|
|
|
|
Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a 355. tanévét nyitották meg hétfőn. Az ünnepélyes közgyűlésen a kormány nevében Glatz Ferenc művelődési miniszter köszöntötte az egyetem hallgatóit, oktatóit és dolgozóit.
Elöljáróban kiemelte: a kulturális kormányzatnak minden tettét, minden lépését egy új Magyarország kialakításának szándéka kell hogy vezesse. Olyan új Magyarországénak, ahol a politikai, a gazdasági és a szellemi vállalkozásoknak, az egyéni és a közösségi törekvéseknek a legmegfelelőbb keretei alakulhatnak ki. Ehhez nemcsak új módon kell megtanulni gondolkodni, hanem a régi helyébe új intézményrendszert szükséges állítani. Ugyanakkor napjainkban gyakorta derül ki - mondotta a miniszter -, hogy a magyar társadalom széles rétegei nincsenek felkészülve egy új típusú politizálásra, gazdálkodásra, szemléletükben a restség és a kényelmesség gyakran párosul még azzal az önállótlansággal, amelyre a diktatorikus rendszerek kényszerítik a társadalmat. Az új típusú társadalom formálásában az értelmiségnek kulcsszerepe kell hogy legyen - hangsúlyozta. A kulturális kormányzat ebből az alapelvből kiindulva vetette el azt a korábbi javaslatot, hogy az oktatási törvényhez kapcsolódva pusztán minisztertanácsi végrehajtási utasítás szintjén adjon nagyobb mozgásteret az egyetemeknek, s kezdjen az egyetemi reformokhoz. Az értelmiségképzésnek és a tudományos kutatásnak parlamenti garanciákat kell kapnia - mondotta - s ezért még ez év őszén, az akadémiai törvénnyel párhuzamosan megkezdődnek az előkészületei egy önálló felsőoktatási törvénynek. Ez, a 90-es évek társadalompolitikai célkitűzéseiből kiindulva kívánja az egyetemi és főiskolai beiskolázást kiterjeszteni, az új felvételi rendszert kidolgozni, s a képzés tartalmát újragondolni - különösen az ELTE-t is érintő tanárképzés területén. Az új törvény radikálisan felülvizsgálja az egyetemi irányítás rendszerét is. Ennek kiindulópontja a teljes egyetemi autonómia, amelyben az egyes egyetemek a legteljesebb önállóságot élvezik nemcsak a képzésben, hanem a gazdálkodásban, így az ösztöndíjrendszerben és általában a diákszociális kérdésekben is. A kormányzat ugyanakkor határozottan meg kívánja fogalmazni az egyetemekkel szembeni elvárásokat: az igényességet és az európai szintű szakemberképzéshez szükséges követelmények érvényrejuttatását, az oktatás szinvonalának emelését is. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (2. rész)
|
Glatz Ferenc kiemelte: a minisztérium új vezetése az értelmiségképzés anyagi és intézményi feltételeinek rendszerét együttesen kívánja kezelni. Ennek része a diákság kulturális és anyagi helyzetének újragondolása is. Nemcsak a tanárok fizetését emeljük, hanem felül kívánjuk vizsgálni az egyetemisták, főiskolások életkörülményeit befolyásoló intézményrendszert, az ösztöndíjakat, a menzaellátottságot, a kollégiumi feltételeket ugyanúgy, mint a sportolási és általános művelődési lehetőségeket - mondotta a miniszter. Ezt követően Fülöp József rektor üdvözölte az egyetem diákjait, köztük az elsőéves hallgatókat, akiknek a száma ezúttal mintegy 250-nel több, mint az elmúlt évben. Az egyetem előtt álló feladatokról szólva emlékeztetett arra, hogy megszűnt az orosz nyelv kötelező tanulása, és helyébe a szabad idegennyelv-választás lépett. Az egysíkú ideológiai studiumokat az új tanévtől szélesebb tárgykörű filozófiai, társadalomelméleti, közgazdaságtani diszciplinák váltják fel: mintegy 30 százalékkal csökkentett óraszámban. Általánossá válik a tantervi foglalkozások heti 30 óra alá szorítása is, azért hogy több idő maradjon az egyéni tanulásra. Miként a rektor elmondta, a karok számottevő reformmunkálatokat indítottak el, új alap- és posztgraduális képzési programokat dolgoztak ki. A bölcsész szakok és a tanárképzés eddigi kényszerü, egyszersmid látszólagos egysége megszűnik, s a tanárképzés színvonalának emelése érdekében tanárképző intézet felállítását tervezik. Jelentős kezdeményezés a természettudományi karon az idegen nyelven oktató szaktanárok képzése. A tanszékekre tagolódott Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ külföldi tapasztalatokat is figyelembe vevő tantervek kialakításával valós társadalmi igényeket kielégítő képzési irányokat kíván meghonosítani. A köszöntőket követően a tanévnyitón egyetemi és miniszteri kitüntetéseket, valamint a hallgatókat támogató ösztöndíjakat és alapítványi díjakat adtak át. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 12:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|