|
|
 |
|
 |
Magyar Bálint az ellenzékről Washingtonban
|
------------------------------------------
Washington, 1989. október 28. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Az
amerikai fővárosban a Kossuth Házban a Szabad Demokraták
Szövetségének egyik vezetője: Magyar Bálint szociológus tartott
előadást, amelynek részleteiről Csernus Ákos munkatársunk számol be.
- Magyar Bálint szociológus, akinek 8 évvel ezelőtt a kommunista
hatóságok bevonták az útlevelét, Washingtonban van, és jelenleg a
Woodrow Wilson Center ösztöndíjas kutatója. Budapesten egy időben a
magyar falusi társadalom és az agrárszocializmus 1945 és 1965
közötti időszakának tárgykörét taglalta. A szociológus arra is
szakít időt, hogy az amerikai sajtó képviselőivel és közéleti
vezetőivel is összejöjjön. Pár nappal ezelőtt a Kossuth Házba is
ellátogatott, hogy amerikai magyarok előtt a hazai helyzetet
ismertesse. Magyar Bálint némi sajnálkozással utalt arra, hogy ami a
nyugati közvélemény figyelmét illeti, Magyarország az utóbbi
hetekben háttérbe szorult Lengyelország mögött. Ezt mindenekelőtt
azzal indokolta, hogy Magyarországon végbement változások nem
öltöttek olyan drámai formát mint Lengyelországban. A magyarok
emellett nem küszködnek olyan súlyos gazdasági nehézségekkel, mint a
lengyelek. A kommunista párt - hovatovább az ország
- névcseréjével
persze az amerikai lapok is első oldalakon foglalkoztak.
Tudósításaikkal azonban - mint Magyar Bálint jelezte -, nincs
különösebben megelégedve. A szociológus - ha nem is szó szerint
idézve - nagyjából a következőket hozta tudomásunkra:
- A nyugati sajtótudósítók jönnek-mennek, pár napot töltenek
Budapesten, és idő hiányában nem tudnak eligazodni tisztességesen a
hazai intézmények és frakciók között. A nyugati sajtó emellett abban
a tévhitben van, hogy Magyarországon a kommunista párt elkötelezett
reformszárnya kezdte meg az átalakulást. Ez a képlet csak az elmúlt
hónapokban vesztette érvényét, miután az SZDSZ az év elején
kidolgozta azt a tervezetet, hogy milyen feltételek mellett lehet
tárgyalásokba bocsátkozni az MSZMP-vel - amely végül is
rákényszerült: egységes tárgyalópartnerként ismerje el az
ellenzéket. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 1. folyt.
|
Az Ellenzéki Kerekasztal lehetővé tette az ellenzék koalícióját.
Az MDF és az SZDSZ ideiglenes koalíciója már olyan erőt képvisel,
amelyet más pártok már nem tudtak volna felülmúlni. Ugyanakkor
meghiúsult az MDF-nek az a terve, hogy 40 ezer tagot toborozzon -
állította a szociológus -, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a
koalíció megszülethessen. Mindenesetre a két csoport
rákényszeríthette a hatalomra a feltételeit, és Grósz, valamint
Fejti elgondolása érvényét vesztette. Komolyabb ellentétek az
alkotmánytervezettel és a köztársasági elnökség intézményével
kapcsolatban merültek fel -, minthogy a kommunisták az
Alkotmánybíróságot és az elnöki pozicíót saját embereikkel akarták
betölteni. Végülis belementek, hogy a rendes bíróságra tartozzon a
politikai pártok regisztrálása. Az elnökválasztást azonban a
keresztény-nemzeti centrum már támogatta -, amíg az ellenzék
szociál-liberális szárnya: az SZDSZ és a FIDESZ - ellenezte.
Magyar Bálint megállapította: Pozsgay szoros kapcsolatban állt a
Fórummal és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagjaival. Az SZDSZ azonban
nem akart asszisztálni olyan tárgyalásokhoz, amelyekkel nem értett
egyet. Ezzel az MSZMP reformszárnya és a Fórum között alakult ki egy
koalíció - ami esetleg hasznos lehet abban az esetben ha az oroszok
netán ragaszkodnának ahhoz, hogy az elnök Magyarországon is egy
kommunista legyen, mint Lengyelországban, és hogy a koalícióban a
kommunisták is bent legyenek. Pozsgay azt ígérte, hogy az
esélyegyenlőséget tiszteletben fogják tartani a
tömegkommunikációban.
A SZDSZ-től azonban azt az egyetlen telefonvonalat is el akarták
venni, amellyel rendelkezett. A postahivatal pedig visszatartotta az
ellenzéki párt leveleit - nem tudni kinek az utasítására. A
FIDESZ-től el akarták venni a nyomdáját. A kommunisták ígéreteiben
tehát hinni nem lehet, és intézményes garanciát kell kicsikarni az
esélyegyenlőség érdekében. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 2. folyt.
|
- Jó egynéhány kérdés azóta persze - ha nem is minden
szempontból megnyugtató kimenetellel - de megoldódott. A washingtoni
Kossuth Házban a közönség soraiban valaki mindenekelőtt arra volt
kíváncsi: nem e nyugtalanítja-e az ellenzéket annak kilátása, hogy a
magyar reformmozgalmat esetleg megtorpedózzák? Magyarország és
Lengyelország végeredményben csak két kis csepp a kommunista
tengerben, amely Nicaraguától, Észak-Koreáig és Madagaszkártól
Kínáig terül el. Nem csak magában a Szovjetunióban vannak tíz és tíz
milliók, akinek egy-egy gyarmatosított ország demokratizálódása nem
áll érdekükben, hanem Csehszlovákiában éppúgy mint Kubában,
Etiópiában, pártoligarchiák népes siserehadai sem nézhetik jó
szemmel azt, hogy magyar és lengyel megfelelőik hatalmukat és
előjogaikat vesztik. A pártoligarchiák nem nézhetik jó szemmel a
magyar és a lengyel példát: hogy békés úton demokratikus eszközökkel
vissza lehet szorítani, és le lehet szerelni egy kommunista
rezsimet. Már eddig is torzsalkodtak Magyarországgal: a bukaresti, a
prágai, a havannai sajtó kirohanásokat intézett a budapesti
fejlemények ellen, és elképzelhetően az intrika-hadjárat folytatódni
fog. Egyesek minden lehetőt megtesznek a jövőben is Moszkvánál, hogy
a magyar reformmozgalmat elgáncsolják.
Magyar Bálint azonban azt a véleményét fejezte ki, hogy nincsen
ok ilyen jellegű aggodalomra, mivel Moszkva teljes mértékben a maga
bajaival van elfoglalva. Sevardnadze szovjet külügyminiszter is
jelezte, hogy fölösleges lenne drámainak tekinteni a kelet-európai
fejleményeket, és olyan célzások láttak napvilágot a világsajtóban,
miszerint Moszkva igyekezni fog olyan kapcsolatokat alakítani ki
Kelet-Európával, mint amilyeneket jó ideje fenntart Finnországgal -
ahol Gorbacsov elnök háromnapos látogatása során kihangsúlyozta: a
Szovjetuniónak nincs morális és politikai joga beavatkozni a
kelet-európai demokratizálódási folyamatokba. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 3. folyt.
|
Külügyi szóvivője: Geraszimov hasonló hangnemben nyiltkozott,
amikor azt mondta, hogy a most folyó kelet-európai események
kizárólag a térség népeire tartoznak, amelyekbe nem avatkozhatunk
be. Amikor egy másik amerikai magyar megkérdezte, hogy a választások
révén lehetséges-e egy teljes mértékben ellenzéki politikusokból
álló kormány megalakitása? - Magyar Bálint így vélekedett
- Az SZDSZ nem szándékozik koalícióra lépni a kommunistákkal,
vagy azok jogutódjaival. Az állam és a párt különválasztását nem
lehet végrehajtani, amíg a koalíciónak a kommunisták is tagjai -
akik egyébként pártjuk megalakítása óta a pillanatnyi stratégiai
kívánalmaknak megfelelően már többször megváltoztatták a nevüket. A
kommunistákra három nyomás is nehezedik. Az ipari lobbi, a
pártapparátus, és a lakosság nyomása. A kommunisták soha nem lesznek
eléggé erősek ahhoz, hogy az ipari lobbikat: a paksi, a vízügyi, az
olefin- vagy a mezőgazdasági lobbikat le tudják győzni. Az MSZMP
emberei nagykoalícióban gondolkodnak, és azt szeretnék elérni, hogy
aki ebből kiesik, az egyben a hatalomból is kimarad. Az MSZMP vagy
jogutódja nem lehet normális párt, amíg ellenzéki státuszát át nem
éli. Az viszont kétségtelen - és ezt nem lehet letagadni - hogy a
kommunisták valóban nagyarányú minőségi változáson mentek keresztül.
Nem azzal, hogy szocialistáknak kezdték magukat nevezni, hanem
azzal, hogy nem lövetnek ellenfeleikre.
- Egy újabb kérdés megint a Szovjetunióra vonatkozott - minthogy
a Szovjetunió szerepét a térségben nem lehet egykönnyen kiiktatni.
Milyen mértékű a szovjetellenesség Magyarországon?
- Nem olyan acsarkodó mint Lengyelországban, sokkal
tárgyilagosabb, és Moszkva is tett jóirányú lépéseket. Budapesten a
szovjet nagykövet az ellenzék képviselőivel is összejött.
- Majd valaki azt kérdezte: az adott esetben a maximalista
hozzáállás, vagy pedig a lassan haladás, az engedékenység, a
kompromisszum biztosíthatja-e az előrehaladást? (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 4. folyt.
|
- Lényeges kérdés: ebben az ellenzék nem lehet engedékeny. Az
SZDSZ a párttagokat is fel akarja szabadítani. Mindazokat tehát,
akik eddig akár túszai voltak. Az SZDSZ nem akar bélistázni -,
ugyanakkor ragaszkodik a jogi garanciákhoz az érzékeny új
intézmények védelmére. Magyarországon más a helyzet mint
Lengyelországban. A lengyel munkások kezében fegyver volt a sztrájk.
Magyarországon a nép március 15-ikén mutatta meg az erejét, Nagy
Imre temetésén, vagy az 56-os forradalom évfordulóján. De nem lehet
hetente újratemetni Nagy Imrét, és nem lehet bármikor százezer
embert utcára vinni.
- És mi lesz a bürokrata réteggel ha az ellenzék győz?
- Magyarországon a kontraszelekció nem volt olyan méretű, mint
Lengyelországban vagy Kelet-Németországban. Ennek az apparátusnak
jelentősebb része csak az alkalmat várja, hogy lelépjen. Különbséget
kell tenni a jövőben persze, ha valakit megválasztanak, vagy
kijelölnek-e egy posztra. A békés átmenetnek egyik feltétele, hogy a
bürokrácia ne érezze magát fenyegetve. Nem akarjuk követelni a
felelősségre vonást, de jutalmazni sem akarjuk azokat, akik oda
vitték az országot, ahol most állunk. Mert ilyen jutalmazásokra is
volt példa - hogy csak mást ne mondjak: a zalai pártvezért
kinevezték Magyarország párizsi nagykövetségére.
- És mi lesz a szakszervezetek jövője?
- A SZOT meg akar szabadulni vörös színeitől. Az újabb sztrájkok
jó része már a SZOT égisze alatt folyt. Kivéve például az
aratósztrájkot - ezt már az agrár-manager réteg szervezte, amikor
magasabb búza-árat követeltek. A mezőgazdasági dolgozóknak irodákban
ül a 30 százaléka. A búza árát leginkább ez drágítja. A SZOT és a
Hazafias Népfront persze igyekszik átjátszani magát a
rendszerváltozás utáni időkre.
- És mi lett a KISZ-ből?
- A KISZ-ből már régen DEMISZ lett, és 700 millió forintos
székházát igyekezett eladni a Magyar Hitel Banknak. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 5. folyt.
|
- Ha magyarországi hallgatóink nagy részének nem is mond sok
újat Magyar Bálint tájékoztatója, és a jelenlévő amerikai magyarok
nem is nyerhettek teljes képet a rohamosan változó magyarországi
helyzetről - a rátermett fiatal politikus szavaiból legalább az
egyik oldal szemszögéből, és legalább a hangulatát megérezhették
ezeknek a változásoknak. És ha netán majd a Magyar Demokrata Fórum,
vagy a Magyar Szocialista Párt, vagy más csoportosulás valamelyik
vezetője tesz látogatást Washingtonban hogy véleményt nyilvánítson a
magyarországi helyzetről - hasonlóképpen igyekezni fogunk
beszámolójának ismertetésére helyet szorítani műsorainkban. +++
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|