|
|
 |
|
 |
Az MDF sajtótájékoztatója
|
1990. március 21., szerda - A Magyar Demokrata Fórumot
középpártként ismerhették meg az angol politikusok - mondotta Antall
József a napokban tett angliai útjáról beszámolva az MDF szerdai
sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: világossá tették
tárgyalópartnereik előtt, hogy az MDF a modern parlamentarizmus, a
piacgazdaság és az ellenőrzött privatizáció híve; hogy Magyarország
nem akarja felfüggeszteni adósságainak, illetve azok kamatainak
törlesztését, s remélhetően az új kormány is elsőszámú feladatának
tekinti majd az ország fizetőképességének megőrzését.
Antall József beszámolt arról is: Nagy-Britanniában - az MDF
álláspontját tolmácsolva - kifejtette, hogy egyetértenek a két német
állam egyesítésével, s helyeslik az egységes Németország
NATO-tagságát is. (MTI)
1990. március 21., szerda 14:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. március 21., szerda - A Magyar Demokrata Fórumot
középpártként ismerhették meg az angol politikusok - mondotta Antall
József a napokban tett angliai útjáról beszámolva az MDF szerdai
sajtótájékoztatóján. Középpártként hozzájuk legközelebb álló
politikai erőként az európai néppártokat, az olasz
Kereszténydemokrata Pártot, valamint az NSZK-beli CDU-t és CSU-t
jelölték meg - jelezve egyúttal a Magyar Demokrata Fórum nemzetközi
politikai orientációját is.
A tárgyalásokat részletezve az MDF elnöke kifejtette: világossá
tették tárgyalópartnereik előtt, hogy az MDF a modern
parlamentarizmus, a piacgazdaság és az ellenőrzött privatizáció
híve, továbbá azt is, hogy Magyarország nem akarja felfüggeszteni
adósságainak, illetve azok kamatainak törlesztését, s remélhetően az
új kormány is elsőszámú feladatának tekinti majd az ország
fizetőképességének megőrzését.
Antall József beszámolt arról is, hogy Nagy-Britanniában - az
MDF álláspontját tolmácsolva - kifejtette: egyetértenek a két német
állam egyesítésével, s helyeslik az egységes Németország
NATO-tagságát is. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy véleményük
szerint egy katonai szövetséghez tartozó Németország nagyobb
biztonságot jelent Európa számára, mint egy semleges.
A továbbiakban elmondta: látogatása során vázolta a határokon
túli - elsősorban az erdélyi és a szlovákiai - magyar kisebbség
helyzetét, s kérte a brit kormány támogatását a nemzetiségek
ügyében.
Az újságírók kérdései is elsősorban a kisebbségekkel
kapcsolatosak voltak, s természetszerűleg a kiéleződött erdélyi
helyzetről is kérték az MDF vezetőinek véleményét. Antall József úgy
ítélte, hogy a román köztudatban mélyen élnek a nacionalista
tanítások, s így nem véletlen, hogy a jelenlegi konfliktust éppen a
magyar nemzeti ünnepre, március 15-ére való emlékezés váltotta ki.
Hozzátette: minden politikai és diplomáciai eszközt igénybe kell
venni a konfliktus rendezése érdekében, beleértve akár a Romániára
gyakorolt nemzetközi nyomást is. Az MDF elnöke nem tartotta
elképzelhetetlennek azt sem, hogy - amennyiben az erdélyi magyar
nemzetiség sorsa nem rendeződik megnyugtatóan - kérjék a Biztonsági
Tanács összehívását. (folyt. köv.)
1990. március 21., szerda 16:19
|
Vissza »
|
|
Az MDF sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A sajtótájékoztatón felvetődött: vajon nem csupán szavazatokat
akar-e szerezni az MDF azzal, hogy síkra száll az Erdélyben élő
magyarok érdekében, Antall József leszögezte: Erdély kérdésében nem
pártérdekek érvényesülnek, hiszen a határokon túli magyar kisebbség
sorsa alapvetően nemzeti ügy.
Csoóri Sándor, az MDF elnökségi tagja is elsősorban a napokban
történt erdélyi eseményekre reagált. Rámutatott: míg decemberben
forradalom zajlott le Romániában, úgy tűnik, hogy a mostani
történések ellenforradalmat vetítenek előre. Mint mondotta: az
elmúlt évtizedekben Romániában törvényerejű rendeletekkel fosztották
meg az ott élő kisebbségeket jogaiktól, és éppen ezért a forradalom
után természetes lett volna, ha mindezen jogokat visszaadják nekik.
Úgy vélte, hogy a román nacionalizmus erői mindvégig tettenérhetők
voltak az elmúlt évtizedekben is, s félő, hogy a jövőben mind
nagyobb szerephez jutnak. A tágabb kelet-európai összefüggéseket is
vizsgálva úgy vélekedett: Moldávia - a balti államokhoz hasonlóan -
kiválhat a Szovjetunióból, s egyesülését Romániával éppúgy nem lehet
majd megakadályozni, mint a két német államét. Márpedig - szögezte
le végezetül Csoóri Sándor - a Nagy-Románia még további gondokat és
veszélyt jelenthet Közép-Európa, illetve a romániai kisebbségek
számára. (MTI)
1990. március 21., szerda 16:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|