|
|
 |
|
 |
Az MSZMP és az ellenzék
|
London, 1989. augusztus 31. (BBC, Esti panoráma) - A magyar
Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai a választási rendszerrel kapcsolatos
javaslatokhoz vezettek. Ezekről és a tárgyalásokról általában néhány
kérdést tettem fel a studióban szakértőnknek, Pártos Gábornak.
Olyan vélemny is elhangzott már, hogy a
keresztasztal-beszélbetés a hét közepére véget érhet, hiszen most
már zöldágra vergődtek. A kerekasztal többször megfeneklett, azután
új lendületre kapott, most legalább van néminemű konkrét eredmény,
ez a bizonyos választási rendszer, a 150-150-50, valamint néhány
érdekes kijelentés, különösen Pozsgay Imre szájából.
Én nagy érdeklődéssel figyeltem a lengyel választások
előkészítését abból a szempontból, hogy hogy néz ez ki majd
Magyarországon, és örömmel látom, hogy itt mintha kedvezőbb lenne ez
a rendszer, ami nem tudom milyen mintára, német mintára vagy angol
mintára, kialakult. Hogy látod te ezt a 150-150-50 rendszert, és mi
ez tulajdonképpen?
- Említetted az angol példát is, nyugatnémet példát is. Ez az új
választójogi tervezet leginkább a nyugatnémet példára emlékeztet.
Tulajdonképpen egyrészt egy kombinációja az egyéni
választókerületeknek és a lajstromos rendszernek. Ami azt jelenti,
hogy az egyéni választókerületben nyilvánvaláan a legtöbb szavazatot
megszerző jelölt jut be, de a többi jelölt szavazatai elvesznek,
semmit nem számítanak. Na most ezt azzal próbálják valamilyen mádon
megoldani, hogy megyei listák lesznek, amelyek alapján a különböző
pártok annyi jelöltet juttathatnak a parlamentbe, amennyi szavazatot
kaptak, és a maradék ötven hely pedig ezen az országos listán
szintén majd szét lesz osztva a pártok között, olyan mértékben, hogy
hány szavazatot kaptak az egyéni választkákerületekben. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 1. folyt.
|
- Nem. Azt hiszem, ez az országos lista, amelyik jelenleg még
érvényben van, amelyen 35 jelölt indult ...
- Helyesebben el sem indult, csak ...
- Nem is indultak ...
- Kijelölték őket. Ez azt hiszem, most már teljes mértékben
idejét múlta.
- Ezek jobb lenne, ha egy felsőházban, egy kétkamarás parlament
felsőházában ülnének, mint mondjuk szenátorok. De térjünk vissza
most egy kicsit a lengyel példára. Ott persze van a Szolidaritás, ez
a rendkívül erős és egységes ellenzéki tömb. Magyarországon az
ellenzék meglehetősen szétforgácsolt. Hogy tud majd megbírkózni
ebben az új rendszerben, a választási küzdelemben a feladattal, hogy
egyáltaán egy párt részéről egy komoly parlamenti szekció
kialakulhasson?
- Az ellenzék csakis úgy tud ezzel a feladattal megbírkózni,
hogyha összefog. Láttuk is, hogy ez hogy folyt le a legutóbbi
pótválasztásokon, ahol az ellenzék, amely támogatta egyöntetűen a
Magyar Demokrata Fórum jelöltjeit, sok sikerrel szerepelt. Három
ellenzéki képviselő bejutott a parlamentbe. Az MSZMP nem dicsekedhet
eredményével. Ugyanerre szükség lesz az új választások, a
jövendőbeli választások folyamán is. Az ellenzék nyilvánvalóan
azáltal, hogy lajstromos rendszerben is indulnak, a szavazatok
arányában kap majd helyet a parlanentben. Ugyanakkor arra is szükség
lesz, hogy a választások után, illetve még a választások folyamán is
az egyéni választókerületekben összefogjanak, és ilyen módon tudják
megszerezni a szükséges szavazatok számát. (folyt.)
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP és az ellenzék - 2. folyt.
|
- Most visszatérve arra amit említettem, hogy a
kerekasztal-tárgyalások folyamán érdekes kijelentések hangzottak el,
úgy tűnik, hogy Pozsgay Imre megint mintha egy lépéssel előreszaladt
volna. Kijelentette, hogy a pártalapszervezetek kérdését meg kell
vizzsgálni. És ezzel minthogyha gyengítené a párt erejét. Mi erről a
véleményed?
- Igen. Az Ellenzéki Kerekasztal hosszú ideje azt vallja, hogy
nem szabad pártalapszervezeteknek működnie a különböző
munkahelyeken. Nyilvánvalóan ezzel is gyöngíteni próbálják az MSZMP
óriási erejét, jelenlétét a gazdaság, társadalompolitika különböző
szféráiban.
Ugyanakkor az MSZMP eddig csak arra volt hajlandó, hogy
megszüntesse a pártalapszervezetek jelenlétét egyrészt a
hadseregben, másrészt a bíróságokon és általóban mondjuk a
köztisztviselők, állami dolgozák körében.
Amit Pozsggay Imre mondott a minap, az inkább megfelel az
ellenzék véleményének, tehát annak, hogy ne legyen semmilyen
munkahelyen, munkaterületen ennyi pártalapszervezet. Most két dolog
lehetséges. A múlt hónapok során Pozsgay Imre nagyon gyakran - ahogy
te is említetted - legalább egy, néha két-három lépéssel a
pártvezetőség előtt futott. És azután több esetben is - most az
1956. megítéléséről beszélünk például - végül is a pártvezetőség
csatlakozott hozzá.
Ez nagyon valószínű most is, de ugyanakkor nem szükségszerű.
Lehetséges, hogy itt Pozsgay Imre valóban csak egy egyéni véleményt
nyilvánított ki, és lehetséges, legalábbis ideig-óráig, a
pártvezetőség nem fogja ezt elfogadni. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|