Rendszerváltás és az MTI

	Margaret Thatcher programja (1. rész)
1990. szeptember 19., szerda - Nagy-Britannia fenntartás nélkül, teljes szívvel támogatja Magyarországnak azt a törekvését, hogy 1992. január 1-jéig kétoldalú társulási szerződést kössön az Európai Közösségekkel - szögezte le Margaret Thatcher brit miniszterelnök vendéglátójával, Antall József kormányfővel folytatott tárgyalásain. A magyar-brit miniszterelnöki eszmecsere - a keddi rövid ismerkedő megbeszélés után - szerda délelőtt az Országházban folytatódott. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnöke először négyszemközti megbeszélésre ült le vendéglátójával, majd a magyar, illetve a brit tárgyalócsoport tagjainak részvételével plenáris tárgyalásokat tartottak. A tárgyalóasztal mellett elhangzottakról László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. Magyarország EK társulási szándékát brit részről cselekvő támogatással segítik - ígérte a brit kormányfő, ami a többi között azt jelenti, hogy ezügyben megsürgetik a brüsszeli bizottságot, amely, úgymond, hajlamos a kérelmek lassú, megfontolt kivizsgálására. Magyarország végcélja a teljes jogú tagság az Európai Közösségekben - hangoztatta Antall József, s ezzel kapcsolatban is biztatást kapott a brit kormányfőtől. Nagy-Britannia ugyanis támogatja azt a kérést, hogy már a társulási szerződésben is foglaltassék benne: a társult tagság nem végállomás, hanem a teljes jogú tagság egyik lépcsőfoka. A kormányfői megbeszéléseken tág teret szenteltek a privatizációs folyamatnak, ami Magyarország európai állammá válásának kulcskérdése. Az Európa közösségébe ,,újrafelvételre,, jelentkező Magyarország számára ezzel kapcsolatban a brit példát idézte Margaret Thatcher. Emlékeztetett arra, hogy maga is nagy gondot fordított a szigetország iparának erőteljes privatizálására, miáltal a rosszul menedzselt, pazarló cégek piaci viszonyok közé kerültek, s versenyre kényszerültek. Az eredmények nyomán Nagy-Britanniában most az energia szektor privatizációja került napirendre. Antall József a magyar privatizációs terveket ismertetve hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem ellenzi a külföldi tőkebefektetéseket; sem a kis-, sem a közép-, sem a nagyvállalati szektort nem zárják el a külhoni befektetők elől. (folyt.köv.) 1990. szeptember 19., szerda 14:03
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »