|
|
 |
|
 |
Országgyűlési jelentés
|
----------------------
München, 1989. október 17. (SZER, Magyar híradó) - Most
Budapesten tartózkodó munkatársunk, Kasza László tudósítása
következik az Országgyűlés mai munkanapjáról:
A Tisztelt Ház folyosóján leggyakrabban elhangzott kérdés az
volt ma, miért intézett olyan éles támadást Király Zoltán, az eddig
népszerű független szegedi képviselő a Szabad Demokraták
Szövetségének népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtési akciója
ellen.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének jogásza
szívesen válaszolt bárkinek a Parlament folyosóján, hiszen azt
mondja, Király Zoltán is elnökjelöltnek tekinti magát, elnökjelölti
beszédet tartott. Természetesen Királyt is megkérdeztem, aki azt
mondta: erről szó sincs.
Bárhogy legyen, az újságírók nem Király Zoltán mondanivalójának
lényegének kérdőjelezték meg elsősorban - ez nézet kérdése -, hanem
a hangnemet, amikor erkölcstelennek, felelőtlennek nevezte az SZDSZ,
ahogy ő mondta: radikális vezetőit.
Dr. Balla Éva független képviselő - aki a múlt héten belépett az
SZDSZ-be - visszautasította Király Zoltán vádjait. Ezzel
csúcspontjára jutott a vita, amelynek háttere a következő:
A Szabad Demokraták Szövetsége tegnap újabb aláíráscsomagot
adott át Szűrös Mátyásnak, a parlament elnökének. Ezzel teljesítette
az érvényes alkotmány feltételét, amely előírja 100 ezer aláírás
esetén a népszavazás feltétel nélküli kiírását. Időközben már - mint
tudjuk - 200 ezer aláírásról beszélnek. Mindenesetre 140 ezret
átadtak. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési jelentés - 1. folyt.
|
Szűrös Mátyás, a parlament elnöke ezeket ma kora reggel
továbította az Országgyűlés választási bizottságához, amely 30 nap
alatt köteles megvizsgálni az aláírások hitelességét. De mivel
előfordulhat, hogy a parlament most elfogad egy törvényt, amely
november 25-ikére kiírja a köztársasági elnök választását, és
egyidejűleg kiderül, hogy az elnökválasztásról még külön
népszavazást kell kiírni, dr. Balla Éva azt javasolta, hogy egyelőre
ne tűzzék napirendre a köztársasági elnök megválasztásának ügyét.
A vita, amely itt kitört, igazi parlamenti vita volt, amiben
keveredett az egyén érdekképviselete, a demagógia és a logikus
érvelés.
Kulcsár Kálmán felszólalása nem vetett igazán jó fényt
tájékozottságára. Azt mondta, hogy nem látta azokat az aláírási
íveket, amelyeket hetek óta minden utcán járó és metróval utazó
magyar állampolgár láthatott. Sokan mondták: jó lenne, ha átszállna
a Mercedesről például a metróra.
Íme, egy rövid részlet ezekután abból a két interjúból, amelyet
Tölgyessy Péterrel és Király Zoltánnal készítettem a Parlament
folyosóján.
A kérdésem az volt Tölgyessy Péterhez, hogy volt-e árukapcsolás
a népszavazásra kiírt négy kérdés között.
(Tölgyessy Péter nyilatkozata érthetetlen - rossz felvétel.)
Király Zoltántól is megkérdeztem természetesen, hogy mi a
véleménye Tölgyessy Péter tételéről, amelyet röviden így
fogalmazhatnák meg: nem került volna a parlament elé négy
népszavazásra feltett kérdésből három, ha nem szűrik ki a
népszavazást. Íme, Király Zoltán válasza: (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési jelentés - 2. folyt.
|
- Ez az, amivel én egész nem értek egyet. Elfogadom azt, hogy a
parlament legitim volt, de politikai szempontból megkérdőjelezem.
Magam is ezt vallom, sőt önmagam is azt javasoltam volna, hogy
oszlassa fel a parlament önmagát, írjon ki nemzetgyűlési
választásokat, s alkotmányozó nemzetgyűlés legyen. Jogi értelemben
azonban nem. Ez a parlament legitim. Ilyen alapon tehát azt mondom,
ha a parlament kezdeményezi és megtárgyalja a munkásőrséget, a
munkahelyi pártszervezetek létét vagy nem létét, megtárgyalja a
pártvagyonról szóló tájékoztatót, akkor fölöslegesnek tartom kiírni.
Ha a parlament úgy döntene vagy a kormány, hogy nem oszlatja fel
a munkásőrséget, én mint törvényhozó, kezdeményezem a bizalmi
szavazást a kormány ellen, mert azt mondom, hogy ez a kormány akkor
nem az én kormányom. Ha a parlament úgy dönt, hogy a munkahelyeken
maradjon bent a pártszervezet, akkor én magam fogom kezdeményezni -
mint törvényhozó - azt, hogy írjon ki népszavazást arról, hogy ez a
parlament alkalmas-e arra, amire szerveződött.
Tehát mindaddig, amíg törvényes lehetőségek vannak, amíg a
népszavazást megtestesítő parlament ezekben nem döntött, addig én
nem tartom helyesnek kiírni népszavazást ezekben a kérdésekben,
különösen akkor, ha nagyon fontosnak tartom az árukapcsolást.
Tulajdonképpen az SZDSZ részéről az egyetlen fontos szempont a
köztársasági elnöki intézmény volt. Ehhez kapcsolni a többit, meg
nem várva a parlamenti állásfoglalást, miután egyébként jogos lett
volna mind a négy együtt, ha nem úgy dönt a parlament, akkor
számomra elfogadható, így nem. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési jelentés - 3. folyt.
|
- De az érvelésük ugye nekik az, hogy amikor ők kiírták ezt,
akkor még úgy nézett ki, ebből nem lesz semmiféle megegyezés, hiszen
ezért nem írták alá azt az egyezményt. Sőt nem láttak kilátást arra,
hogy a parlament egyrészt napirendre tűzi, hogyan fog dönteni
ezekben a kérdésekben, ezért kérték ők a népszavazást.
- De akkor, amikor ők elkezdték az aláírásgyűjtést, akkor már a
parlament előtt bent volt, napirendi pontként tárgyalni fogja
például a pártvagyon ügyét.
- Egyébként mint tudjuk, a parlament a kitűnően szereplő dr.
Balla Éva javaslata ellenére is napirendre tűzte a köztársasági
elnök megválasztásának törvényjavaslatát. És még valami, hogy a késő
délután se legyen unalmas: az alkotmány körüli vitában Raffay Ernő,
a Magyar Demokrata Fórum szegedi képviselője javasolta, vegyék fel
az alkotmányba, hogy minden idegen csapatot és katonai tanácsadót
vonjanak ki az országból.
Ezzel a parlament - amelynek üléséről Kasza László tudósított -
elhalasztota ülését holnapra. +++
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|