|
|
 |
|
 |
Környezetvédői remények
|
-----------------------
Washington, 1990. április 13. (VOA, Esti híradó) - Csehszlovák
részről is bírálni kezdték a bős-nagymarosi erőmű építését. Pongrácz
Eszter:
A bársonyosnak nevezett csehszlovákiai forradalom győzelme óta
elcsendesedett a bős-nagymarosi erőmű építkezés körüli nyilvános
vita. A prágai kommunista rezsim el akarta kerülni azt, hogy
engedményeket tegyen a környezetpusztító tervek megvalósítását
illető magyar ellenállásnak. Az építkezésben érdekelt osztrák
tényezők is szembeszegültek a kijózanodó Budapesttel. Husákéknak és
Adamecéknak azonban nincs többé beleszólásuk a nagypolitika
kérdéseibe, és az érintett országok környezetvédői reménykedni
kezdtek, szempontjaik érvényesülni fognak.
Úgy látszik, ez a remény nem alaptalan. Mert a Der Standard nevű
bécsi napilap arról ad hírt, hogy Csehszlovákiában is
megkérdőjelezik a bős-nagymarosi terveket. Franz Meikster, az
osztrák környezetvédelmi intézet munkatársa azt írja a lapban, hogy
a gabcsikovói erőmű-építkezés felülvizsgálatával megbízott
csehszlovák bizottság máris arra a következtetésre jutott, az
erőmű-építkezést nem volna szabad tovább folytatni.
A bizottság jelentése még nem öltött végleges formát, de az
eddigi tanulmányokból tényszerűen következik, hogy a mamutterv nem
csupán környezetvédelmi szempontból vezetne katasztrófára, hanem
gazdasági vonatkozásban is halva született. A bizottság ezért azt
javasolja a hatóságoknak, hogy a végleges döntés megszületéséig
szüneteltessék a földmunkát az erőmű egész térségében. A munkálatok
ugyanis vétkes módon megbontják a talajvíz-cirkuláció egyensúlyát,
és a talajvíz szennyeződéséhez vezetnek. Ennek tisztaságát csak úgy
lehet a jövőre is biztosítani - mondják a szakértők -, ha a régi
Duna-mederben ezentúl is ugyanannyi víz folyik keresztül, mint a
múltban. (folyt.)
1990. április 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- Bős-Nagymaros - 1. folyt.
|
Ezért tehát megengedhetetlen, hogy a Duna vizét áttereljék a
hatalmas erőműcsatornába. A szakértők leszögezik, a csatornát csak
akkor volna szabad árasztani, ha egyébként a Duna kiáradna medréből.
Csak ilyen árvíz esetén vállalható, hogy az eredetileg 750
megawattos méretezett turbinákat üzembe helyezzék. Ha ezeket a
fenntartásokat nem vennék figyelembe, és mégis az eredeti tervek
szerint kezdenék meg az áramtermelést, akkor ennek elengedhetetlen
előfeltétele, hogy a rendkívül magas költségekre való tekintet
nélkül oly szűrőtelepeket létesítsenek, amelyek révén kivonnák a
vízből a kőolajat, a klórozott szénhidrogént, a fenolokat és
mindazokat a szennyeződéseket, amelyek rákos megbetegedéseket okozó
s az anyaméhben fejlődő magzatot megtámadó mérgeket tartalmaznak.
E szűrőberendezések üzeme meghaladná az egész gabcsikovói erőmű
építkezésének 20 milliárd cseh koronára rúgó költségét - mondják a
csehszlovák szakértők, és hozzáfűzik: emellett mesterséges
öntözéssel kellene biztosítani azoknak a földeknek a termékenységét,
amelyek ez idő szerint még elengendő talajvízhez jutnak. A bizottság
vitathatatlannak tartja, hogy a gabcsikovói vízi erőmű nem működne
rentábilisan.
A Der Standard cikkének szerzője úgy tudja, hogy a csehszlovák
bizottság nyomatékosan felszólítja majd a prágai illetékeseket, csak
messzemenően redukált arányokban valósítsák meg az erőmű tervet. +++
1990. április 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|