Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 18.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A XI. kerületi Önkormányzat állásfoglalása a világkiállításról

"... igényt tartunk a világkiállítási területen lévő állami tulajdonú területek felett az önkormányzat rendelkezési jogára. Ezzel együtt vállaljuk az érintett beruházások külföldi tőkével közösen történő finanszírozását. Amennyiben nem lesz világkiállítás, úgy saját erőből vállalkozunk kiegészítő rendezvények lebonyolítására. "
BBC, Panoráma:

Andrew Sarlós Magyarországról

"Új miniszterek kinevezése politikai változásokat mindig jelent és én nem akarom lecsökkenteni az ország gazdasági helyzetének a változását és az egész világgazdasági válságnak a rosszabbodását. Ennek még mindig nincs vége és amely továbbra is sajnos rosszabbodik az egész világon. "

A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (1. rész)

1989. október 15., vasárnap - A szombaton félbemaradt vitával folytatta vasárnapi munkanapját a Hazafias Népfront kongresszusa. A délelőtti órák nem egyszer parttalanul szétfolyó vitájában egymást érték a népfront jövőjével vagy éppen a helyi problémákkal kapcsolatos, jórészt már a korábban elhangzottakat ismétlő vagy újrafogalmazó felszólalások. Néhány markánsabb felvetés a kongresszus vasárnap délelőtti ,,menetéből,,: szükségtelenek a megyei népfrontapparátusok, helyükön szolgáltatást nyújtó információs irodákat kellene létrehozni; a bizonytalanná váló költségvetési támogatás helyett a jövőben a népfrontot is egyfajta vállalkozói magatartás jellemezze, s az ésszerű gazdálkodás érdekében állítsanak fel egy felelős vagyonkezelői központot.

A népfront jövőtervének megítélésben jószerével teljes
egyetértés mutatkozott a küldöttek körében, ám többen megjegyezték:
nemcsak hosszú távú koncepciókban kellene gondolkozni, szükség lenne
a következő egy-két év feladatait felölelő konkrét dokumentumra is.
(folyt.köv.)


1989. október 15., vasárnap 11:20


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (2. rész) - Kulcsár Kálmán

A kongresszuson szót kért Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter,
akit több felszólaló a HNF köztársaságielnök-jelöltjének javasolt az
előző napon.

    A népfront-mozgalomról szólva Kulcsár Kálmán úgy vélekedett,
hogy a HNF pártokon felülemelkedve - de azokkal együttműködve -
alkalmas erő lehet az integrálásra, a progresszív erők
összefogására. Az alkotmányozás folyamatáról kifejtette: az 1949-es
alkotmány elvágta azt a fonalat is amely Európához, s azt is, amely
a magyar múlthoz kötött minket. Ezt most helyre akarjuk állítani -
mondotta.

    A kongresszus korábbi felszólalóihoz hasonlóan a miniszter is
nagy fontosságot tulajdonított az önkormányzatoknak. Mint mondotta:
már a XIX. század nagy gondolkodói is az állam- és a
társadalom-szerveződés legfontosabb elemének tekintették az
önkormányzatokat. Jelen korunkra vonatkozóan pedig - Eötvös József
szavait idézve - úgy ítélte: az állami mindenhatósággal szemben az
önkormányzat biztosíthatja az állampolgárok közvetlen védelmét,
védekezési lehetőségét. Ha a magyar politikai kultúra negatív
vonásait ki akarjuk küszöbölni, akkor az önkormányzatoknál kell
kezdenünk; a demokráciát alulról kell megszervezni.

    Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a békés átmenet
politikai ,,játékszabályait,, megállapító sarkalatos törvények
előkészítésében a népfront nagy segítséget nyújtott. A
miniszterelnökhöz hasonlóan ő is azt kérte, hogy az országgyűlés
álljon e törvények mellé, mert ezek nélkül nem lesz kibontakozás.
(folyt. köv.)


1989. október 15., vasárnap 11:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (3. rész) - Horváth István

A Hazafias Népfront kongresszusának vitájában minduntalan
visszatérő önkormányzatok kiépítésének lehetőségeivel foglalkozott
elsősorban felszólalásában Horváth István belügyminiszter is.

    Elöljáróban elismerően szólt a plénum munkájáról, hangsúlyozva:
az felülemelkedik a személyi torzsalkodásokon, a rosszízű
korteskedés áldemokratizmusán. Olyan erők keresik itt az összefogást
- mondotta -, akik képesek kimondani az igazat a múltról, vállalják
a jelen irgalmatlan terheit és a jövendő felelősségét. Ezeknek az
erőknek a támogatói, partnerei közé sorolta azokat, akik a
közhatalmat szolgálják. Ők ma nem annak védelmezői, amit maga mögött
kíván hagyni az ország, hanem a reformok pártján állnak, a
kibontakozás és a demokratikus rend hívei.

    Áttérve a hatalmi ágak megosztásának elveire, kiemelte a
területi átrendezés szükségességét a központi és a helyi szervek
között - az önkormányzatok javára. Ehhez kapcsolódva szólt az
önkormányzati törvény előkészítéséről. Olyan önkormányzatbarát
politikai, jogi és gazdasági környezetnek kell kialakulnia, amely
számol az önkormányzati önállósággal, elfogadja, sőt támogatja azt.
Ha azonban a központi irányítás nem szab korlátokat centralizációs
törekvéseinek, ha a politikai pártok, szervezetek figyelmét a
központi hatalom megszerzése, ellenőrzése köti le, ha a gazdaság nem
bomlik le területileg is hatékony, önálló egységekre, akkor a
legliberálisabb önkormányzati törvény sem lesz más, mint politikai
deklaráció - jelentette ki a belügyminiszter.

    Kitért az önkormányzatok szabályozási koncepciójának már eddig
is legvitatottabb elemére, a megyék szerepére is. Kifejtette: a
megyék sorsa, haladó vagy reakciós volta nagyon régóta áll a viták
kereszttüzében, ezért nehéz megszabadulni a megyék szerepéről
kialakult előítéletektől. Mint ahogy nehéz kiigazodni abban is: alul
miért érezték úgy, hogy a megyék inkább a kormányzat
végrehajtószerveként működtek, semmint a települések, helyi tanácsok
érdekeinek képviselői, felül pedig éppen fordítva látták. Mindezeket
figyelembe véve is annak a véleményének adott hangot: az állam
felépítésében a középszint nem mellőzhető, ezért a kérdés ma nem az,
hogy szükség van-e megyére, hanem az, hogy milyen megyére van
szükség? E kérdésre válaszolva aláhúzta: alapvető követelmény, hogy
a megyék ne váljanak a hierarchikus politizálás színterévé, ne
korlátozhassák az önkormányzatok jogait, sőt, azok kiteljesedését
segítsék elő. (folyt. köv.)


1989. október 15., vasárnap 11:24


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (4. rész) - Horváth István

S ebben az önkormányzati törvény mérföldkő lehet.

Ezzel összefüggésben szólt arról is, hogy a terület- és
településfejlesztés, az infrastruktúra ez idáig nem tudott a
gazdaságpolitika rangjára emelkedni. Mindig alárendelődött a
mindenkori ágazatpolitikai prioritásoknak, s így az időnként
meg-meglendülő életszínvonal-politika csak a városokban tudott
látványos eredményeket felmutatni. A monopolhelyzetű
településpolitikát tehát olyannal kell felváltani, amely illeszkedni
tud az új politikai versenyhelyzethez - mutatott rá. Látni kell -
fejtegette tovább a gondolatot -, hogy a különböző pártok,
irányzatok, mozgalmak, miközben keresik a helyüket a politikai
egyeztetésben, kimondva vagy kimondatlanul programjaikban megjelenik
a településfejlesztés, az elmaradott térségek avagy a
lakásgazdálkodás problematikája. Ezért valószínűsíthető, hogy az
elkövetkező időszak erőteljes fordulatot hoz ebben a kérdésben is.

    Végezetül azt a reményét fejezte ki, hogy a Hazafias Népfront
támogatja mindazokat, akik az önkormányzatok, a település- és
területfejlesztés megújítását tűzték zászlajukra. (folyt. köv.)


1989. október 15., vasárnap 11:27


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (5. rész) - Kukorelli István

A vita zárásaként Kukorelli István összegezte a másfél nap során
felvetődött gondolatokat, javaslatokat. Úgy vélte: egyértelműen
eldőlt a párt vagy mozgalom dilemmája, hiszen csaknem valamennyi
küldött hozzászólásában a mozgalmi jelleg megőrzése mellett voksolt.
Ennek kapcsán Kukorelli István kifejtette: a tagsági viszonyra
kizárólag a törvényessé tétel miatt van szükség, s ez még korántsem
jelent valamiféle pártosodást. Megismételte a korábbi
felszólalásában tett javaslatát, miszerint az elnökség tagjai
nevüket adhatnák a hivatalos bejegyeztetéshez. Egyetértett azzal,
hogy az Országos Tanács továbbra is maradjon 210 fős, s úgy vélte,
az alelnökök - miként az a vitában is megfogalmazódott - ne egyfajta
díszelnökség tagjai legyenek, hanem konkrét munkaterülettel és
feladatkörrel rendelkezzenek.

    Kukorelli István egyértelmű tényként könyvelte el, hogy a szót
kapott küldöttek közül senki sem kívánta a Hazafias Népfront nevének
megváltoztatását.

    A vita tapasztalatait összefoglalva a továbbiakban a jövőtervvel
kapcsolatos nézetekről szólt az ügyvezető elnök. Elöljáróban
megjegyezte: egyetért azokkal, akik azt szorgalmazták, hogy egy
hosszabb távú koncepcióban gondolkodó jövőterv mellett úgymond
jelen-tervek is készüljenek. A vita egyik középponti témáját jelentő
önkormányzati kérdéskörről Kukorelli István - megerősítve a legtöbb
felszólalásban kifejtett gondolatokat - elmondta: a népfront egyik
legfontosabb feladata a helyi társadalom, azaz egy szuverén közélet
megszervezésén munkálkodni. A vita tanulságai alapján fontosnak
tartotta a békés átmenet garanciáinak mielőbbi megteremtését, a
párttörvénnyel kapcsolatosan a pártok munkahelyekről történő
kivonulását, külpolitikai távlati célként pedig a semlegességet.

    Az ügyvezető elnök úgy vélte: a kongresszuson tisztázódott az
is, ki áll a jövőben a Hazafias Népfront mellett. Mint mondotta, a
HNF szövetségesként számíthat a Demokratikus Magyarországért
mozgalomra, az Új Márciusi Frontra, az egyházakra, a nemzetiségi
szövetségekre, s az előző nap tapasztalatai alapján partneri
viszonyban lehet a kormánnyal is.

    Végezetül Kukorelli István sajnálattal vette tudomásul, hogy a
pártok, a demokratikus ellenzék képviselői nem voltak jelen a
népfront kongresszusán. Vitaösszefoglalóját azzal zárta: tartalmában
alapító kongresszusnak is tekinthető a mostani, hiszen egyértelműen
döntött a ,,lenni vagy nem lenni,, kérdésében, s elindította a
népfrontmozgalom konszolidációját. (folyt.köv.)


1989. október 15., vasárnap 12:50


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (6. rész)

A Hazafias Népfront IX. kongresszusa ezt követően nagy
többséggel elfogadta az Országos Tanács beszámolóját, a pénzügyi
ellenőrző bizottság jelentését, a mozgalom jövőtervét, az elhangzott
szóbeli kiegészítésekkel, illetve Kukorelli István vitazárójával
együtt. A tanácskozás tudomásul vette a történelmi bizottság
jelentését is a népfront történetéről.

    Mivel az előre kiküldött alapszabálytervezetet a szerkesztő
bizottság lényegesen módosította, annak sokszorosítása alatt István
Lajos, a jelölő bizottság elnöke kapott szót, s röviden ismertette a
bizottság szempontjait.

