|
|
 |
|
 |
A kommunizmusnak nincs jövője - Galup-felmérés
|
Washington, 1989. augusztus 26. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Az otthon maradt magyarok, akik nem menekültek el, megkérdőjelezik a
szocializmus jövőjét. Az amerikai Galup Közvéleménykutató Intézet
felmérése szerint megrendült a kommunizmusba vetett hit, és az
alternatívák sem tünnek ígéretesnek. A Galup intézet első
felmérésének kiértékelésénél kiderült, hogy négy személy közül csak
egy, tehát Magyarország lakosságának mindössze 25 százaléka akar a
kommunistákra szavazni az első szabad választáson. A felmérés
alapján azonban az ellenzéki pártok sem rendelkeznek tömegbázissal,
soraik rendezetlenek és szétforgácsoltak.
A közvéleménykutatás szerint tehát az MSZMP nem szerzi meg ugyan
a szavazatok többségét, de az új parlamentben mégis a legnagyobb
párt maradhat. A felmérés kimutatta, az emberek mindössze 19
százaléka hisz abban, hogy a kommunizmusnak van jövője
Magyarországon, sőt 29 százalék nyíltan elítéli az 1948-as
kommunista hatalomátvételt.
A különböző intézmények iránti bizalom a következőképpen oszlik
meg: a tömegtájékoztatás 72 százalékkal áll az élen, majd az egyház
következik 67 százalékkal, a Varsói Szerződés 39 százalékkal, a
kommunisták 35 százalékkal, és - meglepetésre - az ellenzéki pártok
szintén 35 százalékkal. A köztársasági elnöki tisztségre pályázók
közül viszont Pozsgay Imre a legnépszerűbb 34 százalékkal, majd
Németh Miklós következik 16 százalékkal. Grósz Károly gyakorlatilag
semmiféle támogatást nem élvez. A felmérés szerint a lakosság
legfeljebb 3 százaléka szavazna rá. (folyt.)
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Galup-felmérés - 1. folyt.
|
A magyarokat arról is megkérdezték, milyen nemzeteket tartanak a
legrokonszenvesebbeknek. 64 százalék az amerikait, 56 a japánt, 52
az angolt és 47 százalék a franciát nevezte meg. A népszerűségi
listán a szovjetek 38 százalékkal az utolsó helyre kerültek.
A Galup intézet július 18 és 28 között - tíz napon át - száz
körzetből választotta ki a társadalom minden rétegét képviselő
személyeket. A kérdéseket a Magyar Piackutató Intézettel, valamint a
Tudósítások Kiadó Vállalattal közösen állította össze. Az egyik
kérdés a társadalmi intézmények népszerűségére vonatkozott.
Tekintettel a magyarországi viszonylagos sajtószabadságra, az
eredmény nem is lehetett kétséges: a sajtó, a televízió és a rádió a
legmagasabb, 72 százalékot érte el. Nagyobb meglepetést okozott az
egyház, amelyik 67 százalékkal a második helyre került, annak
ellenére, hogy a statisztika szerint - Nagy-Britanniához hasonlóan -
öt emberből csak egy jár havonta rendszeresen templomba.
Érdekes módon a kormányban a lakosság viszonylag magas, 62
százaléka megbízik, a többség szerint ugyanis a jelenlegi kormány
részben képes az ország gazdasági és társadalmi problémáinak a
megoldására: három megkérdezett közül kettőnek az a véleménye, hogy
sikeres reformokat vezet be és demokratizálni fogja a rendszert. A
többség kifejezte a parlament iránti bizalmát is.
Nagy meglepetést okozott a bizalom viszonylagos hiánya az olyan
ellenzéki csoportok iránt, mint a Magyar Demokrata Fórum és a
Szociáldemokrata Párt. A kérdésre, miszerint: az új pártok
alkalmasabbak-e az ország problémáinak a megoldására, vagy a
jelenlegi kormány? - tíz ember közül kilenc a kormányt választotta.
(folyt.)
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
|
|
- Galup-felmérés - 2. folyt.
|
A bizalmatlanság egyik lehetséges oka, hogy a magyar közvélemény
nem ismeri jól az ellenzék politikai programját és céljait. Például
csak 13 százalék tudott valamit a Demokrata Fórumról. Ha ezek a
pártok hitelességre törekszenek, akkor a jövőben sokkal
erőteljesebben kell népszerűsíteniük politikai programjukat: a
közvéleménykutatás szerint tíz magyar állampolgár közül hét hallott
ugyan a nagyobb ellenzéki pártokról, de csak egy tudott valamit a
politikai célkitűzéseikről.
A kormány iránti bizalmat tekintve nem meglepő, hogy Pozsgay
Imre a legnépszerűbb jelölt a köztársasági elnöki tisztségre, Németh
Miklós pedig annak köszönheti népszerűségét, hogy felfüggesztette a
bős-nagymarosi vízi erőmű építkezését. A szocializmus jövőjében
azonban öt megkérdezett közül csak egy bizakodott. A többség a
rendszer radikális megváltoztatását tartja szükségesnek. Az MSZMP
támogatóinak véleménye is megoszlik: tíz közül három például nyíltan
elítéli az 1948-as kommunista hatalomátvételt.
Más kérdéseket illetően öt ember közül négy helyesli a
kelet-nyugati közeledést, és az ország jövője szempontjából
fontosnak tartaná Magyarország csatlakozását az Európai Gazdasági
Közösséghez. +++
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|