|
|
 |
|
 |
Radványi Miklós a Magyarországon történtekről
|
---------------------------------------------
Washington, 1989. október 23. (Ammerika Hangja, Világhíradó) -
Az 1956-os forradalom évfordulója az első olyan évforduló 33 év óta,
amelyet a magyar nép Magyarországon szabadon ünnepelhetett. Radványi
Miklós az amerikai kongresszusban dolgozik, és hallgatóink már
nagyon sokszor hallottak róla, tehát ott van Washingtonban, ahol a
döntéseket hozzák.
- Mi a véleménye ebből a szempontból arról, ami ma történik
Magyarországon?
- Mindnyájan nagyon örülünk annak, ami Magyarországon történik,
és ennek a legjobb kifejezője az, hogy a kongresszus alsóháza, a
képviselőház csütörtökön délután nagy többséggel megszavazta a
lengyel-magyar demokratikus iniciatíva törvényt. Úgy érezzük, hogy
egyrészt a segély összege meg fog duplázódni, másrészt pedig olyan
elveket raktunk bele a törvénybe, ami biztosítani fogja, hogy
Magyarországon a fejlődés abban az irányban halad, amelyet az 56-os
eszmények képviselnek.
- Hogyan lehet ezt biztosítani az amerikai kongresszus, milyen
eszközökkel?
- Olyan eszközökkel, hogy amennyiben Magyarországon politikai
megtorpanás lenne, vagy a politikai fejlődés nem olyan hiteles, mint
amilyennek látszik, abban az esetben az amerikai kongresszus a
segély összegének leállításával vagy csökkentésével reagálhat erre.
- És ezt gondolom, habozás nélkül meg is fogja tenni. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Radványi Miklós véleménye - 1. folyt.
|
- Igen, és meg kell mondjam, hogy 1956 megünneplésével
kapcsolatban nem szeretnénk azt látni, hogy 56-ot felszínesen
értelmezzék, vagy olyanok sajátítsák ki, akik 56-ban vagy 56 után
nem a legjobb szerepet játszották a magyar politikai életben.
- Ennyire szoros figyelemmel kíséri az amerikai kongresszus a
budapesti fejleményeket? Minek az alapján?
- Az amerikai kongresszus - hogy úgy mondjam - megégette magát
az 1970-es évek során és az 1980-as évek elején, amikor Amerika
valójában kritikátlanul folyósított kölcsönöket és nyújtott
kedvezményeket Közép- és Kelet-Európának. Most ezt a hibát nem
akarjuk megismételni. Hogy mennyire szorosan követjük a
magyarországi fejleményeket, arra csak egy példát szeretnék
elmondani, nevezetesen, hogy a legutóbbi országgyűlési vitát az
alkotmánymódosítással kapcsolatban szinte percre pontosan követtük.
Itt megint szeretném azt mondani, hogy Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter úr felszólalásai egy kicsit visszatetszést
váltottak ki a kongresszusban, különösen a kétszázezer - Szabad
Demokrata Szövetség által gyűjtött - aláírással kapcsolatban, mivel
Kulcsárról anélkül, hogy tényleg meg tudott volna győződni a
szavazatok hitelességéről, bejelentette, hogy ezek a szavazatok nem
számítanak. Amikor a magyar alkotmány értelmében százezer szavazat
esetében el kell rendelni a referendumot.
Én csalódott voltam Németh Miklós kompromisszumos javaslatában
is, mert a kerekasztal- megbeszélés egyezménye semmiképpen nem
egyenértékű jogi szempontból az alkotmány előírásaival és az
alkotmány kötelezővé teszi a referendum elrendelését.
Tehát mi nagyon szorosan követjük azt, hogy tényleg azok, akik
jelenleg hatalmon vannak, hajlandók lesznek-e az alkotmány
szellemében és az alkotmány betűjének megfelelően a referendumot
elrendelni, vagy pedig egy olyan elnökválasztást fognak
keresztülvinni, ami nyilvánvalóan nem egyezik meg a népakarattal.
(folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Radványi Miklós véleménye - 2. folyt.
|
- Tehát az amerikai kongresszus az alkotmánymódosítás
próbakövének tekinti ezt a kétszázezer aláírással ellátott
referendumot követelő petíciót?
- Igen, és meg kell mondjam, több mint valószínű, hogy ezzel
kapcsolatban még az utolsó szó nem hangzott el, és mi nagyon
szeretnénk azt, ha egy - én nagyon szeretném, mert én csak magam
nevében beszélhetek - önálló, alkotmányjogászokból álló nemzetközi
bizottság is megvizsgálhatná ezeket az aláírásokat, mert azok a
Szabad Demokrata Szövetség vezetőségében levő személyek, akikkel
vagy személyesen, vagy pedig telefonon beszéltem, biztosítottak
róla, hogy mind a kétszázezer aláírás hiteles.
Én Kulcsár Kálmán megjegyzését nemcsak furcsának tartom, hanem
különösen akkor tartom elfogadhatatlannak, amikor Kulcsár Kálmán úr
személyesen a magyar Hazafias Népfront elnökjelöltje. Tehát nem
hiszem, hogy az ő funkciója, mint igazságügyminiszter,
összeegyeztethető azzal, hogy mint elnökjelölt indul, és ugyanakkor
a szavazatok hitelességével kapcsolatban nyilatkozik.
- Igen, éppen ezt akartam kérdezni, hogy milyen fajta önérdek
gyanúja vetődhet itt egy igazságügyminiszterre? A másik jelölt
Pozsgay Imre, aki komoly mértékben visszahúzódott a kongresszus
ideje alatt, és átengedte a vezető szerepet Nyers Rezsőnek,
nyilvánvalóan azért, mert egy feltétele az elnökjelöltségnek, hogy
semmiféle pártnak a vezetője ne legyen.
- Pozsgay Imre esetében megint úgy érzem, hogy ő nagyon nyomta
ezt a korai elnökválasztási dátumot, de ugye a Hazafias Népfront
esetében is, ahol ő is indult, mint elnökjelölt, csak 131 szavazatot
kapott, míg Kulcsár Kálmán négyszázhetven-valamennyit. Ez nekem azt
mutatja, hogy Pozsgay Imrének a személyes népszerűségét nagyon
följátszották, és valójában nincs mögötte az az általános népakarat,
ami szükséges lenne ahhoz, hogy egy államelnököt megválasszanak.
(folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Radványi Miklós véleménye - 3. folyt.
|
- Egy pillanatra még visszatérve erre a kétszázezer aláírásra:
ezen a petíción, hogyan lehetne az alkotmányjogászok nemzetközi
független bizottságát összehívni, nem értek ehhez a témához, ön
viszont jogász, hogyan lehet, ki kérhet meg egy ilyen bizottságot
arra, hogy összeüljön?
- Elsősorban a magyar kormány felkérhet nemzetközi jogászokat,
és itt Amerikában én már beszéltem eggyel, Bruce Fine-nal, akit
Magyarországon is jól ismernek, mert volt áprilisban egy ilyen
alkotmányelőkészítéssel kapcsolatos nemzetközi konferencia, amit
Kulcsár Kálmán hívott össze és Bruce Fine jelen volt. Ott
előterjesztette a javaslatait, tehát úgy érzem, hogy Magyarországon
is elfogadható lenne a személyisége. Nagyon kiváló amerikai
alkotmányjogász.
Ismerek két német alkotmányjogászt, akivel erről a kérdésről
hétközben beszéltem, egy svájci és egy francia alkotmányjogásszal is
beszéltem, tehát valójában ezek az úriemberek saját költségükön
hajlandók lennének Magyarországra menni és megvizsgálni az aláírások
hitelességét, ha a magyar kormány felkéri.
Amennyiben nem kéri fel, mivel Magyarországon többpártrendszer
van, az Országgyűlés megszavazta a törvényt, a Szabad Demokraták
Szövetsége vagy bármelyik más párt is felkérhet egy nemzetközi
bizottságot arra, hogy vizsgálja meg az aláírások hitelességét.
- Erről van tudomása, erről a jogszabályról, erről a
lehetőségről az ellenzéki csoportoknak? (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Radványi Miklós véleménye - 4. folyt.
|
- Ó, nyilvánvaló, a parlament megszavazta, és közzétették az új
párttörvényt, amelynek értelmében a pártok szabadon működhetnek, a
pártok egyenjogúak és egyenlőek, tehát valójában ha a Szabad
Demokraták Szövetsége úgy érzi, hogy az aláírások hitelesek - és itt
az alkotmány súlyos megsértésének az esete forog fenn -, ők
fordulhatnak a nemzetközi közvéleményhez is, és kérhetik nemzetközi
egyének vagy pedig szervezetek segítségét.
Úgy érzem, hogy ez nagyon súlyos alkotmányjogi krízis, amit a
Németh Miklós által gyorsan összehívott kormányülés nem oldott meg,
egy kompromisszumos javaslat született. Úgy érzem, ebben az esetben
itt színt kell vallani, hogy tiszteletben tartják-e az alkotmányt,
vagy pedig az alkotmányt ugyanúgy kezelik, ugyanolyan
lovagiassággal, mint azelőtt körülbelül 42 éven keresztül, ameddig a
többpártrendszer nem volt meg és a kommunista párt egyeduralkodó
módon értelmezte és hajtotta végre az alkotmány rendelkezéseit.
Személyesen ezt szeretném mégegyszer aláhúzni, hogy itt egy nagyon
komoly alkotmányos válságról van szó, és arról is, hogy a politikai
fejlemények milyen irányban fognak menni Magyarországon.
- Hát igen, nos két dolognak az előrebocsátásával: az egyik
hallgatóink számára az, hogy Amerikában a pénztárcát a kongresszus
kezeli, a másik pedig az, hogy politikai ügyekben, mint köztudott,
nem bölcs dolog jóslatokba bocsátkozni. Ha kiderül, hogy ez a
kétszázezer aláírás teljesen hiteles és ennek a magyar kormány
fittyet hány, volna ennek hatása erre a bizonyos demokratikus
kezdeményezésre, amely segélyről gondoskodik Magyarország számára,
és ha volna, akkor milyen hatása lenne? (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Radványi Miklós véleménye - 5. folyt.
|
- Erről nem tudok nyilatkozni, csak azt tudom mondani, hogy
nagyon sokan a kongresszusban ezt az alkotmányjogi válságot
Magyarországon figyelemmel kísérik. Nyilvánvaló, hogy kongresszusi
reakció lenne, hogy milyen mértékű, azt egyelőre nem lehet
megmondani, és én nem is tudok itt jóslásokba bocsátkozni.
Mint mondtam, Kaks(?) képviselő úr javaslata, amely valójában
része lett a törvénynek, és amely a törvény nyolcadik fejezetét
képezi és az a címe, hogy Amerikai politikai célkitűzések,
nyilvánvalóan és egyértelműen leszögezi: Magyarországon a fejlődés,
ha nem halad egy bizonyos pozítiv irányba - politikai és gazdasági
decentralizáció és magánosítás, privatizálás - abban az esetben az
elnöknek és a kongresszusnak felül kell vizsgálni a segély mértékét
vagy jogosultságát.
(folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Radványi Miklós véleménye - 6. folyt.
|
Nagyon erős pozítiv érzés van, szinte szeretet az amerikaiakban
Magyarország irányában és nagyon-nagyon szeretné minden amerikai
azt, hogyha Magyarország vissza tudna térni a demokratikus államok
közösségébe, és elérne nemcsak egy olyan politikai fejlettségi
szintet, mint a nyugat-európai államok és az Egyesült Államok, hanem
gazdaságilag is jelentős szerepet játszana a világkereskedelemben.
- Radványi Miklós, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, és
miután ez az alkotmányjogi probléma, amelyet ön hangsúlyozott,
megintcsak a kongresszus, az amerikai törvényhozás olyan szoros
figyelemmel kísér, az elkövetkezendő hetekben alighanem még gyakran
témánk lesz, kérem engedje meg, hogy visszatérjünk rá egy későbbi
időpontban.
- Nagyon szépen köszönöm. +++
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|