Rendszerváltás és az MTI

	NATO-Magyarország: partnerség a biztonságban - Manfred Wörner nyilatkozata az MTI-nek (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 1990. november 15. csütörtök (MTI-tud.) - A legnagyobb érdeklődéssel készülök Magyarországra, amely iránti rokonszenvem régi keletű, s ahol most először teszek majd látogatást. Sok magyart ismerek, vannak köztük jó barátaim is, öröm lesz számomra odamenni - mondotta november 22-én, csütörtökön kezdődő budapesti látogatásáról Manfred Wörner, a NATO főtitkára, aki budapesti útjának előkészületei keretében külön-külön interjút adott a magyar sajtó brüsszeli tudósítóinak. A főtitkár elmondta, hogy mélyreható eszmecserére számít a magyar vezetőkkel folytatandó budapesti tárgyalásain az európai biztonság jövőjéről. Arra készül, fejtette ki, hogy mint a NATO küldötte, a barátság üzenetét adja át a magyaroknak, s egy új szakaszt nyisson meg az Atlanti Szövetség és Magyarország közötti együttműködésben. Az MTI tudósítójának arra a kérdésére válaszolva, hogy - tekintettel arra, hogy Magyarország a NATO számos elvét, így például a transzatlanti kötelék megőrzésének fontosságát maga is hírdeti - sor kerülhet-e az intezményes kapcsolat, részvétel valamilyen formájára, a főtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarországgal, mint a térség más országaival is, már létrejött a diplomáciai kapcsolat, Magyarország nagykövetet nevezett ki a NATO-hoz, magas rangú politikusai, köztük Antall József miniszterelnök, elsőként a térségből, ellátogatott a NATO-ba, és lesznek kapcsolatok katonai vonatkozásban is. Az hiszem, mondotta a főtitkár, hogy e kapcsolatok, a mind szorosabb nézet- és információcsere révén megvalósíthatjuk azt, amit mi úgy fogalmazunk meg, hogy ,,partnerség a biztonságban,,. (folyt.) 1990. november 15., csütörtök 16:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NATO-Magyarorszóg: partnerség a biztonságban - Manfred Wörner nyilatkozata az MTI-nek (2.rész)
Az MTI tudósítója ezzel kapcsolatban arról kérdezte a NATO-főtitkárt, hogy miként járulhat hozzá a szövetség a közép-kelet-európai térség biztonságához. Manfred Wörner kifejtette: a szövetség mindenképpen stabilizáló tényező. A múltban képes volt megőrizni tagállamainak a biztonságát, lényeges, sőt feltehetően a leglényegesebb tényezője volt a béke megőrzésének, egy háborútól való elrettentésnek. Úgy gondolom, fűzte hozzá, hogy ezt a szerepet a jövőben is megőrzi. Természetesen garantálni csak saját tagállamaink biztonságát tudjuk, de hozzájárulhatunk ahhoz, hogy elriasszunk mindenfajta katonai erő alkalmazásától bármely közép-kelet-európai ország ellen. Másrészt a NATO-nak érdekében áll a térség országainak gazdasági stabilitása is. A szövetség nem gazdasági szervezet, ezért a közép-kelet-európai országoknak szóló támogatást nem maga a NATO, hanem tagállamai, vagy olyan gazdasági szervezetek nyújtják, mint az Európai Közösség, stb. Az Atlanti Szövetség bátorítja őket erre. Az MTI tudósítója megkérdezte, milyen változások várhatók a nemzetközi helyzet átalakulásával a szövetségben. A főtitkár rámutatott: a NATO katonai szervezetből egyre inkább egy politikai szerep felé, a szembenállástól az együttműködés felé halad, a béke biztosítékából mindinkább a béke építőjévé válik. Az azonnali fenyegetés elleni elrettentés helyett egyre inkább a kockázatok elleni biztosítékra kerül a hangsúly. A katonai stratégia az új helyzetben átalakul, kisebb, mozgékonyabb egységekre, mozgósítható tartalékokra alapozódik. A NATO megváltoztatja az előretolt védelem koncepcióját, csökkenti az atomfegyverek számát, és ezek a jövőben csak a végső esetben lesznek bevethetők. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit vár az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet párizsi csúcstalálkozójától, a főtitkár kifejtette: ez igen fontos lépés Európa jövendő struktúrájának kialakításában. A helsinki folyamat intézményesítése alapot teremt az európai államok szorosabb együttműködésére, magjává válik az új egyesült Európának, hozzájárul a válságok megelőzéséhez vagy békés megoldásához. Ebből az alkalomból kerül sor a nagyon fontos leszerelési egyezmény aláírására, amely egész Európát stabilizálja, és közös nyilatkozatot tesznek a NATO és a Varsói Szerződés országai. (folyt.) 1990. november 15., csütörtök 16:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NATO-Magyarország: partnerség a biztonságban - Manfred Wörner nyilatkozata az MTI-nek (3. rész)
Ugyanakkor Manfred Wörner hangsúlyozta, hogy a NATO-ra továbbra is fontos szerep vár, mivel ez az egyedüli kollektív védelmi szervezet, amely garantálhatja a biztonságot válság és konfliktus esetén. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat nem pótolhatja, mert integrált katonai szervezete révén az Atlanti Szövetség rendelkezik a biztonság eszközeivel és mert a NATO Észak-Amerika és Nyugat-Európa nemzeteinek sorsközösségét testesíti meg, mondotta a főtitkár az MTI-nek adott interjúban. A NATO-nak az Öböl-válsággal kapcsolatos szerepét érintő kérdésre válaszolva a főtitkár először emlékeztetett arra, hogy a NATO, mint olyan, nem lép fel saját működési körzetén kívül, vagyis az Öböl térségében - viszont vannak tagállamai, amelyek jelen vannak az övezetben. - Mi támogatjuk őket, és őrködünk a szolidaritáson - közölte. A főtitkár kifejtette, hogy valamennyi NATO-tagállam érdekelt az Öböl-válság békés rendezésében. Ugyanakkor rámutatott: - Az Egyesült Államok nagyon fontos jelet küldött Szaddám Huszein számára a térségbe irányított újabb csapaterősítésekkel: vonuljon vissza Kuvaitból, még van rá idő A főtitkár itt utalt a katonai opció meglétére. Az MTI tudósítójának arra a megjegyzésére válaszolva, hogy a katonai fellépés igen súlyos fejlemény lenne, hiszen többek között azt jelentené, hogy hosszú idő után egyes európai országok is újra háborúba kerülnének, Manfred Wörner így válaszolt: - Ez nem az európai országok hibája lenne, hanem azé, aki támadott, aki elözönlötte Kuvaitot. Most arra van szükség, hogy visszavonuljon, és visszaálljon a korábbi, a támadást megelőző állapot. Nem lehet eltűrni, hogy az új világrend az agresszió elvén nyugodjék. Amit mi keresünk, az egy olyan rend, amelyben a konfliktusokat békés eszközökkel oldják meg, és nem tűrik el az agressziókat, azt a módszert, hogy előbb elfoglalnak egy területet, aztán tárgyalni akarnak róla. Éppen ellenkezőleg, le kell mondani az agresszióról. Ám ha egyszer már bekövetkezett, mielőbb vissza kell állítani a korábbi állapotot. Ezért ragaszkodunk az ENSZ-határozatok teljesítéséhez. (folyt.) 1990. november 15., csütörtök 17:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NATO-Magyarország: partnerség a biztonságban - Manfred Wörner nyilatkozata az MTI-nek (4. rész)
,,Még van idő arra, hogy Szaddám Huszein visszavonja csapatait Kuvaitból. Mi valamennyien azt szeretnénk, hogy a szankciók hatásosak legyenek, de nem lehet kizárni a katonai opciót abban az esetben, ha az Irak ellen hozott tilalmak nem hozzák meg az ENSZ által kívánt eredményt,, - mondta az MTI tudósítójának Manfred Wörner NATO-főtitkár, aki közelgő budapesti látogatása alkalmából fogadta a magyar sajtó brüsszeli tudósítóit. +++ 1990. november 15., csütörtök 17:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »