|
|
 |
|
 |
A Kisgazdapárt választási nagygyűlése (1. rész)
|
1990. szeptember 11., kedd - Kettős hatalom szül
nyugtalanságot ma Magyarországon, hiszen eddig csak a politikai
elitváltás valósult meg, a rendszerváltás azonban befejezetlen
maradt. A lakosság ezért elégedetlen, többet várt a fordulattól, a
másik oldal ezzel szemben nem kíván lemondani hatalmáról -
jelentette ki a magyarországi átalakulási folyamatokat boncolgatva
Torgyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője, a párt
nagy-budapesti szervezetének elnöke kedden este a kisgazdák XI.
kerületi választási nagygyűlésén.
A ,,kettős hatalom,, feloldására Torgyán József azt javasolta,
hogy a tanulságokat levonva a ,,kommunista pártnak,, minden hatalmi
pozícióból ki kell vonulnia, s e pozíciókat a Kereszténydemokrata
Koalíciónak kell megszereznie, hiszen pártjai nyerték el a választók
bizalmát. Ezzel összefüggésben a pártvezető leszögezte: a
Kereszténydemokrata Koalíciónak nincs alternatívája; az utóbbi száz
évben mindig is a kereszténydemokrata színezetű politikai
tömörülések alkották a többséget. A képlet ma sem változott: a
Kereszténydemokrata Koalíciónak hosszú ideig nem lesz olyan komoly
ellenfele, amely tömegeket tud felvonultatni. (Torgyán ennek kapcsán
a választási képletet úgy írta fel: a koalíció pártjai a választók
60 százalékának voksaival, míg az ellenzék összesítve is csak 40
százalékot tudhat maga mögött.)
A pártvezér kifogásolta, hogy az önkormányzati választások
előestéjén a sajtó és az ellenzék úgymond frontális támadást
intézett az FKgP ellen. Úgy vélekedett, a kihívás azért érte éppen a
kisgazdákat, mert az MDF túlságosan erős, hogysem szembetámadják; a
KDNP viszont túlságosan kicsi, nem érdemes megtámadni. Torgyán
szerint a támadást az a gondolat vezérli, hogy amennyiben a
kisgazdákat kiütik, összeomlik a koalíció.
A frakcióvezető érintette az utóbbi idők egyik legvitatottabb
tervezetét, a földtörvény kisgazdapárti koncepcióját. Enyhe
bírálattal illette a kormányt, amiért az úgymond túlzott
óvatossággal közelít a földtörvényhez, ám leszögezte: a kisgazdák
nagy óvatossággal járnak majd el a földtörvény ügyében, hiszen
tisztában vannak vele, hogy csak hárompárti kormányzati
előterjesztés alapján nyerheti el a Parlament többségének
támogatását.
A nagygyűlésen bemutatkozott a kisgazdák budapesti
főpolgármester-jelöltje, Rácz Sándor, a Központi Munkástanács
egykori vezetője. (folyt.köt.)
1990. szeptember 11., kedd 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Kisgazdapárt választási nagygyűlése (2. rész)
|
Rácz Sándor a nemzeti egységre szólított fel, egyben kifejtette a
tulajdonlással kapcsolatos koncepcióját is, amelynek lényege, hogy a
nép által létrehozott értékekből minden magyar állampolgárnak
végzett munkája arányában kell részesednie. A népi tulajdonlás
mellett voksolva Rácz Sándor szót emelt a privatizáció ellen, amely
úgymond a magyar nép sajátját játssza át külföldi kézre. Álláspontja
szerint a munkáskollektíváknak kellene dönteniük arról, be
kívánnak-e vonni külföldi tőkét a termelés folyamatába. Budapest
reménybeli főpolgármestereként közölte, hogy a Kisgazdapárt - az
aszályos nyár következményeit megelőzendő - már dolgozik a főváros
téli élelmiszer-, illetve tüzelőellátásának megszervezésén.
A nagygyűlésen felszólalt Szlama Árpád, a Politikai Foglyok
Országos Szövetsége elnökségi tagja. Közölte: a POFOSZ 46 ezres
tagsága döntött, egyértelműen a Kisgazdapárt mellett sorakozik fel,
hiszen szívéhez az FKgP programja áll a legközelebb. A cél: az
ország minden üldözöttjét - s ebből Szlama értékelése szerint
majdnem 10 millió van - felkarolni, s egy egységes szervezetbe
tömöríteni. A POFOSZ vezetője rámutatott: a kegyetlen évtizedek után
itt a lehetőség a szabadság megvalósítására, ám a Parlament
elbohóckodja, eljátssza a nép bizalmát. Szlama szerint ebben
mindenekelőtt az SZDSZ és a Fidesz a ludas.
A nagygyűlés résztvevői a rendezvényen kézhez vehették a
Kisgazdapárt földigénylési formanyomtatványát is. (MTI)
1990. szeptember 11., kedd 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|