    Cseres Tibor, a Magyar Írók Szövetségének elnöke - aki Kulcsár
Kálmán és Szokolay Sándor zeneszerző mellett szintén szerepelt a
listán HNF-elnökjelöltként - visszalépett a mozgalom elnökévé
jelölésétől.

    Miután a résztvevők megkapták az alapszabály tervezetét, hosszas
vitába kezdtek az egyes pontokról, számos módosító javaslatot
fogalmaztak meg. (folyt. köv.)


1989. október 15., vasárnap 14:01


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (7. rész)

A délutáni órákban - mintegy három órás vita után - a küldöttek
elfogadták a Hazafias Népfront alapszabályát.

    Az új alapszabály értelmében a Hazafias Népfront
tömegmozgalomként működő társadalmi szervezet, amely az
önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független,
demokratikus, szociális biztonságot nyújtó jogállam megteremtésén
munkálkodik. Egyúttal kezdeményezi a pártok közötti együttműködést.

    Újdonságnak számít az alapszabályban az a kitétel, miszerint a
népfront vezetőségében csak olyan személyek tölthetnek be
tisztséget, akik nem vesznek részt valamely párt országos
testületében.

    Az alapszabály értelmében a Hazafias Népfront központi vezető
testületei: a kongresszus, az országos tanács és az országos
elnökség, míg a tisztségviselők: elnök, ügyvezető elnök, hét
alelnök, ügyvezető titkár, valamint két titkár. Új testület az
országos tanács mellett működő tanácsadó testület, amely a
tudományos, a művészeti élet, az egyházak és a nemzetiségi
szövetségek kiemelkedő személyiségeiből verbuválódik. (folyt. köv.)


1989. október 15., vasárnap 15:49


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (8. rész) - Kukorelli István, Fekete Gyula

Nyílt szavazással, elsöprő többséggel Kukorelli Istvánt
választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Népfront IX. kongresszusa.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének 37 éves
egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a
népfrontban.

    Oda nem illő közjáték zavarta meg a hosszas jelölési procedúrát:
a résztvevők ,,kitapsolták,, az egyperces hozzászólás időtartamát
túllépő Fekete Gyula írót, akit nem sokkal azelőtt az Országos
Tanács tagjává választottak. Fekete Gyula az incidensre azzal
reagált, hogy bejelentette lemondását. Egy küldött javaslatára a
levezető elnök szavazásra bocsátotta: elnézést kérjen-e a
kongresszus az írótól. Bár a szavazáskor 315-en megkövették Fekete
Gyulát, 239-en nem támogatták ezt a javaslatot, 46-an pedig
tartózkodtak, az érintett erről nem szerezhetett tudomást, mert
közben távozott a kongresszusi teremből. (folyt. köv.)


1989. október 15., vasárnap 17:18


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (9. rész) - Kulcsár Kálmán

A meddő jelölési vita közben Szokolay Sándor zeneszerző - aki
Kulcsár Kálmán mellett a másik HNF-elnökjelölt volt - úgy döntött:
visszalép, nem vállalja a jelölést a mozgalom elnöki tisztére. Mint
mondotta, a mozgalomtól továbbra sem válik meg, azonban meggyőződött
arról, hogy ez a poszt egy erős, energikus embert kíván, az ő
egészségi állapota azonban ezt nem engedi.

    Miután egyetlen jelölt maradt, nyílt szavazással döntött a
kongresszus: túlnyomó többséggel, 12 ellenszavazat és 12 tartózkodás
mellett elnökévé választotta Kulcsár Kálmánt.

    A Hazafias Népfront új elnöke - aki igazságügyminiszter is -
megköszönte a küldöttek bizalmát, s röviden annyit mondott: a
népfront számára kijelölt és végrehajtandó program pontosan
körülhatárolt a jövőtervben, s ő maga személy szerint minden
erejével azon lesz, hogy az e dokumentumban leírtak sikeresen
megvalósuljanak. Megválasztásával kapcsolatosan hozzátette: őszintén
sajnálja, hogy Szokolay Sándor visszalépett a jelöléstől, hiszen
meggyőződése, hogy személyében megfelelő vezető került volna a
népfront élére. (folyt. köv.)


1989. október 15., vasárnap 17:54


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (10. rész)

A késő esti órákban kezdődött meg a Hazafias Népfront IX.
kongresszusán a köztársaságielnök-jelölt személyéről a vita. Míg a
kongresszus első napján több küldött - választóinak véleményét
tolmácsolva - Kulcsár Kálmánt javasolta a népfront jelöltjének,
vasárnap már egyre gyakrabban merült fel Pozsgay Imre neve. Úgy
vélték, a Hazafias Népfront legutóbbi időszaka elválaszthatatlanul
összefonódott Pozsgay Imre tevékenységével. Mások viszont annak a
meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a népfrontmozgalom önálló,
pártoktól független, ,,népfrontos,, jelöltet állítson, s erre
Kulcsár Kálmán a legalkalmasabb. Nemcsak a népfront, hanem a nemzet
érdekeit szem előtt tartva hangzottak el érvek egyrészt a nemzetközi
hírű politikus, másrészt a nemzetközi hírű tudós mellett.

    Elhangzott olyan javaslat is, hogy a kongresszus ne foglalkozzon
ezzel a kérdéssel, illetve, hogy bízzák a döntést az Országos
Tanácsra. Ezeket a javaslatokat azonban az egyre fogyatkozó számú
küldöttek elvetették.

    Végül a kongresszus a Hazafias Népfront
köztársaságielnök-jelöltjévé - nyílt szavazással - 411 szavazattal
Kulcsár Kálmánt választotta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatot kapott,
29-en tartózkodtak a szavazástól. (folyt. köv.)


1989. október 15., vasárnap 19:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (11. rész)

A kongresszus végéhez közeledve a küldöttek elfogadták azt az
állásfoglalást, amely a kétnapos tanácskozás legfontosabb
gondolatait, a népfronttal kapcsolatos javaslatait rögzíti. Csupán
két kérdésben bontakozott ki kisebb vita: október 23. megítélésében,
illetve Erdély ügyének a szövegbe foglalásában. Végül is a küldöttek
szavazataikkal amellett voksoltak: a népfront támogatja október 23-a
nemzeti ünneppé nyilvánítását. Az Erdély autonómiájának követelésére
vonatkozó javaslatot azonban egyhangúlag elvetette a kongresszus.

    A kongresszuson nyílt szavazással megválasztották a 37 tagú
országos elnökséget, valamint az Országos Tanács új tagjait.

    Utolsó momentumként titkos szavazással döntöttek a hét alelnök
és a három országos titkár személyéről, s megválasztották az Etikai
Bizottságot is. Amíg a szavazatokat összeszámlálták Szokolay Sándor
vállalkozott arra, hogy a hosszúra nyúlt napon elfáradt küldöttekkel
hasznosan töltsék az szünetet - ,,tiszteletbeli karnagyként,,
megénekeltette a kongresszus résztvevőit, jó hangulatot varázsolva a
terembe. (folyt.köv.)


1989. október 15., vasárnap 21:48


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - második nap (12. rész)

A Hazafias Népfront alelnökei lettek: Asztalos László György,
Rőder Edit, Stumpf István, István Lajos, Mikola István. A további
két alelnököt a nemzetiségi szövetségek, illetve az egyházak világi
képviselőiből delegálják évenkénti mandátummal.

    Az országos titkári posztra Bogár Lászlót, Major Istvánt,
Mészáros Imrét választották meg.

    A Hazafias Népfront IX. kongresszusa a késő esti órákban
Kukorelli István zárszavával és a Szózat eléneklésével befejezte
munkáját.

     x x x

    A Hazafias Népfront IX. kongresszusáról tudósítottak: Csoknyay
Edit, Kárpáti Miklós, Kocsonya Zoltán, Sánta Anikó. (MTI)


1989. október 15., vasárnap 22:38


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD