|
|
|
|
Csehszlovák parlamenti bizottságok-magyar egyetem (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. április 27. péntek (MTI-tud.) - A csehszlovák
parlament mindkét illetékes bizottsága elvetette a szlovákiai önálló
magyar egyetem létesítését indítványozó törvényjavaslatot. A
tervezetet szlovákiai magyar képviselők terjesztették a törvényhozás
bizottságai elé.
A csehszlovák parlament oktatási és kulturális bizottsága kedden, az alkotmányjogi bizottság pedig csütörtökön vitatta meg és vetette el a Duray Miklós, Popely Gyula és Sidó Zoltán által kidolgozott törvényjavaslatot. A két bizottság tagjai arra hivatkoztak, hogy mivel a pozsonyi parlament összes bizottsága elvetette az indítványt, a szövetségi parlament nem akar ellentétes döntést hozni. Mint Sidó Zoltán az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában elmondotta, az oktatási és kulturális bizottság keddi ülésén felszólalt a szlovák oktatásügyi miniszter is. Beismerte ugyan, hogy szükség van magyar pedagógusokra, azt is, hogy a nyitrai tanárképző főiskolán 1974-től csökkent a végzettek száma, illetve, hogy nincs megoldva a probléma. Ugyanakkor ellenérvként azt hozta fel: nem tartja jónak, hogy egy járási kisvárosban, a szlovákiai Komáromban hozzanak létre egy felsőfokú oktatási intézményt, a minisztériumnak az az elképzelése, hogy Pozsonyban, Kassán és Nyitrán erősítik meg a főiskolákat. A másik ellenvetése az volt, hogy Komáromban úgymond nincs meg az egyetemhez elengedhetetlenül szükséges tudományos háttér, nincs könyvtár, megfelelő kapcsolat a tudományos intézményekkel. Sidó Zoltán ezzel összefüggésben megemlítette, hogy Komáromban megfelelő épületek lennének a magyar egyetem számára. Mintegy ötven magyar szakember igérte, hogy szívesen vállalna oktatási munkát, ezek között két akadémikus van, egy professzor, több docens, a tudományok kandidátusa. A Csemadok elnöke hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarságnak évente százötven új pedagógusra van szüksége, különben az ezredfordulón kettőezernél is több magyar pedagógus fog hiányozni a magyar tanítási nyelvű iskolákból. Mint mondotta, a szlovákiai magyarság az önálló egyetem alapításakor egyszerűen csak a jogait kéri, s emlékeztetett arra, hogy Finnországban, ahol a lakosságnak nem egészen hét százaléka svéd nemzetiségű, Turkuban önálló svéd egyetem működik, a helsinki állami egyetemen pedig huszonhat svéd tanszék van. (folyt.)
1990. április 27., péntek 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csehszlovák parlamenti bizottságok-magyar egyetem (2.rész)
|
A magyar nemzetiség a szlovákiai lakosság tizenkét százalékát teszi ki, ez az arány felülmúlja a fejlett európai államokét, ahol a nemzetiségeknek is biztosítanak felsőoktatási intézményt. Sidó Zoltán elmondotta, a szövetségi parlamenti bizottságok elutasító döntése után egyedül az a lehetőség marad, hogy a nyitrai tanárképző főiskolán, illetve a tervezett nyitrai új egyetemen szorgalmazzák a magyar tagozat létrehozását. A magyar tagozat létesítésére az új nyitrai egyetemről szóló törvénytervezeten dolgozó Jozef Pastier, a nyitrai tanárképző főiskola dékánja igéretet tett, de a szlovákiai magyarság képviselői törvényes biztosítékokat kérnek. Sidó azt is megemlítette, hogy a nyitrai új szlovák egyetemről, illetve annak magyar tagozatáról szóló törvénytervezetet csak a júniusi választások után kerül a szlovák parlament elé, ami azt jelenti, hogy ha el is fogadnák, csak évek múlva indulhatna be ott magyar pedagógusképzés. +++
1990. április 27., péntek 19:37
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|