Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 18.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A XI. kerületi Önkormányzat állásfoglalása a világkiállításról

"... igényt tartunk a világkiállítási területen lévő állami tulajdonú területek felett az önkormányzat rendelkezési jogára. Ezzel együtt vállaljuk az érintett beruházások külföldi tőkével közösen történő finanszírozását. Amennyiben nem lesz világkiállítás, úgy saját erőből vállalkozunk kiegészítő rendezvények lebonyolítására. "
BBC, Panoráma:

Andrew Sarlós Magyarországról

"Új miniszterek kinevezése politikai változásokat mindig jelent és én nem akarom lecsökkenteni az ország gazdasági helyzetének a változását és az egész világgazdasági válságnak a rosszabbodását. Ennek még mindig nincs vége és amely továbbra is sajnos rosszabbodik az egész világon. "

A válságról


-----------


München, 1990. október 27. (SZER, Magyar híradó) - Kasza László:

- Ma reggel telefonra ébredtem: fiam egyik osztálytársának anyja
telefonált sírva, hogy a leánya negyed magával várakozik Szentendrén
a blokád feloldására. A pénzük elfogyott, magyarul nem tudnak, nem
engedik hazautazni őket -, pánik. Hát ez az a vendégszeretet a
demokratikus Magyarországon, amelyről Ön olyan sokat és lelkesen
beszélt nekünk Kasza úr? Túszként kezelik a gyerekeinket? - kérdezte
az aggódó anya.

    Aztán, ha már felkeltem, ránéztem a lábtörlőre dobott hétvégi
Süddeutsche Zeitungra; a címoldalon a lezárt Lánchíd, belül
helyzetleírás, amelyből kikövetkeztethető a tanács: a németek ne
látogassák egyelőre legkedveltebb kelet-európai turista
célpontjukat, Magyarországot. Bizonytalan a helyzet, még nagyon
fiatal a demokrácia.

    Arról már itt a szerkesztőségben értesültem, hogy nyugati
kormányok szólítják fel - hol nyilvánosan, hol diplomáciai úton - a
magyart: biztosítsa állampolgáraik hazautazási lehetőségeit. Arról
is tudunk, hogy haza igyekvő külföldieket tettlegesen bántalmaaztak
a blokád fenntartói.

    Rögzítsük először: kockán külföldi hírnevünk, veszélyben az
irányunkban eddig mindenütt megnyilvánuló rokonszenv. Persze,
azonnal és egylélegzetre tegyük hozzá: ez nem jelentheti, hogy
sommásan el kell ítélni a szállítási dolgozók akcióját. Nem kell
taxisofőrnek lenni ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a benzin árának
70-75 százalékos felemelése egy kisvállalkozó számára, aki
családjával együtt él ebből: az autóból, amelyért éveken át
dolgoztak. Még csak azt, hogy esetleg szakmát kell változtatni ha
nem bírja a megterhelést -, hogy tiltakozik, kiútat, megoldást
keres? - Természetes.

    Akár törvénytelen blokáddal? Nem helyeslem - de megértem. Mindig
csak másodszor érthető az áremelésben legjobban érintettek: a
szállítási vállalkozók elkeseredése.

    Akkor tehát a kormány hibás, amely felemelte a benzinárakat?
Korántsem. Sőt: ez volt az egyedüli megoldás. (folyt.)



1990. október 27., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A válságról - 1. folyt.


Arról, hogy fokozatosan kellett volna emelni, hogy jobban elő
kellett volna készíteni - lehet vitatkozni, bár ennek a vitának
kimenetele már csak a következő hasonló helyzetben
gyümölcsöztethető, de az alaptétel világos.

    Ezt a kormányt azzal bízta meg demokratikus választáson a
szavazók többsége, hogy vezesse át a csődbe jutott tervgazdálkodási
rendszert a piacgazdaságba. Ebben a folyamatban az energiakérdés
akkor is fontos, ha nem lenne most - vele párhuzamosan - olajválság.

    Az eddigi szállító: a Szovjetunió képtelen, vagy nem akarja
teljesíteni szerződéses kötelezettségeit. Így kénytelen a kormány
valutáért a szabadpiacon vásárolni. Ott pedig ez az ár. Csak
zárójelben: bár ez aligha vigasztaló, még mindig olcsóbb, mint a
legtöbb nyugat-európai országban.

    A kormánynak tehát cselekednie kellett - legfeljebb azon
gondolkozhatott, hogy szétossza-e az olajár jelentette megterhelést
a társadalom minden rétege között, vagy azokra hárítsa, akik
használják az olajat. Ez utóbbit választotta - szerintem:
igazságosan.

    Rögzítsük tehát harmadszor: hogy a kormány intézkedése
lényegében helyes, elkerülhetetlen volt. Tudom: most lesz, aki nekem
szegezi a kérdést, hogyan lehet egyszerre igaza az egymással
homlokegyenest ellentétes álláspontot képviselő fuvarozóknak és a
kormánynak?

    Úgy gondolom, ez az, amit - sok minden más mellett - meg kell
tanulnunk a demokrácia játékszabályainak alkalmazásánál. Gyakran
előfordul, hogy saját szempontjából több ellentétes nézetet
képviselő félnek egyszerre van igaza. Ekkor kell olyan megoldást
keresni, hogy a közérdek az egyéni érdek lehető legkisebb
megszoríátásával érvényesüljön - ez most a feladat.

    Ne gondoljuk hogy megoldhatatlan, voltak már demokráciákban
nagyobb, nem egyszer hónapokig tartó sztrájkok okozta válságok -
gondolok az angol bányász- vagy vasutas-sztrájkra, illetve a New
York-i szemetesek hosszú munkabeszüntetésére.

    Persze egy különbség mégis csak van: ezek egészséges gazdasággal
rendelkező, működőképes demokráciák - a miénk: egyik sem. Ezért
most, a demokrácia első igazi megpróbáltatásának napjaiban talán
nagyobb együttműködést várt volna el az ember a parlamenti
pártoktól. (folyt.)



1990. október 27., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A válságról - 2. folyt.


Gondolok itt a kormány részéről az ellenzék előzetes, nem csak
tájékoztatására, hanem konzultálására - és arra, hogy az ellenzéki
pártok nem próbálják kihasználni a válsághelyzetet politikai
pecsenyesütésre.

    Az előbbi mulasztást már nem lehet jóvátenni, csak megjegyezni
egy későbbi esetre - az utóbbit azonban igen. Ehhez mindenekelőtt az
SZDSZ-nek kell tudatosítani: magatartása - hogy óvatosan
fogalmazzak: félreérthető volt. Azt a látszatot keltette, mintha nem
a válság megoldását, hanem a kormány megdöntését tekintené fő
feladatának.

    Hangsúlyozom: ez volt a látszat. Melyek a közvetlen teendők? Az
eddigi gondolatfuttatásból egyesnesen következnek. Először: azonnal
biztosítani kell a külföldi állampolgárok zavartalan kiutazását az
országból. Nemcsak hírnevünknek tartozunk ezzel, ha nem akarunk
dél-amerikai banánköztársaságok vagy afrikai, közel-keleti
diktaturák szintjére süllyedni a világ szemében, hanem a nemzetközi
egyezményekben vállalt kötelezettségeinknek is.

    Másodszor: a blokád szervezőinek mindent meg kell tenniük annak
érdekében, hogy ne csússzanak ki ellenőrzésük alól az események, ne
engedjék, hogy olyanok férközzenek soraikba, akik - akár erőszakos
cselekedetekkel, akár túlzott követelésekkel - olyan szintre viszik
az akciót, amelyet ők sem akartak. Továbbá: ki kell jelölniük azokat
a megbízottjaikat, akik tárgyalhatnak nevükben. Nem ismétlődhet meg
a tegnapi eset, hogy senki sem bízta meg képviseletükkel azokat,
akik állítólag nevükben kötöttek egyezséget. Az ilyen akciók
komolytalan benyomásukat keltik az amúgy nagyon is komoly ügyben
harcolóknak. Végül pedig: gondoskodniuk kell a közellátás,
egészségügy biztosításáról, valamint a közbiztonság zavartalan
fenntartásáról, mert könnyen eljátszhatják a társadalom velük
rokonszenvező rétegének bizalmát.

    Harmadszor: a kormánynak alternatív megoldásokat kell
kidolgoznia, amelyeket felajánlhat a holnapi tárgyalásokon.
Amennyiben lehetetlen lenne visszavonni az áremelést, annyira rossz
lenne az is, ha nem keresne enyhítő intézkedéseket az áremeléstől
legjobban sújtottak gondjainak mérséklésére. +++



1990. október 27., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD