Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › december 18.
1989  1990
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1990. december
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A XI. kerületi Önkormányzat állásfoglalása a világkiállításról

"... igényt tartunk a világkiállítási területen lévő állami tulajdonú területek felett az önkormányzat rendelkezési jogára. Ezzel együtt vállaljuk az érintett beruházások külföldi tőkével közösen történő finanszírozását. Amennyiben nem lesz világkiállítás, úgy saját erőből vállalkozunk kiegészítő rendezvények lebonyolítására. "
BBC, Panoráma:

Andrew Sarlós Magyarországról

"Új miniszterek kinevezése politikai változásokat mindig jelent és én nem akarom lecsökkenteni az ország gazdasági helyzetének a változását és az egész világgazdasági válságnak a rosszabbodását. Ennek még mindig nincs vége és amely továbbra is sajnos rosszabbodik az egész világon. "

Országos tanévnyitó (1. rész)

1989. szeptember 2., szombat - A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartották meg szombaton az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, majd Glatz Ferenc művelődési miniszterhelyettes üdvözölte a gimnázium, valamint az ország valamennyi pedagógusát és diákját.

A miniszter elöljáróban szólt arról az új tárcaprogramról,
amelynek súlyponti része az egész oktatási rendszer felülvizsgálata
és átalakítása, valamint az, hogy a kultúra anyagilag és erkölcsileg
is kiemelt helyet kapjon az egész politikai gondolkodásban. Európai
felzárkózásunknak, az európai szintű oktatás megvalósításának ma még
meglevő akadályait, s azok felszámolásának eszközeit sorolva Glatz
Ferenc beszélt a nyugati nyelvek oktatásának nagyszabású
programjáról. Ennek része a nyelvszakos tanárok képzési létszámának
az egyetemeken két és félszeresére, a főiskolákon hatszorosára
történő emelése, az orosz nyelvtanárok fokozatos átképzése, az
idegen ajkú oktatók fogadása, foglalkoztatása. Hasonlóképpen
fontosnak ítélte azokat a munkálatokat is, amelyek célja a magyar
iskolarendszernek és a hazai diplomáknak az európai követelményekhez
való illesztése.

    Az elmúlt negyven esztendő - mondotta - az iskolában elsősorban
eszközt látott a társadalom ideológiai-politikai átnevelésére, s az
egységes politikai gondolkodás kialakítására. Az iskola szerintünk -
hangsúlyozta - nem a pártpolitika ideológiai céljainak lebontására
hivatott intézmény, nem is egyszerűen a pedagógiai kísérletek
tárgya, mint ahogy nem is a gyermekek számára berendezett
ismeretterjesztő tanfolyamegyüttes. Az iskola a helyi társadalom, a
helyi közösség, a település oktatási-nevelési és első számú
művelődési intézménye, és egyben a helyi társadalom
demokratizmusának, nyitottságának a biztosítója. Közösségi és
össztársadalmi érdek, hogy okos, színvonalas munkaerő hagyja el
padjait, és ilyen vezetők választódjanak ki. Ennek viszont az a
feltétele, hogy a kiválasztódás, az érvényesülés társadalmi
származástól függetlenül történjék. A jó iskolarendszer segítsen az
egyéni hátrányok behozásában, ugyanakkor tegye lehetővé az egyéni
tulajdonságok kifejlesztését. Az iskola a társadalmi mobilitás, a
közösség legkiválóbbjainak kiválasztási eszköze kell legyen.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 2., szombat 16:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országos tanévnyitó (2. rész)

A társadalomnak, benne mind a helyi, mind az országos pénzügyi
vezetésnek - folytatta Glatz Ferenc - meg kell érteni, hogy nem
valamiféle luxus az iskolák felszereltségének javításáért, a tárgyi
feltételek megteremtéséért indított akciósorozat. Kiemelt támogatást
kell kapnia a diáksport fejlesztésének, az iskolakönyvtárak
gazdagításának, a számítógéppark, a szertárak, a nyelvi
laboratóriumok szervezésének. Ezek nem fényűző pénzkiadások a
gazdasági válságban lévő Magyarországon, hanem a válságból való
kilábalás legfontosabb eszközei.

    Kiemelten foglalkozott a miniszter a jó iskola legfontosabb
tényezőivel, a pedagógusokkal, s azokkal a tennivalókkal, amelyek
célja a tanári hivatás tekintélyének visszaállítása. Elmondta, hogy
felülvizsgálják a tanárképzés 1949-ben bevezetett rendszerét, s
dolgoznak a tudományegyetemeken belüli tanárképző intézetek
felállításán. Ez utóbbiak feladata lenne a pedagógiai jellegű
tárgyak oktatásának ellátása, az ország adott területén a szakmai
felügyelet gyakorlása, s ezek tartanák kézben az egységes rendszerré
fejlesztendő tanári továbbképzést. A ma tanítók döntő többsége -
mondotta - egy, ma már meghaladott centralizált és
ideológiai-politikai szempontok alapján feldolgozott szakmai anyagot
sajátíthatott el az egyetemeken. Ki kell alakítani ezért számukra az
intézményes önképzést, az új ismeretekhez, összefüggésekhez való
hozzájutást, s nem utolsó sorban gondoskodni kell azokról az anyagi
feltételekről, amelyek megengedik, hogy szellemi újratermelésükre is
áldozhassanak.

    Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat - bár a
sztrájkokkal nem értett egyet - egy hároméves tervet a pedagógus
béreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70-100
százalékos elmaradottságának behozására - mondotta a miniszter. Majd
bejelentette: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat
szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4-6
százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20
százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4
milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez három és félszer
több, mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel
együtt tehát a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék
körül lesz. (folyt.köv.)


1989. szeptember 2., szombat 16:43


Vissza »


Országos tanévnyitó (3. rész)

Végezetül a miniszter kiemelte: mind a kormányt, mind a tárcát
politikai szándék vezette az országos tanévnyitó színhelyének
megválasztásakor. Mi - mondotta - az 1990-es évek Magyarországán egy
sokszínű, az egyének, csoportok gazdasági és szellemi törekvéseinek
szabad teret adó társadalmat képzelünk el, olyant, amely tisztában
van azzal, hogy az egyéni szabadság feltétele a másik véleményének
szabadsága, s ennek alapja az intézményesített türelem. Ebben a
társadalomképben az egyházak igen erős színekkel lehetnek jelen. Az
egyházakban azt a közösségmegtartó intézményegyüttest látjuk,
amelyben népeinket évszázadokkal ezelőtt először tanították az
olvasásra, írásra, s amely keretet adott a közösségszervező
értelmiség nevelésének. A huszadik század végén, ma is szüksége van
a társadalomnak azokra a hagyományőrző és közösségmegtartó
intézményekre, amelyek közül az egyház oly maradandónak bizonyult. A
most végre a helyére, a művelődési tárcához visszakerült
egyházpolitika alapja: minden egyház feletti ellenőrző funkciót
feladni, s az egyháznak mint a magyar állampolgárok kulturális,
szociális és lelki életszükségleteinek kielégítésére szolgáló
intézménynek a jogos támogatást megadni - jelentette ki a miniszter.

    Ezt követően Nagy Gyula evangélikus püspök-elnök köszöntötte a
gimnáziumot, amelynek újraindítása - mint mondotta - egyik látható
jele annak a nagy történelmi átalakulásnak, amely ma az ország egész
életében végbemegy. Emlékeztetett rá: a magyar evangélikus egyház -
Berzsenyi, Petőfi és Kossuth egyháza - a reformáció kora óta négy
évszázadon keresztül vett részt igehirdetésével, tanításával,
iskoláival és nevelőivel népünk lelkének, erkölcsi magatartásának
formálásában. Amikor az állam és az egyház közötti tárgyalások után
végre felcsillant a Fasori Gimnázium újraindításának reménye,
egyházunk népe és a régi alma mater itthoni és külföldi diákjai
hihetetlen lelkesedéssel vettek részt a visszaállítás munkájában.
Egyházunk felhívására a hívők százezrei, gyülekezeteink eddig több
mint hétmillió forintot adtak az iskola helyreállítására, s
megmozdultak segítő szeretettel a külföldi evangélikus
testvéregyházak is. Így történhetett meg, hogy a hihetetlenül rövid
idő alatt, a modern, korszerű, megújult iskolában - háromszáznál
több diákjával és harminc tanárával - az egész ország evangélikus
gimnáziuma újra megnyithatta kapuit. (folyt.köv.)


1989. szeptember 2., szombat 16:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országos tanávnyitó (4. rész) - Tanévnyitók - Iskolaavatások

Szombaton országszerte több közép- és főiskolában tartottak
tanévnyitó ünnepséget. A Debreceni Orvostudományi Egyetem tanévnyitó
nyilvános ülésén Leöwey András egyetemi tanár, rektor bejelentette,
hogy a főiskolán 200 magyar elsőéves és több mint 80 külföldi
hallgató kezdi meg tanulmányait. A debreceni Tanítóképző Főiskola
ünnepségén Papp Miklós főigazgató elmondta, hogy az új tanévben 280
nappali- és 86 levelező tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait.
Mindkét főiskola ünnepségén arany-, gyémánt-, vas- illetve
rubindiplomát adtak át a több évtizeddel ezelőtt végzett egykori
hallgatóknak.

    Veszprémben Pusztai Ferenc művelődési minisztériumi államtitkár
új gimnáziumot avatott. Az új középfokú tanintézetet Vetési
Albertről, a középkor jeles püspökéről, Mátyás király neves
diplomatájáról nevezték el. Az új gimnázium építésére mintegy 300
millió forintot fordítottak. Az iskola 16 tanteremmel, továbbá
korszerűen felszerelt nyelvi laboratóriummal, számítógépes teremmel
áll a tanulók rendelkezésére. Az 500 tanulót oktató új gimnázium
versenyek megrendezésére is alkalmas sportcsarnokot kapott, ebben
ezer néző szurkolhat a versenyzőknek.

    A Békés megyei Dévaványán 14 tantermes, új általános iskolát
avattak szombaton. A jelentős társadalmi összefogással megvalósult
iskolafejlesztés eredményeként a településen megszüntethették a
szükségtantermeket. A mintegy 50 millió forintos beruházás keretében
tornatermet és jól felszerelt sportudvart is létesítettek. Az új
épületek a régi iskola 9 tantermes központjához csatlakoznak. Az
oktatóközpont 1300 általános iskolás tanításához nyújt korszerű
körülményeket. A megyében ezen a napon további új iskolaszárnyakat
vettek birtokba a diákok: a szarvasi gimnáziumban 6, a békési
Mezőgazdasági Szakközépiskolában ugyancsak hat, az egyik sarkadi
általános iskolában pedig nyolc tantermet.

    Kiskunfélegyházán emléktáblát avattak szombaton a Móra Ferenc
Gimnáziumban. Ezzel az első és második világháborúban elesett
félegyházi diákok és tanárok emlékének tiszteletnek. A költségeket
az öregdiákok adományaiból fedezték. (MTI)


1989. szeptember 2., szombat 18:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD