Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdték munkájukat az új Országgyűlés állandó bizottságai (1. rész)
1990. május 4., péntek - Az Országgyűlés alakuló ülésén választott állandó bizottságok közül - közvetlenül a plenáris ülés bezárását követően - több már megkezdte munkáját. Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság titkára, Hack Péter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: a több órás ülésen három törvényjavaslat megvitatása szerepelt napirenden. Az alkotmány módosításának részeként a május 9-i Országgyűlésen a bizottság javasolni fogja, hogy a Minisztertanács elnöke elnevezés helyett a jövőben a miniszterelnök megnevezést alkalmazzák. Ez a formai megoldás külföldön bevett gyakorlat, csak a szocialista alkotmány rendelkezik másként. Az ülésen élénk vita bontakozott ki a miniszterek, a kormány megválasztását illetően. A jelenlegi alkotmány értelmében a minisztereket az Országgyűlés választja meg, a miniszterelnök javaslatára. Az új elképzelés azt szorgalmazza, hogy a minisztereket - az országgyűlés által választott - miniszterelnök javaslatára az államfő, a köztársasági elnök nevezze ki. A javaslat lényegében egy későbbi változtatás - a konstruktív bizalmatlansági indítvány - előkészítéseként szolgál. A koncepció lényege: a kormány, mint a végrehajtó hatalom birtokosa, egészében legyen felelős a parlamentnek, ne pedig külön-külön az egyes miniszterek. Az ülésen szó volt egy további módosításról, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényről. A tervezet szerint a miniszterelnök feladata, hogy meghatározza: saját céljait milyen kormányzati struktúrában tudja a legjobban megvalósítani. A jövőre nézve értelmetlen megkötni a kormány kezét abban, hogy milyen jellegű minisztériumokat hozzon létre. A bizottság a jövő heti plenáris ülésen a törvényhozást illetően kezdeményezni fogja a társadalmi vitáról szóló jogszabály hatályon kívül helyezését. Ez az intézmény ugyanis csak arra volt alkalmas, hogy elfedje a törvényhozás menetét. Normális parlamenti működés mellett elképzelhetetlen, hogy minden egyes javaslatot egy hónapon át ,,köröztessenek,,. A pártok alapérdeke, hogy a választók elképzeléseit előzetesen megismerjék. A legfontosabb indok azonban az, hogy a törvényhozás menete egyértelművé váljék. A testület úgy foglalt állást, hogy Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és több emigráns társa magyar állampolgárságának visszaállítása jogos igény, erről azonban ne szülessen törvényjavaslat. A Magyar Köztársaság elnöke egyszeri aktussal rehabilitálja őket. (folyt.köv.) 1990. május 4., péntek 13:26
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »