|
|
 |
|
 |
Fórum a szlovákiai magyarság helyzetéről (1. rész)
|
1990. április 7. - A Rákóczi Szövetség, a Bajcsy-Zsilinszky
Társaság és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Széchenyi
István Szakkolégiuma Társadalomtudományi Klubjának rendezésében
szombaton este a szlovákiai magyarság több vezető személyisége
tartott előadást zsúfolt nézőtér előtt a Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetének színháztermében.
Duray Miklós többek közt rámutatott, hogy az általa vezetett
Együttélés politikai mozgalom az első olyan szervezet
Csehszlovákiában, amely az ország valamennyi nemzetiségének átfogó
képviseletét tűzte célul. A mozgalmat támogatja a magyarság
javarésze, több ezer csehországi lengyel, valamint rutének, ukránok
és a szepességi németek. Mind Duray, mind Püspöki Nagy Péter, a
Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője méltatta a két
szervezet választási koalícióját, amely lehetővé teszi, hogy a
június elején sorra kerülő választáson jelentős számú képviselőt
küldjenek mind a szlovák, mind a szövetségi parlamentbe. Becslések
szerint mintegy 37 ezer szavazatra van szükség egy mandátum
elnyeréséhez a szlovák parlamentben, s ennek kétszeresére a
szövetségi parlamentben. A csehszlovákiai magyar szavazók száma 410
ezerre tehető, de ehhez hozzá lehet számítani mintegy 200 ezer
embert, akik várhatólag magyar szervezetekre fognak szavazni. A
Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jelentőségét az adja meg, hogy
minden jel szerint a Szlovák Kereszténydemokrata Párt - amely
valószinűleg a kormányra kerül - keresztény jellegéből adódóan
nyilván együttműködik majd magyar testvérszervezetével.
A két említett magyar politikai szervezeten kívül létezik egy
harmadik is: a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), amely a
Nyilvánosság az Erőszak ellen nevű szlovák mozgalommal lépett
választási koalícióra. Az FMK a magyar szavazatok 20-25 százalékára
számíthat. Tóth Károly, az FMK elnöke azzal indokolta a mozgalma
által választott koalíciót, hogy a várható - nacionalizmustól sem
mentes - nemzeti fellángolás közepette nem szabad a magyarságnak
kizárólag ellenzéki szerepet játszania. Helyes olyan szervezettel is
koalícióra lépnie, amelyik bizonyosan kormányra kerül - mondta.
(folyt. köv.)
1990. április 7., szombat 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fórum a szlovákiai magyarság helyzetéről (2. rész)
|
Szabó Rezső, a Csemadok társelnöke arról szólt, hogy szervezete
nem kíván a politikai porondra lépni. A CSEMADOK-nak a magyar
azonosság megtartójaként, a társadalmi élet szervezőjeként kell
működnie. A csehszlovák hatalom igazi, de ki nem mondott célja a
magyarság asszimilálása volt, ám a látszat kedvéért létrehozott egy
nemzeti érdekeket nem képviselő, nem politizáló szervezetet. Ez volt
az 1949 óta létező, a pártállam szándékát végrehajtó CSEMADOK. 1989.
november 17-én eltűnt a CSEMADOK-ot létrehozó akarat, ezért ez a
szervezet csak megújult formában, átszervezett apparátussal létezhet
tovább. Megfelelő működéséhez a jogi, igazgatási, politikai hátteret
a pártoknak, a politikai szervezeteknek kell megteremteniük.
Szabó Rezső beszédében arra is rámutatott, hogy a politikai
fordulat megállítja a magyarság szétesésének, pusztulásának
folyamatát. Nem sok idő kellett volna ahhoz, hogy ez a hanyatlás
visszafordíthatatlanná váljon. Most még nem visszafordíthatatlan -
jelentette ki. (MTI)
fg/rj Km
1990. április 7., szombat 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|