|
|
 |
|
 |
Valóban a nép döntött? Gondolatok a népszavazásról Budapest 1989 november 28.kedd (MTI-Press)
|
Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi
kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció
ezzel kapcsolatosan egy népszavazás kiírása lesz. A Szabad
Demokraták Szövetsége és a Fidesz - együttműködve a
szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal - összegyűjtött több mint 200
ezer aláírást, ilymódon kérve az Országgyűlést egy népszavazás
kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok
munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP vagyon elszámolását
érintették. E három kérdésre a politikával nem foglalkozó ember is
bátran és teljes felelősséggel mondott igent, egyikre kiváncsiságból
- ilyen a pártvagyon -, másikra nyugalma érdekében, - ez a
munkahelyekről való kivonulás -, a munkásőrség esetében pedig a
felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az
intézményen túllépett a történelem. A valódi eldöntendő kérdés a
szavazólapon elsőként szereplő volt, miszerint csak a parlamenti
választások után válasszunk-e köztársasági elnököt, vagy azt
megelőzően közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában.
Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is
fennen hangoztatták a demokratikus szocializmus jelszavát, amiből
csak a demokrácia és az egyre kevésbé megfogható szocializmus
hiányzott. Az utóbbi fogalommal a kelet-európai tömegek már nemigen
tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és
reméljük, ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen
furcsa módon a demokratikus, közvetlen elnökválasztás lehetőségét
vonva meg a néptől a "négy igen"-nel. A jelen helyzetben, amikoris
majd a kora tavasszal megválasztandó parlament fog elnököt
választani - mindazok, akik az első kérdésre igennel szavaztak,
kirekesztettnek érezhetik magukat, érvényben levő alkotmányunk
szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehetőség, hogy
közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány,
a Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés választja. Igaz, az
SZDSZ egyik vezetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik -
politikai szövetségeseikkel együtt - az új Országgyűléssel
módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt elérni, semmi
garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően
nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét
alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok, akik
ígérték.(folyt)
1989. november 28., kedd 14:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Valóban 2.
|
Érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan is ment végbe a
népszavazási kampány. Az SZDSZ plakátokkal árasztotta el Budapestet
és az ország nagyvárosait - mintegy megfeledkezve arról, hogy
létezik magyar vidék is. Szilárd anyagi alapokkal rendelkeztek a
rendszeres rádiós és tévés hirdetésekhez, ez utóbbiakhoz megnyervén
az ország vezető színészeit, közöttük akadt olyan is, aki tíz évig
volt MSZMP-titkár. Meggyőződésből-e avagy pénzért tette, ezúttal nem
érdekes, mindenesetre úgy tűnik, hatásos volt az agitáció. Az SZDSZ
gyenge elnököt szeretne az ország élén látni és elégségesnek tartja,
ha ezt a gyenge elnököt a 374 kiválasztott fogja megválasztani majd
az új parlamentben.
Ma Magyarországon egyetlen olyan politikai egyéniség van, aki
bízvást pályázhatott volna a köztársasági elnöki címre, Pozsgay
Imre. Az ő jelölését az SZDSZ úgy fogadta, mint a kommunista hatalom
átmentési kísérletet, annak ellenére, hogy Pozsgay volt azt, aki a
legtöbbet tette a pártállam lebontásáért. Joggal tartott tőle az
SZDSZ, hogy ha közvetlenül választunk elnököt, ő lesz az ország első
embere, és mint MSZP elnökségi tag, olyan szimpátiát kelt maga
iránt, amelyen keresztül a parlamenti választásokon sikerül majd
jónéhány tízezer szavazatot megszerezni az új szocialista pártnak.
Az SZDSZ és szövetségesei tévén, rádión, plakátokon keresztül
szinte sokkolták a tömegeket a négy igennek a tudatba sujkolásával.
A népszavazást ellenzőknek jóval gyengébb volt a propagandája,
lehet, hogy anyagi okok miatt, lehet, hogy azért, mert nem kívánták
diszkreditálni a még pólyában lévő csecsemőt, a magyar demokráciát.
Súlyos tanulságokkal járt ez a népszavazás, amit most talán még
korai volna megfogalmazni. Nehéz megállapítani, vesztes-e a Magyar
Szocialista Párt? Annyi bizonyos, hogy a Magyar Demokrata Fórum a
bojkott-felhívásával politikai öngólt rúgott.
És természetesen a választópolgároknak is le kell vonniok a
tanulságot az elmúlt vasárnapból. Meggondolandó, hogy ha le
legközelebb az urnák elé járulunk, szép szólamoknak higgyünk-e avagy
ragaszkodjunk a nehezen megszerzett demokráciához, mert ez utóbbinak
a tortájából most nagy szeletet veszítettünk el. Több mint 7 millió
helyett mindössze 374 emberre bízva az ország jövendő elnökének
megválasztását. (MTI-Press)
Kné/pé,
1989. november 28., kedd 14:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|