|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 19., kedd - A Magyar Néphadsereg hosszú távú fejlesztési koncepciója abból indul ki, hogy Magyarország nemzeti érdekeit, függetlenségének, szuverenitásának biztosítását csak egy létszámában, eszközeiben kisebb, de szellemében, felkészültségében korszerűbb, az ország teherbíró képességével összhangban álló védelmi erő képes szavatolni. Ezzel szemben a Magyar Néphadsereg jelenlegi állapotát a fokozatos leépülés jellemzi. Ha ez a tendencia folytatódna, s a költségvetési támogatások mértékében újabb drasztikus csökkentés következne be, akkor az már a haderő rombolásával lenne egyenlő, és semmi esetre sem támogatná a haderő reformját - mondta Pacsek József vezérezredes, vezérkari főnök, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának keddi ülésén. A testület Török Mihály elnökletével a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tartott kihelyezett ülést.
A megújuló katonai doktrína tervezett főbb elemeit ismertetve
Pacsek József arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédelmi
vezetés egy olyan összetételű és nagyságrendű haderő létrehozását
tartja kívánatosnak, amely biztosítaná a védelemre fordítható erők
koncentrált, az eddiginél hatékonyabb felhasználását. Az egyelőre
még érlelődő, és sok elemében erősen vitatott koncepció szerint a
források hatékonyabb felhasználását szolgálná például a honvédség és
a határőrség összevonása. E koncepció szerint a jövőben a
Munkásőrséget is a védelmi feladatok ellátásának rendszerébe
integrálnák. A nemzeti védelmi erők ilyen fajta egységesítésével el
lehetne érni, hogy olcsóbban, a jelenleg meglévő párhuzamos
struktúrák kiiktatásával működjék az ország védelmi rendszere.
A megújuló katonai doktrina, illetve a szűkülő költségvetési
támogatás nyomán - összhangban a haderőcsökkentés nemzetközi
folyamataival - az elképzelések szerint a közeljövőben a fegyveres
erők mintegy egyharmaddal csökkennének; a leépítés egyes
területeken, fegyvernemenként eltérő mértékben, akár 50 százalékot
is elérhet. A pénzszűke különösen erősen érinti a légierőt, amely a
fegyveres erők legtöbb pénzt igénylő haderőneme. Ennek
érzékeltetésére Pacsek József utalt arra, hogy egyetlen korszerű
MIG-29-es vadászgép 20 millió dollárba kerül a nyugati piacon. Ilyen
óriási mértékű ,,beruházást,, a magyar gazdaság nem bír el.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 19., kedd 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
A magyar katonai doktrínának továbbra is kulcseleme marad a
hazai fegyveres erők szoros kapcsolódása a Varsói Szerződéshez. A
nemzetközi politikai, katonapolitikai megfontolások mellett a
gazdaság korlátozott teherviselőképessége is szövetségi rendszerhez
való kötődést indokolja. A viszonylag szerény erőket hadrendbe
állító magyar honvédelem csak a szövetségi rendszer keretein belül,
a szövetségesekkel szorosan együttműködve képes biztosítani az
ország megfelelő védelmét.
A haderők ,,áramvonalasítása,, a személyi állományt sem hagyja
érintetlenül. Az előzetes elgondolások szerint például mintegy
felére csökken a Honvédelmi Minisztérium munkatársi gárdája, felére
csökken a hivatásos katonai tanintézmények beiskolázása, s ezzel
egyidőben felvonják a zsilipeket a hadseregből távozni kívánó
hivatásosok kiáramlása előtt. Ezzel együtt nagy gondot fordítanak
arra, hogy senkit se taszítsanak létbizonytalanságba; ezért a
személyi peresztrojkát 1993-1994-ig fokozatosan hajtanák végre. A
tervezett zökkenőmentes átmenethez azonban a honvédelmi vezetés azt
kéri az Országgyüléstől, hogy ne hajtson végre újabb drasztikus
csökkentést a fegyveres erők költségvetésében. Egy ilyen lépés -
hangsúlyozta Pacsek József - szétzilálná a haderőket,
irányíthatatlanná tenné a honvédelem reformját, s a katonai vezetés
már nem tudná vállalni a felelősséget a folyamat levezényléséért.
A vezérkari főnök kérdésekre válaszolva szólt azokról a
híresztelésekről is, miszerint Románia Magyarország elleni katonai
akcióra készülne. Ezek a rémhírek minden alapot nélkülöznek,
ártanak, kárt okoznak. (Egy ilyen jellegü akció - minden más
szempontot figyelmen kívül hagyva - már csak ezért is kizárt, mert a
román hadsereg főerői nem Erdélyben állomásoznak.) A magyar és a
román katonai vezetés között töretlen a bizalom, folyamatosak a
kapcsolatok. A híresztelések kapcsán a vezérkari főnök határozottan
állást foglalt amellett, hogy a magyar-román politikai vitáknak nem
szabad más területekre átterjedniük. Ebből a szempontból különösen
érzékeny terület a katonai kapcsolatok rendszere: ,,...ha itt
megbomlik a viszony, lövöldözések kezdődnek...,,.
A honvédelmi bizottság végezetül albizottságot hozott létre a
debreceni szovjet katonai repülőtér müködésével kapcsolatos
lakossági panaszok kivizsgálására. (MTI)
1989. szeptember 19., kedd 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|