Rendszerváltás és az MTI

	Teret neveztek el Mindszenty Józsefről - Casaroli bíboros programja (1. rész)
1990. február 8., csütörtök - Mindszenty József bíboros hercegprímás igazságtalan elítélésének 41. évfordulójára emlékezve, csütörtökön ünnepi requiemet celebráltak az esztergomi bazilikában. A gyászmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek vezette, vele együtt misézett - magyar nyelven - Agostino Casaroli bíboros államtitkár, aki magas rangú vatikáni delegáció élén tartózkodik Magyarországon, valamint Francesco Colasuonno érsek, különleges ügyekkel megbízott apostoli nuncius, Kada Lajos érsek, a Szentszéki Kongregáció titkára, továbbá Dékány Vilmos és Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspökök. A szentmisén megjelentek a Püspöki Kar tagjai, a szerzetes rendek elöljárói és vezetői, s több, külföldön élő magyar lelkipásztor. Ott volt Pusztai Ferenc művelődési államtitkár, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője, továbbá a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A szentmisén felolvasták II. János Pál pápa üzenetét is. A Szentatya levelében kiemelte: Casaroli bíboros részvétele a szertartáson annak a jele, hogy lélekben ő maga is jelen van az elhunyt főpap lelki üdvéért rendezett szertartáson, s apostoli áldását adta a requiem valamennyi résztvevőjére. Kora délután Mindszenty Józsefről nevezték el az esztergomi prímási palota előtti teret. Az ünnepségen részt vett a vatikáni delegáció. Ott volt a politikai és társadalmi élet számos képviselője, közöttük Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, a Hazafias Népfront elnöke. Simon Tibor, a városi tanács elnöke beszédében utalt arra, hogy a tanács egyhangúan döntött a tér elnevezéséről. A testület tisztelettel és méltón kívánt emlékezni a néhai esztergomi érsekre - mondotta. Ezt követően Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy erkölcsi és lelkiismereti kötelezettségünknek tettünk eleget, amikor új alapokra helyeztük az állam és az egyházak kapcsolatát, lebontva mindazon korlátokat, amelyek akadályozták a szabad egyházak önálló működését, válságos helyzetbe szorították a hívőket. Szűrös Mátyás kijelentette: az állam többé nem kíván beavatkozni az egyházak életébe és az egyházi tisztségek betöltésébe sem kér beleszólást. Semmilyen állami szerv nem gyakorolhat többé sem irányítást, sem ellenőrzést az egyházak és a vallásgyakorlás felett. (folyt. köv.) 1990. február 8., csütörtök 17:49
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »