|
|
 |
|
 |
Pető Iván a népszavazásról
|
--------------------------
London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Hogyan látja a
kérdést az a párt, amely tulajdonképpen megnyerte a választást? -
Mai szerkesztőnk, Békés Erzsébet felhívta Pető Ivánt, hogy kikérje a
szabaddemokraták véleményét:
- Pető Ivánt, a Szabad Demokraták Szövetségének szóvivőjét arról
kérdezem, hogy a vasárnapi népszavazás, mely mint országos
népszavazás, a magyar nép történetében az első volt, milyen
tanulságokkal és eredményekkel szolgált?
- Az eredményekről először: a formális eredményekről, még mindig
nincs végleges eredmény másfél nappal az urnák lezárása után. De
azért nem hivatalos eredmény már van. Azt viszont nem nekem kell
ismeretnem.
A tényleges eredménye a dolognak, a mi véleményünk szerint -
mármint a Szabad Demokraták Szöveetségének véleménye szerint - az,
hogy tiszta az út az országgyűlési választásokig. Semmi olyasmi
nincs már hátra, ami húzná az időt. A parlament a következő ülésen
feloszlathatja önmagát, kiírhatja az országgyűlési választásokat
március második felére, reálisan március 18 -ikára.
Eredmény természetesen az is - és talán ezt kellett volna
először említenem - nem ilyen közvetelenül megmutatkozó politikai
eredmény, hogy megmutatta a magyar társadalom, hogy nem felel meg a
valóságnak az a kép, hogy politikailag közömbös és nem kíván részt
venni a sorsának formálásában, mert a többség egy ilyen meglehetősen
bonyolult helyzetben, meglehetősen ellentmondásos álláspontok
közepette is elment a népszavazásra és azt az álláspontot foglalta
el, amit mi jónak gondoltunk. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván a népszavazásról - 1. folyt.
|
Az első kérdés, a köztársasági elnök ügye, az egy igen bonyolult
ügy volt, és még csak bonyolította, hogy a parlament az eredeti
kérdést megváltoztatta, jobban mondva tulajdonképpen két kérdést
tettek fel, egyetlen válaszadási lehetőséggel.
Először inkább a három másik kérdésről beszélnék. Az mutatkozott
meg - és ez egy hatalmas eredmény Kelet-Európában, mondhatni
páratlan -, hogy csupán az érvényes szavazatok 5 százalékát kapta
meg három olyan dologban a kommunista ideológia, ami alapvetően a
kommunista ideológiát és az eddigi rendszert érinti: a munkahelyi
pártszervezetek és a fegyveres párthadsereg ügye és a párt vagyoni
privilégiuma ügyében összesen 5 százaléka az érvényes válaszadóknak
- tehát alig 3 százaléka a szavazati joggal rendelkezőknek -
kötelezte el magát a 40 évi fékező rendszer mellett.
- A legkülönösebb kérdésben azonban egészen minimális volt a
differencia: néhány tized százalékról van szó...
- A köztársasági elnök ügyében úgy néz ki, hogy körülbelül
hatezer választópolgár különböztethető meg, tehát mondott hatezerrel
több igen szavazatot, mint nemet. Erre mondtam azt, hogy
tulajdonképpen nagyon nehéz értékelni a dolgot. Hiszen az eredeti
kérdés arra vonatkozott, hogy mikor legyen az elnökválasztás, az
országgyűlési választások előtt, vagy után. A parlament
kiegészítette magyarázattal, két magyarázatra hivatkozva egy
szöveggel, és úgy fogalmazta át a kérdést, hogy mit akar a
válaszadó: azt, hogy ő maga válassza az elnököt közvetlenül, vagy
pedig a parlament? (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván a népszavazásról - 2. folyt.
|
Nem lehet tudni, hogy mit jelent pontosan ez a hatezer
különbség. Erre mondtuk mi azt, hogy miután ilyen nagyon szoros az
eredmény, miután nem lehet pontosan értékelni a válaszokat, egy
biztos: hogy választani köztársasági elnököt az országgyűlési
választások előtt már nem lehet, de ha a lakosság és a működő pártok
ilyen alapvetőnek tartják a közvetlen elnökválasztást, akkor a
parlamenti választások után ezt a rendelkezését a módosított
alkotmánynak felül kell bírálni, és esetleg egy másfajta elnöki
hatalommal, korlátozottabb elnöki hatalommal meg lehet gondolni,
hogy közvetlenül választott köztársasági elnöke legyen
Magyarországnak.
- Nemcsak a Magyar Demokrata Fórum, de ezen a legnagyobb
ellenzéki szervezeten kívül jónéhány kisebb párt is a távolmaradás
mellett döntött. Vajon ha az ő tagjaik eljönnek a szavazásra, nem
billenhetett volna fel esetleg ez a nagyon kényes mérleg? Éppen
annak a dolognak a javára, amit ők szerettek volna elérni.
- Azt hiszem, hogy nem. Ez formálisan és hivatalosan csak a
Demokrata Fórum szólította fel a társadalmat - nem is csak a tagjait
- bojkottra. De vannak közvélemény-kutatások, amelyekből az derül
ki, hogy a Fórum tagjainak hozzávetőlegesen 75 százaléka, tehát több
mint 70 százaléka nem fogadott szót a Fórum útmutatásának, tehát
elment választani...
Azt hiszem, hogy nagyjából kiegyenlíti egymást a Fórum
bojkottfelhívása nyomán a választásra, vagy népszavazásra elmentek,
illetve az ennek nyomán otthon maradtak aránya. Tehát érdemi
különbség azt hiszem nincs, ha nem mondják ki ezt a bojkottot.
Tudniillik sokan vannak - ezt személyes tapasztalatból tudom - akik
a bojkottfelhívás nyomán határozták el, hogy azért is elmennek a
népszavazásra, mert a bojkottfelhívás indoklása és propagandája
meglehetősen sok mindenki számára irritáló volt. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván a népszavazásról - 3. folyt.
|
A politikainak tűnő érvekhez tudniillik olyan szlogenek
társultak, mint az, hogy "aki magyar otthon marad", és a magyar
társadalom jelentős része ezt azt hiszem, hogy rosszul fogadja. Ez
nem egy olyan szlogen, amit a magyar társadalom barátsággal tudna
kezelni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|