Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 18.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A XI. kerületi Önkormányzat állásfoglalása a világkiállításról

"... igényt tartunk a világkiállítási területen lévő állami tulajdonú területek felett az önkormányzat rendelkezési jogára. Ezzel együtt vállaljuk az érintett beruházások külföldi tőkével közösen történő finanszírozását. Amennyiben nem lesz világkiállítás, úgy saját erőből vállalkozunk kiegészítő rendezvények lebonyolítására. "
BBC, Panoráma:

Andrew Sarlós Magyarországról

"Új miniszterek kinevezése politikai változásokat mindig jelent és én nem akarom lecsökkenteni az ország gazdasági helyzetének a változását és az egész világgazdasági válságnak a rosszabbodását. Ennek még mindig nincs vége és amely továbbra is sajnos rosszabbodik az egész világon. "

Háromoldalú politikai tárgyalások (1. rész)

1989. szeptember 6., - A SZOT plénuma megerősítette, hogy a szakszervezetek küldöttsége nem vehet részt csupán megállapodások terheit viselő, azonban valós jogokkal nem rendelkező szervezetként a háromoldalú tárgyalásokon.


    A nyilatkozatot Nagy Imre, a harmadik oldal
tárgyalóküldöttségének vezetője ismertette a
középszintű politikai érdekegyeztető
tárgyalásokon, szerdán délután a Parlamentben. A nyilatkozat rámutat: a SZOT
plénuma
nagyra értékeli a Jószolgálati Bizottság deklarációját, ugyanakkor
hangsúlyozza, hogy a konfliktus feloldása csak a Politikai Egyeztető
Bizottság ülésén történhet, a korábban kifejtett álláspontok
újraértékelésével. Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának vezetője a
nyilatkozattal kapcsolatban megjegyezte: ez nem zárja ki a
lehetőségét annak, hogy a SZOT visszatérjen a tárgyalásokhoz. Az EKA
nevében Szabad György kifejtette: az ellenzék vélemenye szerint
mindhárom oldal egyenrangú félként vesz részt a tárgyalásokon.
Idézte a három oldal által aláírt megállapodást, amely szerint a
harmadikként felsorolt társadalmi szervezetek, mozgalmak támogatják
az MSZMP és az EKA konstruktív párbeszédre, megegyezésre jutását. Ez
az EKA véleménye szerint azt jelenti, hogy a harmadik oldal nem
kívánja akadályozni az MSZMP és az ellenzék megegyezését.

    Nagy Imre ezután kérdést tett fel az EKA képviselőinek,
miszerint az Ellenzéki Kerekasztalnak van-e kifogása a harmadik
oldal szereplésével kapcsolatosan. Megemlítette, hogy a harmadik
oldal a megbeszéléseken számos kompromisszumos javaslattal segítette
a munka előrehaladását. Erre válaszul Szabad György kifejtette: az
EKA-nak nem volt és nincs is oka kifogást emelni a harmadik oldal
általános magatartásával szemben. Nem értékelte úgy a harmadik oldal
magatartását, hogy az ellentétes a július 10-i alapmegállapodással,
mindössze annyit tett szóvá, hogy a SZOT ne értelmezze az
alapmegállapodást kiterjesztő módon. Ezt követően Huszár István
(harmadik oldal) úgy vélekedett, hogy a Jószolgálati Bizottság keddi
nyilatkozatának szellemében konszenzust lehet kialakítani, és nyitva
áll az út a SZOT visszatéréséhez.

    A háromoldalú középszintű megbeszélésen, amelyen szerdán első
alkalommal voltak jelen megfigyelőként a parlamenti bizottságok
képviselői, először a választójogi törvénnyel összefüggő nyitott
kérdéseket tekintették át. (folyt.köv.)


1989. szeptember 6., szerda 18:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Háromoldalú politikai tárgyalások (2. rész)

A szakbizottság ezzel kapcsolatos munkáját Tóth András (MSZMP)
ismertette. Elöljáróban elmondta, hogy a bizottság modellezte a
középszinten már konszenzussal jóváhagyott kétfordulós választási
rendszert, amelynek lényege, hogy egyenlő arányban oszlanak el majd
a mandátumok az egyéni választókerületekben és a megyei listákon,
továbbá kontingenst hagy a töredékszavazatok visszaszámlálására. A
modellezés során kiderült, hogy a kis megyékben keletkezhetnek
aránytalanságok. Ennek kiküszöbölésére az alapelemeket -
érintetlenül hagyva a bizottság ajánlotta a kompenzációra
fenntartott helyek számának növelését. Ennek fényében a Parlament
létszáma az eredetileg szereplő 350-ről 374 fősre nőne. A mandátumok
közül 152 egyéni választókerületekben, 152 megyei, fővárosi listán
dőlne el, 70 mandátumot pedig meghagynának a töredékszavazatok
összeszámlálása után arányos szétosztásra. Ezzel a kis módosítással
megszüntethetők a rendszer aránytalanságai. A bizottság ugyancsak
kidolgozta a megyei listán, illetőleg az országos kompenzációs
listán való indulás feltételeit. Ennek értelmében megyei listát a
párt állíthat, amely a megyében az egyéni választókörzetek 25
százalékában indított jelöltet. Az országos kompenzációs listán való
részvétel feltétele hét megyei lista állítása.

    Ezt követően a jelöltállítás kérdéseit vitatták meg. A bizottság
eredetileg azt indítványozta, hogy a törvényjavaslatban két vázlatot
kellene a Parlament elé terjeszteni. Ezek egyike azt tartalmazná,
hogy jelöltet pártok és állampolgárok állíthatnak. Ezt a másik
verzió kibővítené a társadalmi szervezetek és mozgalmak
jelöltállítási lehetőségével. Az erről folytatott vitában az
Ellenzéki Kerekasztal képviselői kifejtették, hogy továbbra is
szilárd véleményük a korporációs parlamenti szisztéma alkalmazásának
elvetése. Ezzel kapcsolatban rámutattak: listán csak azok a
szervezetek állíthassanak jelöltet, amelyek vállalják a pártokra
vonatkozó majdani jogszabályi kritériumokat. Így eleget tesznek az
olyan követelményeknek, mint a vagyon átvilágíthatósága, illetőleg a
zárt tagság. E feltételek esetén az EKA nem látja akadályát annak,
hogy szervezetek is indulhassanak a listán. Ugyanakkor megjegyezték,
hogy továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy az ilyen
feltételeknek eleget tenni nem tudó szervezetek - például a
munkahelyeken működő érdekvédelmi szervezetek - egyéni indulókat
támogassanak. Az elmondottakra hivatkozva az EKA úgy foglalt állást,
hogy nem lenne célszerű a törvényjavaslatban kétféle változatot a
parlament elé terjeszteni. (folyt.köv.)


1989. szeptember 6., szerda 18:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Háromoldalú politikai tárgyalások (3. rész)

A választási törvényről lényegében konszenzus született.
Mindössze néhány kérdés maradt függőben: többek között a társadalmi
szervezetek jelöltállítási joga, a választások nyilvánossága, s a
választási etikai kódex. Ezeket a témákat szakbizottságok tárgyalják
tovább.

    A munkahelyi pártszerveződésekkel kapcsolatban az Ellenzéki
Kerekasztal előterjesztette álláspontját, amely a korábbiakhoz
képest nem változott. Az EKA nevében Pethő Iván megismételte, hogy a
választások előtt 90 nappal már nem működhetnek pártok a
munkahelyeken, kivételt jelentenek a fegyveres erők, amelyek
esetében az EKA tudomásul veszi az MSZMP által megszabott 1990.
december 31-i határidőt a pártszervezetek megszüntetésére. Pozsgay
Imre egy elmúlt ülésen felvetett kérdésre adott választ, amely úgy
hangzott, hogy ha nincs megállapodás a munkahelyi
pártszerveződésekkel kapcsolatban, akkor a kormány milyen
álláspontra helyezkedik. Az MSZMP delegációjának vezetője elmondta,
hogy a kormány a párt álláspontja szerint terjeszti elő a törvényt,
de az EKA eltérő véleményét az ellenzék megfogalmazása szerint
feltünteti. Ezt követően heves vita alakult ki az MSZMP és az EKA
között a munkahelyi pártszerveződésekről. Orbán Viktor hangsúlyozta:
ha az MSZMP nem mozdul ki a munkahelyekről, sőt az új pártok
bevonulnak oda, akkor az pártharcot jelent, a termelés szétverését.
Fejti György (MSZMP) jogelméleti kérdésnek tartotta a munkahelyi
pártszervezetek működését, mert szerinte a politika nem szorítható
ki a munkahelyekről, még tilalom esetén sem. Ezért kell korlátozni a
pártszervezetek ottani működését, mint ahogy azt az MSZMP KB
legutóbb elfogadta. Pozsgay Imre megállapította, hogy nem közelednek
az álláspontok ez ügyben. Hangsúlyozta, hogy nem lehet egy csapásra
lebontani a még működő rendszereket, a régi és az új között meg kell
teremteni az átmenetet, mert különben polgárháborús megoldás
veszélye fenyeget, amit senki sem akarhat. A vitát a levezető elnök
Asbóthné Thorma Judit azzal zárta le, hogy nem közeledtek az
álláspontok. (folyt.köv.)


1989. szeptember 6., szerda 19:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Háromoldalú politikai tárgyalások (4. rész)

Még nem teljes az egyetértés a pártok finanszírozásának
kérdésében. Pető Iván, az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében
hangsúlyozta, hogy az EKA szerint a téma két részre bontható.
Egyrészt szó van a pártok működésének és gazdálkodásának jogi
szabályozásáról, másrészt ezzel szorosan összefügg az újonnan
létrejött pártok finanszírozása az átmeneti időszakban. Utóbbival
kapcsolatban rámutatott: mindenképpen meg kell teremteni az
ellenzéki pártok - és nemcsak az EKA-ba tömörült szervezetekről van
szó - működésének feltételeit. Mind a három oldal egyetért abban,
hogy a többpártrendszer nem kerülhet többe, mint az egypártrendszer.
Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy az elmúlt negyven
esztendőben állami támogatást kapott szervezetek jelentős előnyben
vannak. A sokat hangoztatott esélyegyenlőség felé pedig csak akkor
lehet közelíteni, ha ezeken a vagyoni privilégiumokon enyhítenek.
Pető Iván egyebek közt tudakolta: az MSZMP idei költségvetési
támogatásából mennyit tud átengedni? Ugyancsak szólt arról, hogy az
MSZMP kinyilvánította: vagyona egynegyedét - 2,1 milliárd forintnyi
könyv szerinti értéket - átenged a kormánynak az újonnan létrejött
pártok és szervezetek infrastruktúrájának megteremtéséhez. Ezzel
kapcsolatban megjegyezte: ne az MSZMP egyoldalú döntése legyen, hogy
miről mond le. Arról is beszélt, hogy az MSZMP jó szándékát
szimbolikus lépésekkel is bizonyíthatná. Így például azzal, hogy
lemond a megyei lapok tulajdonlásáról. Végül az EKA nevében
önmérsékletet kért az MSZMP-től abban, hogy a kezében lévő vagyont
nem fogja oly módon forgatni, hogy az megengedhetetlen előnyhöz
jutassa, valamint visszatetszést keltsen a társadalomban, illetőleg
vagyonát nem transzformálja át. Szintén sürgette, hogy kezdjenek
megbeszéléseket a történelmi pártoknak az elmúlt negyven évben az
állam tulajdonába került ingatlanvagyonáról, és ezek egy részének
visszaadásáról.

    Budzsáklia Mátyás az MSZMP nevében nyilatkozatot olvasott fel.
Ebben az MSZMP fenntartja azt az elvi álláspontját, hogy a
többpártrendszer nem kerülhet többe az egypártrendszernél.
Kinyilvánítja, hogy indokoltnak tartja az újjáalakuló pártok
infrastruktúrájának és működési feltételének megteremtését. Az MSZMP
vagyonáról részletes kimutatást tár az októberben megrendezendő XIV.
kongresszus elé. Továbbá ingatlanai egy részét átadja a kormánynak,
hogy ezzel segítse az újjáalakuló és az induló pártok
infrastruktúrájának megteremtését, valamint az egészségügyet és az
oktatást. Ugyancsak szándékában áll, hogy megvizsgálják a történelmi
pártok ingatlanai visszaadásának lehetőségét. (folyt.köv.)


1989. szeptember 6., szerda 22:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Háromoldalú politikai tárgyalások (5. rész)

A vitában szó volt arról, hogy a pártok finanszírozásának
kérdésében az EKA eredeti álláspontjához képest több engedményt
tett. Így például már nem tartja szükségesnek, hogy az összes
társadalmi szervezet vagyonát egy körben tegyék átvilágíthatóvá.
Elfogadta, hogy az ifjúsági szervezetek és a szakszervezetek
külön-külön, egymás között oldják meg az ifjúság, illetőleg az
érdekvédelmi szervezetek vagyonával kapcsolatos problémákat.
Ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy az MSZMP nem az egész vagyonát,
hanem annak csak egynegyedét kívánja alku tárgyává tenni. Ugyanakkor
az EKA képviselői fenntartásukat hangoztatták azzal kapcsolatban,
hogy az MSZMP makacsul kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint
vagyonával csak tagjainak köteles elszámolni. Az EKA szerint az
MSZMP állampártként, privilegizált helyzetben tett szert vagyona
jelentékeny részére, ezért köteles arról az egész társadalom előtt
elszámolni.

    Gaskó István (EKA) beszámolt arról, hogy az Ellenzéki
Kerekasztal képviselői szerdán tárgyaltak Raft Miklós
államtitkárral, a Minisztertanács Hivatalának elnökével az MSZMP
részéről a kormány rendelkezésére bocsátott 2,1 milliárd forintos
vagyon, javarészt ingatlan sorsáról. Hangsúlyozta: kezdeti lépésként
sem tartják elfogadhatónak az első ajánlatot, amely szerint az
ellenzéki szervezetek a fővárosban két épületet kapnának, egyet a
központban, egyet külterületen. Különösen, hogy vidéki
infrastruktúráról szó sem esett. Márpedig így a sokat hangoztatott
esélyegyenlőség felé haladásra vidéken tovább csökken a remény.

    Pozsgay Imre válaszában nagyon fontos kijelentésnek minősítette,
hogy az MSZMP egyetértését fejezte ki azzal, miszerint a
többpártrendszer nem kerülhet többe az egypártrendszernél.
Emlékeztetett arra, hogy a párttörvényről szóló megállapodással az
MSZMP kötelezőnek tartja vagyonának átvilágítását. Ezzel
kapcsolatban azonban megerősítette az MSZMP azon elvi álláspontját,
hogy a háromoldalú tárgyalásokat nem tartja illetékesnek a
vagyonáról való elszámolásra. Végezetül megjegyezte: megérti az
ellenzéki pártoknak az átmeneti időszakban való működéssel
kapcsolatos kérdéseit. Ugyanakkor ezeket jogalkotáson kívülieknek
minősítette. Épp ezért megkérdezte: mi az akadálya, hogy a
párttörvény vonatkozásában kimondassék a konszenzus. (folyt.köv.)


1989. szeptember 6., szerda 22:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Háromoldalú politikai tárgyalások (6. rész)

Az EKA képviselői az ellenzéki pártok ellemi működési feltételeinek
megteremtését fontosnak nevezték a konszenzus kialakulásához. Végül
Szabad György tett fel részükről egy olyan kérdést, amely mint
később kiderült, a megegyezés irányába mozdította el a vitát.
Megkérdezte: hajlandó lenne-e az MSZMP nyilatkozatot tenni, hogy
kész a szabadon megválasztott, új parlament előtt vagyonáról
elszámolni az állami és a pártvagyon szétválasztásának megkönnyítése
érdekében? Pozsgay Imre erre igennel válaszolt. Ezenkívül elmondta
azt is, hogy a kormány részéről az új szervezeteknek elkülönített 50
milliós alapot az MSZMP idei költségvetési támogatásából hozták
létre.

    Az államminiszter válaszait az EKA örömmel konstatálta. Az 50
millió forintból még meglévő részről pedig mihamarabbi tárgyalásokat
sürgetett az EKA.

    Nagy Imre a harmadik oldal részéről kifejtette, hogy a
párttörvény kérdésében talán most már rövidesen kialakítható a
konszenzus. A harmadik oldal szervezetei nevében pedig támogatta,
hogy mihamarabb teremtsék meg az induló és az újjáalakuló
szervezetek infrastruktúráját. (folyt.köv.)


1989. szeptember 6., szerda 22:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Háromoldalú politikai tárgyalások (7. rész)

Az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatot terjesztett
elő azzal kapcsolatban, hogy milyen párttisztséget tölthetnek be a
fegyveres erők tagjai. Ennek lényege, hogy a honvédség és a
határőrség tagjai alapszervezeti vezetői tisztséget láthatnak el,
míg a rendőrök csak a lakóterületükön vállalhatnak pártfunkciót.
Pozsgay Imre jelentős javaslatnak minősítette ezt, s türelmet kért a
válszt illetően. Emlékezetes, hogy az MSZMP eredeti javaslata
szerint a fegyveres erők tagjai országos, megyei és kerületi szinten
nem tölthetnek be funkciót.

    Ezt követően Orbán Viktor (EKA) felvetette, hogy a módosítandó
büntető eljárási törvény miért nem a korábbi megállapodásnak
megfelelően, december 1-jén lép életbe. Ő ugyanis úgy hallotta, hogy
az új időpont 1990. március 1-je. Pozsgay Imre elmondta, hogy az
MSZMP-nek semmiféle érdeke sem fűződik a hatálybalépés időpontjának
módosításához, csupán szakmai, technikai kérdésről van szó. Orbán
Viktor megjegyezte, hogy az EKA számára azért fontos a minél korábbi
hatályba lépés, mert számukra aggodalmat keltene, ha a választási
kampány ideje alatt még érvényben lenne a korábbi törvény. Pozsgay
Imre támogatta a minél korábbi hatályba lépés lehetőségének
megteremtését.

    Hankis Elemér (EKA) javasolta, hogy a televízió már ezen a héten
adjon vitaműsort a háromoldalú tárgyalásokról. Ennek érdekében
felszólítják a TV elnökét, hogy teremtse meg ezt a lehetőséget. A
javaslatot a másik két fél is támogatta, s megegyeztek abban, hogy
az első ilyen műsor a választási törvényről szól majd.

    A középszintű háromoldalú tárgyalások pénteken folytatódnak.
(MTI)


1989. szeptember 6., szerda 22:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD