Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 18.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A XI. kerületi Önkormányzat állásfoglalása a világkiállításról

"... igényt tartunk a világkiállítási területen lévő állami tulajdonú területek felett az önkormányzat rendelkezési jogára. Ezzel együtt vállaljuk az érintett beruházások külföldi tőkével közösen történő finanszírozását. Amennyiben nem lesz világkiállítás, úgy saját erőből vállalkozunk kiegészítő rendezvények lebonyolítására. "
BBC, Panoráma:

Andrew Sarlós Magyarországról

"Új miniszterek kinevezése politikai változásokat mindig jelent és én nem akarom lecsökkenteni az ország gazdasági helyzetének a változását és az egész világgazdasági válságnak a rosszabbodását. Ennek még mindig nincs vége és amely továbbra is sajnos rosszabbodik az egész világon. "

Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzött az ,,igen,, (1. rész)

1989. november 29., szerda - Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Választási Irodája szerda este - a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón - ismertette az első országos népszavazás végeredményét.

Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami
Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország
10.566.034 állampolgárából 7.824.775-en jogosultak választásra, s
közülük 4.541.077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson.
A szavazás napján a választók nyilvántartásába 23.314 állampolgárt
jegyeztek be igazolás nélkül, 6.581 személyt töröltek. Igazolással
43.225-en szavaztak; a szavazókörökben 2.241 szavazni kívánót
utasítottak vissza.

    Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és
eredményes volt - állapítják meg a jelentések.

    Az első kérdésre - Csak az országgyűlési választások után
kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - a
választópolgárok 54,92 százaléka (4.297.751) szavazott érvényesen.
Közülük 2.151.926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és
2.145.825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101
szavazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen
szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes eredményekhez képest
nem változott.

    Kimutatás készült a 20 területi központban külön-külön
összesített érvényes szavazatok arányáról és arról is: az egyes
megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre
igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvasható, hogy az érvényes
szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a
legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első
kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59,15
százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13
százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tolna
megyében (52,05:47,95 százalék) dőlt el. A legkevesebben Zala
megyében voksoltak igen-nel - az érvényesen szavazó 132.396
választópolgár 43,43 százaléka.

    A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság
titkára - kérdésekre is válaszolva - tájékoztatást adott azokról az
esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felülvizsgálatát
követően változott az első kérdésre adott igen-nem válaszok aránya.
(folyt. köv.)


1989. november 29., szerda 21:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (2. rész)

Cáfolta azt a hírt, hogy néhány jegyzőkönyv eltűnt volna: a
11.007 szavazókör valamennyi jegyzőkönyvét feldolgozták. Mint
elmondta: 78 szavazókörben összesen 512 választópolgár a törvényben
előírt igazolás nélkül voksolt állandó lakóhelyén kívül; öt esetben
a szavazatszámláló bizottság jogellenesen járt el, amikor az
állampolgár kérésére - mivel elrontott szavazólapot dobott az urnába
- újabb szavazólapokat adott át; egy szavazókörben pedig akadt olyan
állampolgár, aki jogosultság nélkül szavazott. Kitért arra is, hogy
a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság megsemmisítette a
szavazás eredményét, jogsértés miatt. Hangsúlyozta, hogy a bizottság
jogszerűen döntött, így ezeket a szavazatokat levonták a végeredmény
összesítésekor. Az ügy azonban másodfokon a megyei bíróságra
tartozik.

    Rámutatott: az Országos Választási Bizottság valamennyi esetben
megállapította a törvénysértés tényét és a szabálytalanul leadott
szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban érdemben nem befolyásolta
a szavazás eredményét.

    A jogi esetek felsorolásának végén Kara Pál váratlanul
bejelentette: a Hajdú-Bihar Megyei Területi Választási Bizottság
hivatalosan közölte, hogy érvénytelenítette a debreceni 95-ös
szavazókör teljes eredményét, és megtette a feljelentést a megyei
főügyészségen. A hivatalos közléshez a területi bizottság mindössze
annyi kommentárt fűzött: a választási bizottság egy tagjának
feltűnt, hogy sok az olyan érvénytelen szavazatok aránya, amelyeken
az igen-eket nem-re javítgatták, vagy fordítva. Kara Pál szerint a
konzekvenciát csak a későbbiekben lehet levonni, ez azonban olyan
tényező, amely a népszavazás jelenlegi végeredményét számszerűen
módosíthatja.

    Az Országos Választási Bizottság titkára végezetül a bizottság
egységes álláspontját ismertette, amikor kijelentette: a jelenlegi
választójogi törvény alapján nem szabad belevágni még egy
népszavazásba, és különösképpen megfontolandó az országgyűlési
képviselők választásának a választójogi törvény alapján való
megrendezése is. (Ismeretes, hogy a Parlament érvényben lévő döntése
szerint január 7-én népszavazásnak kellene lennie a címerről.) Nem
taglalta részletesen azokat a joghézagokat, amelyekre a népszavazás
fényt derített - hiszen négy napon át, a folyamatos tájékoztatás
során ezek konkrétan szóba kerültek -, viszont megjegyezte: az
Országos Választási Bizottságnak, mint közjogi testületnek nem
feladata a jogértelmezés, még kevésbé a jogalkotás. (folyt. köv.)


1989. november 29., szerda 21:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (3. rész)

E megállapításával utalt arra az Országos Választási Bizottság,
a BM Választási Irodája és nem kis mértékben a sajtó között, a
nyilvánosság előtt is zajló éles vitára, amely lényegében a szerdai
tájékoztatón azért zárult le, mert az Országos Választási Bizottság
munkája befejeződött, s a népszavazás lezárult.

    Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár ugyanis - a
tájékoztató elején másodikként szót kapva - azzal kezdte
mondandóját: saját szerepét kívánja tisztázni, hiszen sanda
gyanusítgatások érték személy szerint őt és a BM munkacsoportját is.
A választójogi törvény vonatkozó paragrafusára hivatkozva
kijelentette: a választási iroda a Belügyminisztérium egyik
főosztályaként működik és apparátusa a törvény szabályai szerint nem
alárendeltje a választási szerveknek, így az Országos Választási
Bizottságnak sem. Visszatért arra az általa jóváhagyott hétfői
döntésre, hogy a 91,3 százalékos összesítést követően nem kívántak
további részeredményeket nyilvánosságra hozni, csupán a végleges
hivatalos eredményt. Ismét a szoros eredményekre hivatkozott,
mondván: aggódtak, hogy ha netalán további részeredményeket közölnek
előzetes eredményként és azokhoz képest ellenkező értelmű
végeredmény születik, az az általános bizalomvesztés közepette az
ország nemzetközi megítélésére rendkívül hátrányos lenne. A további
okok között említette, hogy három feldolgozásra alkalmatlan,
számtani hibákat tartalmazó jegyzőkönyv adatai kerültek a
számítógépbe, mintegy 100 szavazókör jegyzőkönyvét kellett jogilag
felülvizsgálni, s az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ezek
befolyásolják-e a végeredményt. Ezért az akkkori döntést
változatlanul helyesnek tartja. (folyt. köv.)


1989. november 29., szerda 22:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (4. rész)

Több újságíró kérdésére, hogy törvénysértő volt-e az előbbiekben
említett döntése - hiszen a szavazással kapcsolatos adatok, tények a
választójogi törvény szerint nyilvánosak, pontosabban nem
titkosíthatók, s az előzetes, valamint a hivatalos végeredményt az
Országos Választási Bizottság teszi közzé, kifejtette: Szerinte nem
történt törvénysértés, mert a választójogi törvényben nincs olyan
kitétel, hogy a választási bizottság utasíthatja a választási
irodát, s olyan sem szerepel benne, hogy e választási munkacsoport
köteles lenne minden részinformációt a választási bizottság
tudomására hozni.

    A népszavazás előzetes eredményének kiszivárogtatásáról annyit
jegyzett meg, hogy erről azokat kellene megkérdezni, akik előbb
értesültek róla, mint a választási bizottság. A későbbiekben
hozzátette: a választási bizottság egyes tagjai azon igyekeztek,
hogy minél előbb megtudják a részeredményeket és azokat közölték is
pártjaikkal.

    Ezt az állítást a Független Kisgazdapárt képviselője, a
választási bizottság tagja a maga részéről cáfolta. A bizottság egy
másik tagja, Eörsi Mátyás annak a meggyőződésének adott hangot: a
tájékoztatási anomáliák a régi reflexek működésének köszönhetőek, a
fontos döntések még mindig az államigazgatási hierarchiában
születnek és nem a testületekben. Véleménye szerint még mindig jobb
egy látszólagos ellentmondást magyarázattal feloldani, mint az
információ visszatartásával teret adni a gyanakvásnak. (MTI)


1989. november 29., szerda 22:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD