremtése és a
szabadság kivívása nem teremt szükségszerűen új nehézségeket a
nemzetközi kapcsolatok területén.

    Azoknak a céloknak a megvalósulása révén, amelyeket Magyarország
a leszerelési tárgyalások során követett, illetve az ez év tavaszán
a Szovjetunióval megkötött csapatkivonási megállapodással
Magyarország rövidesen visszanyeri teljes szuverenitását. Ez az
előfeltétele annak, hogy függetlenségünk teljes birtokában erősítsük
kapcsolatainkat az európai integrációkkal.

    Hazánk és az új kelet-közép-európai demokráciák előtt
feladatként áll kapcsolataik és biztonságpolitikájuk
újrafogalmazása. Az eddigi fejlemények azt bizonyítják, hogy nem
szükségszerű az úgynevezett biztonsági vákuum létrejötte e térségben
akkor sem, ha rövid időn belül - szándékainknak megfelelően -
megszűnnek egyes, funkciójukat vesztett sokoldalú szervezetek, mint
például a Varsói Szerződés. Magyarország már számos alkalommal
kifejtette a Varsói Szerződéssel kapcsolatos álláspontját. Örömünkre
szolgál, hogy a szerződés tagállamai között egyetértés van
kialakulóban a katonai szervezet megszüntetéséről. Bízunk abban,
hogy az európai biztonsági folyamatban 1992 tavaszáig létrejönnek a
feltételek a Varsói Szerződés felszámolására.

    Elnök Úr


    Magyarország számára az Európába visszavezető út első nagy
állomása az volt, amikor hazánk két héttel ezelőtt az Európa Tanács
tagja lett. A belépéssel felgyorsult beilleszkedésünk az európai
politikai, társadalmi és jogi normák rendszerébe. E normák
közvetlenül hatnak a magyar társadalom életének számos területére,
beleértve a gazdaságot, a kultúrát, az egészségügyet, a
környezetvédelmet, továbbá az emberi jogok védelmét. (folyt.)



1990. november 20., kedd 15:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtik 1049 (Antall József beszéde - teljes, 2. c. anyagra)


mai mtik 1049-es számú hírünk harmadik bekezdésének utolsó
mondata helyesen: ,, Bizunk abban, hogy az európai biztonsági
folymatban 1991 végéig, legkésőbb 1992 tavaszáig létrejönnek...,,



1990. november 20., kedd 15:26


Vissza »


Antall József beszéde - teljes (3.rész)


Az európai fejlődéshez való felzárkózásunk akkor válik teljessé,
ha mind politikailag, mind gazdaságilag integrálódni tudunk az
Európai Közösségbe. Reméljük, hogy a magyar-EK társulási
szerződésről és a külpolitikai együttműködésről még az idén
megindulhatnak a tárgyalások, és 1992. január 1-vel társult tagjává
válhatunk az Európai Közösségnek. Túl ezen, a 22-ek nyilatkozatában
megfogalmazott elvek és szándékok alapján partnerség kiépítésére
törekszünk az átalakulóban levő Észak-Atlanti Szövetséggel és más
európai szervezetekkel.

    Tudatában vagyunk annak, hogy időbe telik, amíg
Kelet-Közép-Európában az új demokratikus intézmények megszilárdulnak
és stabilan működő politikai rendszert alkotnak. Keletnek és
Nyugatnak egyaránt az az érdeke, hogy az átmeneti időszakban is
megtalálják az együttműködés megfelelő formáit. Nem egyszerűen
nyugati segélyekre van szükség, hanem rendkívül fontos a politikai
párbeszéd és a gazdasági integrációs folyamatos kiszélesítése és
fegyorsítása. Amennyiben ez nem valósul meg, könnyen egy új, jóléti
fal keletkezhet a lebontott vasfüggöny helyén.

    Úgy vélem, e csúcstalálkozó történelmi küldetést tölt be azzal,
hogy közös elveket és értékeket fogalmaz meg a részvevő államok
számára és a megfelelő intézmények kialakításával képessé teszi a
helsinki EBEÉ folyamat új feladatainak betöltésére.

    Ennek a folyamatnak kezdettől fogva alapvető építőeleme volt az
emberi dimenzió. A demokrácia és a demokratikus intézmények
megszilárdítása, az emberi jogi kötelezettségek maradéktalan
végrehajtása és folyamatos figyelemmel kísérése megítélésünk szerint
továbbra is elsődleges feladat. A demokratizálódás irányába mutató
változások ellenére a nemzeti és nemzeti kisebbségi feszültségek
olykor még a korábbiaknál is erőteljesebben jelentkeznek Európában.
Valljuk, hogy ezeket csak folyamatos párbeszéddel, az Európa Tanács
követelményrendszerének és az EBEÉ keretében vállalt politikai
kötelezettségeknek az érvényesítése útján lehet kezelni. (folyt.)



1990. november 20., kedd 15:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Antall József beszéde Párizsban (4.rész)


Elnök Úr


Európa és Észak-Amerika - nyugodtan mondhatjuk atlanti
közösségünk - hosszú ideig pusztító háborúkban irtotta egymást,
egyik-másik ország egy időre erkölcsi rendünket megszégyenítő ordas
eszmék hordozójává vált évszázadunkban. Nemzetek vesztették el
függetlenségüket, mások reménytelenül várták, hogy önrendelkezési
joguk egyszer érvényesülni fog. Most újra a szabadság jelszavától
hangos a világ, és ezt az igényt mindenki megelégedésére kell
kielégíteni.

    Most a békében és biztonságban együttélő európai országok a
stabilitás és prosperitás kontinensét teremtik meg. Európa
történelmében sohasem volt még ilyen ígéretes pillanat, mint ez a
mostani, amikor földrészünk valamennyi országa, valamint
Észak-Amerika két nagy állama egyszerre deklarálja, hogy csak és
kizárólag a több évezredes európai civilizáció politikai jogi és
gazdasági eszközeivel, fegyverek használata nélkül kívánja megoldani
valamennyi problémáját. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ez az ígéret
valósággá váljék.

    Bízunk benne, hogy amikor felszámoltuk a konfrontációt és már
nem tekintjük egymást szemben álló feleknek, amikor alacsonyabb
fegyverzeti szinten állapítjuk meg az egyensúlyt, akkor nem lesz
ország, ahol sértett katonák politikai kalandokba bocsájtkoznak és
hatalompolitikai ambíciókkal kísérlik meg útját állni a demokrácia
kiteljesedésének. Ilyen kísérletek még a legsúlyosabb gazdasági és
társadalmi feszültségekre sem jelentenek megoldást.

    A XXXI. század előestéjén Európának és Észak-Amerikának együtt
kell önmagára találnia, hiszen olyan új hatalompolitikai,
energetikai, szociális és tőlünk idegen világszemléleti kihívásoknak
nézhet elébe - sok esetben a nemzetközi terrorizmus árnyékában -,
amelyek indokolttá teszik a történelmi egység, a szellemi és
erkölcsi szolidaritás helyreállítását. Ez a történelmi felelősség
nehezedik most a párizsi csúcsértekezlet résztvevőinek vállára. Ne
rokkanjunk meg e súly alatt, hanem egyenes tartásal és emelt fővel
nézzünk a világ - és remélhetőleg - utódaink szemébe.

Köszönöm, hogy meghallgattak. +++



1990. november 20., kedd 15:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD