Rendszerváltás és az MTI

	Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1. rész)
1989. szeptember 11., hétfő - Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a 355. tanévét nyitották meg hétfőn. Az ünnepélyes közgyűlésen a kormány nevében Glatz Ferenc művelődési miniszter köszöntötte az egyetem hallgatóit, oktatóit és dolgozóit. Elöljáróban kiemelte: a kulturális kormányzatnak minden tettét, minden lépését egy új Magyarország kialakításának szándéka kell hogy vezesse. Olyan új Magyarországénak, ahol a politikai, a gazdasági és a szellemi vállalkozásoknak, az egyéni és a közösségi törekvéseknek a legmegfelelőbb keretei alakulhatnak ki. Ehhez nemcsak új módon kell megtanulni gondolkodni, hanem a régi helyébe új intézményrendszert szükséges állítani. Ugyanakkor napjainkban gyakorta derül ki - mondotta a miniszter -, hogy a magyar társadalom széles rétegei nincsenek felkészülve egy új típusú politizálásra, gazdálkodásra, szemléletükben a restség és a kényelmesség gyakran párosul még azzal az önállótlansággal, amelyre a diktatorikus rendszerek kényszerítik a társadalmat. Az új típusú társadalom formálásában az értelmiségnek kulcsszerepe kell hogy legyen - hangsúlyozta. A kulturális kormányzat ebből az alapelvből kiindulva vetette el azt a korábbi javaslatot, hogy az oktatási törvényhez kapcsolódva pusztán minisztertanácsi végrehajtási utasítás szintjén adjon nagyobb mozgásteret az egyetemeknek, s kezdjen az egyetemi reformokhoz. Az értelmiségképzésnek és a tudományos kutatásnak parlamenti garanciákat kell kapnia - mondotta - s ezért még ez év őszén, az akadémiai törvénnyel párhuzamosan megkezdődnek az előkészületei egy önálló felsőoktatási törvénynek. Ez, a 90-es évek társadalompolitikai célkitűzéseiből kiindulva kívánja az egyetemi és főiskolai beiskolázást kiterjeszteni, az új felvételi rendszert kidolgozni, s a képzés tartalmát újragondolni - különösen az ELTE-t is érintő tanárképzés területén. Az új törvény radikálisan felülvizsgálja az egyetemi irányítás rendszerét is. Ennek kiindulópontja a teljes egyetemi autonómia, amelyben az egyes egyetemek a legteljesebb önállóságot élvezik nemcsak a képzésben, hanem a gazdálkodásban, így az ösztöndíjrendszerben és általában a diákszociális kérdésekben is. A kormányzat ugyanakkor határozottan meg kívánja fogalmazni az egyetemekkel szembeni elvárásokat: az igényességet és az európai szintű szakemberképzéshez szükséges követelmények érvényrejuttatását, az oktatás szinvonalának emelését is. (folyt.köv.) 1989. szeptember 11., hétfő 12:40
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »